Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barkóczi Ilona
    Barkóczi László
    Huszár Tibor
    Ormos Mária
    Vas Zoltán

    Martinkó András

    irodalomtörténész, nyelvész, szerkesztő

    Kismárton András 


    Született: 1912. szeptember 22. Szuhogy, Borsod vármegye
    Meghalt: 1989. február 1. Budapest
    Temetés: 1989. február 16. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Martinkó János bányamunkás, Takács Erzsébet. F: Molnár Mária, az Akadémiai Kiadó segédszerkesztője. Leánya: Martinkó Eszter (1950–) és Martinkó Márta (1952–).

    Iskola

    A mezőkövesdi reálgimnáziumban éretts. (1932), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Kollégium tagjaként – magyar–francia szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), az irodalomtudományok kandidátusa (1968), doktora (posztumusz, 1989).

    Életút

    Párizsban, francia állami ösztöndíjas (1937–1938), a Rozsnyói Premontrei Gimnázium (1938–1941), az Ungvári Állami Gimnázium (1941–1943), a budapesti VIII. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium r. tanára (1943–1947). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Kulturális Kapcsolatok Főosztálya előadója (1947–1949), a budapesti Kemény Zsigmond Gimnázium r. tanára (1949–1950). Az MTA Nyelvtudományi Intézet Szótári Osztálya tud. munkatársa (1950–1956), az ELTE Idegennyelvi Lektorátusa nyelvtanára (1956–1959). Az MTA Irodalomtudományi Intézete tud. munkatársa (1959–1969), tud. főmunkatársa (1969. okt. 1.–1972. dec. 31.).

    Az ELTE c. egy. tanára (1981-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1956–1959).



    A nyelv- és az irodalomtudomány határterületeivel, elsősorban stilisztikai, poétikai, általános nyelv- és irodalomelméleti, ill. jelentéstani kérdésekkel és etimológiával foglalkozott. Úttörő munkásságot végzett a költői szótárak módszertanának kidolgozásában. Különösen értékesek Petőfi- és Vörösmarty-kutatásai, a prózaíró Petőfi Sándor (1823–1849) munkásságát leíró munkái és szótárszerkesztői tevékenysége. Jelentős szerepet vállalt a Petőfi és a Vörösmarty kritikai kiadások munkálataiban. Műfordítóként, Kismárton András néven, kortárs francia és olasz irodalmat tolmácsolt.

    Emlékezet

    Emlékére, az MTA Irodalomtudományi Intézete Martinkó András-díjat alapított (1997).

    Elismertség

    Az MTA Stilisztikai és Verstani Bizottsága (1968–1973), Poétikai Bizottsága (1973–1976), Irodalomelméleti Munkabizottsága tagja (1974-től).

    A Nemzetközi Összehasonlító Irodalmi Társaság tagja (1964-től).

    Elismerés

    Akadémiai Díj (1979), Toldy Ferenc-emlékérem (1982).

    Szerkesztés

    A Magyar Nyelv Értelmező Szótára társszerkesztője (1959–1962).

    Főbb művei

    F. m.: Báró Kemény Zsigmond pályafordulata. Egy. doktori értek. is. (Pécs, 1937)
    Új emberi és erkölcsi ideál Kemény Zsigmondnál a szabadságharc után. (Műhely, 1937)
    A katolikus dráma Franciaországban. (Katholikus Szemle, 1939)
    Rádió, irodalom, közönség. (Új Magyar Múzeum, 1942)
    A novella és a magyar novella. – Irodalomszemlélet a központban és vidéken. (Diárium, 1942)
    Régi vita új köntösben. Őstehetség és tudós költő. (Diárium, 1943)
    Új felvilágosodás-korszak felé? – Irodalmunk a közönség felől nézve. (Katholikus Szemle, 1944)
    Társalkodik, társalog. Társalog vagy társalkodik a murányi Vénusz? (Magyar Nyelv, 1949)
    Kuburc, kuburcol. (Magyar Nyelv, 1952)
    Áldott szép Pünkösdnek… (Magyar Nyelvőr, 1953)
    Igyól. (Magyar Nyelv, 1953)
    A nyelvi archaizálás kérdéséről. Gergely Sándor: Dózsa György. I–III. köt. – Gyarmat. (Magyar Nyelvőr, 1954)
    Az egyenlő és az egyenes jelentéstörténetéhez. (Magyar Nyelv, 1954)
    Rögtön. – Süldő. (Magyar Nyelvőr, 1955)
    A szavak élete. (Nyelvművelő. Bp., Művelt Nép, 1956)
    Az időhatározószók egy csoportjának történetéhez. – Kell vagy lehet? – Hajdan. (Magyar Nyelv, 1956)
    Tegnap. (Magyar Nyelv, 1957)
    Kürt, tülök és egyebek. (Magyar Nyelvőr, 1957)
    A humor Petőfi egyik levelében. (Magyar Nyelvőr, 1960)
    A humor Petőfi prózájában. (Tanulmányok Petőfiről. Bp., 1962)
    A magyar visszaható névmás eredete. (Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Bp., 1963)
    „Magyar” vártól Magyarvárig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
    A költői nyelv és a költőiség. (Kritika, 1964. 2.)
    A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 17. Bp., 1965)
    Elveszettnek hitt Petőfi zsengék. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
    A Rozsdatemető ürügyén. (Magyar Nyelvőr, 1965)
    A sokarcú népiség mai értelme. (Kritika, 1965. 1.)
    A művészi próza nyelve. (Kritika, 1965. 3.)
    A stílus és az irodalmi nyelv néhány kérdése a köznyelvi értlmező szótárakban. (Stilisztikai tanulmányok. Bp., 1966)
    Hogyan szűnt meg a győri Hazánk? – Vörösmarty Mihály levelezése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
    Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
    Az első Petőfi-verskézirat kalandos és szomorú története. – Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
    Stílus és műfaji szándék. (Magyar Nyelvőr, 1967)
    A strukturalista műelemzés kérdéséhez. (Kritika, 1969. 8.)
    Petőfi útja a győri Hazánkhoz. (Petőfi és kora. Tanulmányok. Szerk. Lukácsy Sándor és Varga János. Bp., 1970)
    Petőfi „Lant“-ja vagy egyik költői álneve? (Irodalomtörténet, 1970)
    A stílus születése és élete. (Kritika, 1970. 3.)
    Gondolatok a Petőfi Irodalmi Múzeumról. (Kritika, 1970. 11.)
    Az elbeszélés ritmusa az elbeszélő, a cselekmény, a tér és az idő vetületében. (A novellaelemzés új módszerei. A Szegedi Szimpozion előadásai. 1970. ápr. 9–11. Szerk. Hankiss Elemér. Bp., 1971)
    Próza, ritmikus próza, vers, szabadvers. (Formateremtő elvek a költői alkotásban. Tanulmányok. Szerk. Hankiss Elemér. (Bp., 1971)
    „A nagyszerű halál…“ A nyelvi és művészi információ utóélete. (Kritika, 1971. 10.)
    Tallózás Petőfi-ügyben. (Kritika, 1971. 11.)
    A modern magyar széppróza-stílus első évtizede. 1838–1848. (Mesterség és alkotás. Tanulmányok a felvilágosodás és a reformkor irodalmáról. Szerk. Mezei Márta és Wéber Antal. Bp., 1972)
    Váltás a stafétában. Vörösmarty és Petőfi. (Petőfi tüze. Tanulmányok Petőfi Sándorról. Szerk. Tamás Anna és Wéber Antal. Bp., 1972)
    Az európai klasszikus Petőfi. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
    Költő, mű és környezet. Kérdőjelek a Petőfi-irodalomban. (Irodalomtörténeti füzetek. 82. Bp., 1973)
    Alkotásmód és kronológia. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Közleményei, 1973)
    Az első igazi sebek – az első igazi költemények. M. A. előadása a Kemenesaljai Napok’73 keretében, Ostffyasszonyfán. (Vasi Szemle, 1973)
    Az ifjú Szalay László, a történelem, az irodalom és az életpálya egy fordulópontján. – Petőfi a humor és a szatíra között. A humoros lángelme öncsapdája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
    Petőfi nyelve kora ízlésének tükrében. (Magyar Nyelv, 1973)
    Az ellentét szerepe Petőfi alkotásmódjában. – Petőfi és Karl Beck. (Forrás. Petőfi-különszám, 1973)
    Petőfi és a chattertonizmus. (Alföld, 1973)
    A világirodalom Petőfije. (Nagyvilág, 1973)
    A kézirat információi a tudományos kutatás számára. Az irodalom tárgyi világ is. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1974)
    Petőfi Sándor: Ha férfi vagy, légy férfi… Verselemzés. (Literatura, 1974)
    Földi menny. (Ragyognak tettei… Tanulmányok Vörösmarty Mihályról. Szerk. Horváth Károly, Lukácsy Sándor, Szörényi László. Székesfehérvár, 1975)
    Vörösmarty Mihály: Előszó. Verselemzés. (Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig. Szerk. Kulin Ferenc és Mezei Márta. Bp., 1975)
    Madách világirodalmi státusa. (Literatura, 1975)
    A Tigris és hiéna körbejárása. – Vita a Tigris és hiéna körül. Kazimir Károllyal. (Irodalomtörténet, 1975)
    A vándorlegény. (Petőfi állomásai. Versek és elemzések. Szerk. Pándi Pál. Bp., 1976)
    Töredékes gondolatok Kemény Zsigmond palackpostájáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
    Teremtő idők. Tanulmányok a felvilágosodás és a reformkor irodalmából. Benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1977)
    Berzsenyi időszerűsége egy időszerűtlen költeménye tükrében. A Fohászkodás körbenjárása. – Egy Ady-vers olvasása közben. Ádám, hol vagy? (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977)
    Bevezető gondolatok egy „vallásos” Ady-vers elemzéséhez. (Literatura, 1977)
    Vörösmarty és Az ember tragédiája. (Madách-tanulmányok. Szerk. Horváth Károly. Bp., 1978)
    Hajnal Mátyás két Stabat mater fordítása. (Memoria saeculorum Humgariae. 3. A régi magyar vers. Tanulmányok. Szerk. Komlovszki Tibor. Bp., 1979)
    Móra Ferenc írásművészetének mai megítélése. Többekkel. (Magyar Nyelvőr, 1979)
    Horváth János és az Eötvös Collegium. (Kortárs, 1979 és Irodalomismeret, 2002)
    Az érték fogalma a divatban. (Ez most a divat. Tanulmányok, esszék, cikkek, versek, novellák. Szerk. Horgas Béla és Levendel Júlia. Bp., 1981)
    Értjük vagy félreértjük a költő szavát? Híres versek nyelvi magyarázata. Szerkesztő-riporter Kulcsár Katalin. (Bp., RTV–Minerva, 1982)
    Okatootáia felfedezése gyümölcsöző tévutak után. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
    A vak tyúk szemet keres. – Lóvá tettem Csínom Palkót. (Magyar Nyelvőr, 1982)
    Egy kiadói tett színe és fonákja. Az Ómagyar Mária-siralom kiadásáról. (Irodalomtörténet, 1983)
    Milyen a „légy fia”? (Magyar Nyelvőr, 1983)
    Hogyan állít a magyar nemzet „országokat”? Berzsenyi „elszórt” csontjai. – Hogyan legyen úgy? Amen? Ammen? Ámen? (Magyar Nyelvőr, 1984)
    Így tanultam meg latinul. M. A. emlékezéseiből. (Budapest [folyóirat], 1984)
    Nyelvi kérdések a magyar versnek más nyelvekre való fordítása során. (A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. 1981. aug. 10–14. Szerk. is. Béládi Miklóssal és Nyerges Judittal. Bp., 1985)
    Milyen malom van a pokolban? (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
    Anyám egy napja. (Kortárs, 1987)
    Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Bevezetés és vázlat. Kismonográfia és doktori értek. is. (Irodalomtörténeti füzetek. 117. Bp., 1988)
    A szó jelentése. Szerk., az előszót írta Kiefer Ferenc. (Szeged, 2001).


     

    F. m.: szerk.: Vörösmarty Mihály összes művei. Kritikai kiadás. V. köt. Nagyobb epikai művek. I. Horváth Károllyal. (Bp., 1963)
    Elbeszélések a magyar irodalomból. Vál., szerk. M. A. Ill. Hincz Gyula. (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei. Bp., 1965)
    Petőfi Sándor összes prózai műve és levelezése. Sajtó alá rend., az utószót írta M. A. (Bp., 1967; 2. kiad. 1974)
    Petőfi életútja. A dokumentumokat összeáll. és kommentálta M. A. (Bp., Kossuth Kiadó, 1972)
    Vörösmarty Mihály összes költői művei. I–II. köt. Sajtó alá rend. az utószót írta Horváth Károllyal. (Bp., 1972)
    Petőfi Sándor összes művei. 1838–1843. Kritikai kiadás. I. köt. Költemények. Sajtó alá rend. Kiss Józseffel. (Bp., 1973)
    Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése. Sajtó alá rend. M. A. (Bp., 1974)
    Vörösmarty Mihály válogatott művei. I–III. köt. Vál., sajtó alá rend. M. A. (Magyar Remekírók. Bp., 1974)
    Vörösmarty Mihály összes költeménye. I–II. köt. Sajtó alá rend. M. A. (Nagy Klasszikusok. Bp., 1978)
    Vörösmarty Mihály költői művei. A szöveget gondozta M. A. (Nagy Klasszikusok. Bp., 1981; 2. kiad. 1987)
    Vörösmarty Mihály költeményei. A szöveget gondozta M. A. (Bp., Helikon, 1983 bibliofil kiadásváltozatban is)
    Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Hősköltemény tíz énekben. A szöveget gondozta M. A. (Bp., Szépirodalmi, 1985)
    Vörösmarty Mihály: Versek. – Csongor és Tünde. Vál. Ferencz Győző, a szöveget gondozta M. A. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 1993; 2. kiad. 1996; 3. kiad. 1999; 4. kiad. 2002; 5. kiad. 2004; 6. kiad. 2006; 7. kiad. 2008; 8. kiad. 2010; 9. kiad. 2012)
    Vörösmarty Mihály összes költeményei. A szöveget gondozta Horváth Károly, az utószót írta M. A. (Osiris Klasszikusok. Bp., 1998; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2002; 4. kiad. 2006)
    Vörösmarty Mihály drámai művei. A szöveget gondozta Horváth Károly, az utószót írta M. A. (Osiris Klasszikusok. Bp., 1998; 2. kiad. 2005).

     

     

    F. m.: ford. Kismárton András néven: Moravia, Alberto: A római lány. Regény. Ford. (Bp., 1958; 2. kiad. 1959; Nők könyvespolca. 3. kiad. 1971; 5. kiad. 1978; 6. kiad. 1983; új kiad. Bp., Európa, 2004)
    Barjavel, René: A mimóza bosszúja. Elbeszélések. Ford., az utószót írta. (Modern Könyvtár 69. Bp., 1963)
    Escarpit, Robert: A literatron. Kópéregény. Ford., az utószót írta. (Bp., 1965).

    Irodalom

    Irod.: Kiss József: A 70 éves M. A. köszöntése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
    J. Soltész Katalin: A 70 éves M. A. köszöntése.(Magyar Nyelv, 1983)
    Emlékeimből. (Budapest [folyóirat], 1984)
    Kápolnai Iván: Beszélgetés a 75 éves M. A.-sal. (Matyóföld, 1988)
    Sipos Lajos: Meghalt M. A. (Élet és Irodalom, 1989. 6.)
    Szörényi László: M. A. (Hitel, 1989)
    Szörényi László: M. A. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
    Sipos Lajos: M. A. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990)
    Talentumom megőriztem, gyarapítottam… Három neves szuhogyi: M. A., Takács János, Takács József. Szerk. Laki Lukács László, a szöveget gondozta M. Takács Lajos. (Edelényi füzetek. 15. Edelény, 1996)
    Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. (Edelény, 2005).


     

    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. I–III. köt. (Bp., 1963–1965)
    Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Smoroja, 1999)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva, (Bp., 1997–2000)
    Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. I–III. köt. (Bp., 1994; 2. jav. és bőv. kiad. 2000).

    Megjegyzések

    Lexikonok téves halálozási adata: jan. 31. Gyászjelentése szerint febr. 1-jén hunyt el!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (33), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (47), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (33), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (946), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (310), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (66), közgazdász (181), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (686), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (209), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (86), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu