Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Laborfalvi Róza emlékezete 2.
    Lilla emlékezete 2.
    Lilla emlékezete 3.
    Mérei Gyula
    Regöly-Mérei Gyula

    Várkonyi Zoltán

    színész, rendező, író, műfordító


    Született: 1912. május 13. Budapest
    Meghalt: 1979. április 10. Budapest
    Temetés: 1979. április 19. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Nagyszülei: Várkonyi (Weissenstein) Hugó jogász, ügyvéd, Irnik Aranka. Sz: Várkonyi Titusz (1882. aug. 29. Szeged–1954. ápr. 15. Budapest) újságíró, író, szerkesztő, Grosz Julianna (1884–1962. febr. 8. Bp. Temetés: 1962. febr. 13. Farkasrét) nőiszabó. Testvére: Apor Noémi (= Várkonyi Noémi, 1918. máj. 8. Budapest–2005. jún. 29. Budapest) színésznő, Fábri Zoltán (1917–1994) rendező felesége és Gyenes Istvánné Várkonyi Katalin. F: 1. 1935–1945: podolini Fáykiss Dóra (1912. júl. 12. Budapest–1983. aug. Budapest) Fáykiss Ferenc (1879. jan. 13. Lőcse–1945. jan. 22. Budapest) orvos, érsebész professzor és László Jozefina leánya. 2. 1946–1979: Szemere Vera (1923. aug. 6. Budapest–1995. ápr. 3. Budapest) színésznő. Fia: Várkonyi Gábor (1947. júl. 20. Budapest–1994. dec. 30. Budapest) rendező.

    Iskola

    A ciszterci rend budapesti Szent Imre Gimnáziumában éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott (1930–1931), a Színművészeti Akadémia növendéke (1931–1934), színész okl. szerzett (1934).

    Életút

    A budapesti Nemzeti Színház (1934–1941), a budapesti Madách Színház színésze (1941–1944); közben a Városi Színházban Major Tamással és Gobbi Hildával új, kísérleti színházzal próbálkozott (1936). Az ország német megszállása után illegalitásba vonult: előbb gr. Károlyi István fehérvárcsurgói kastélyában, majd a főváros ostroma idején, a Vígszínház kazánháza alagsorában kialakított helyiségben bujdosott. A Művész Színház színésze, rendezője és igazgatója (1945–1949), magánszínháza államosítása után a Nemzeti Színház (1949–1951 és 1953–1962), a Magyar Néphadsereg Színháza színésze és rendezője (1951–1953), a Vígszínház színésze és főrendezője (1962–1979), a Vígszínház igazgatója 1971–1979). Az Országos Színészképző Iskola és a Színművészeti Főiskola tanára (1945-től), a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora (1974–1979). Hosszabb tanulmányúton járt Párizsban és Londonban (1947).



    Az MKP tagja (1945–1949), az MDP tagjelöltje (1949), az MSZMP tagja (1970–1979). A Színész Szakszervezett Ötös Bizottságának tagja (Both Bélával, Gobbi Hildával, Major Tamással és Oláh Gusztávval, 1945).

    A Moszkvai Filmfesztivál zsűritagja (1961).



    A 20. század egyik meghatározó színésze, legjelentősebb rendezője. Pályafutásának kezdetén jellemszerepeket, később hősszerelmeseket alakított, de mély jellemábrázoló képessége a legkülönbözőbb karakterekben érvényesült. Első nagy feltűnést keltő sikerét Luigi Pirandello (1867–1936) különös drámája címszerepében, a IV. Henrikben aratta (1941). Várkonyi hidegvérűen elemezte az őrület szükségszerűségét egy olyan korban, amikor az őrület és a normalitás különös viszonyban volt. A dialógusok feszültsége különös jelentőséget adott Henrik szavainak, aki élvezte a szituációt, gyönyörűséget talált abban, ahogy váltogatta a józanság és a tébolyultság jeleneteit. Henrik végül a legjózanabb elmével árulta el, hogy ő tudta, hogy csak játszotta az őrültet, a rosszabb helyzetben azonban a „maskarások” voltak, akik vagy tudatosan hagyják az őrültségeket vagy tudatlanul élik saját őrültségeiket… Várkonyi később is szívesen alakított őrült karaktereket (pl. Möbius; Dürrenmatt: Fizikusok, 1965), aprólékosan kidolgozott színészi játéka a leginkább ilyen „bacilusszerepekben” érvényesült. – Rendezőként, az 1930-as években, különleges kísérletező színházzal próbálkozott, sokat tanulmányozta a francia színházművészetet, lefordította Louis Jouvet (1887–1951) Egy komédiás feljegyzései c. könyvét (1943). Rendezői, színház-igazgatói pályafutása 1945 után bontakozott ki, a klasszikus és a kortárs világirodalom legjelentősebb alkotásai közül kiemelkedik Shakespeare Rómeó és Júlia rendezése (Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva címszereplésével, 1963). Filmrendezőként nagy sikerrel vitte vászonra a klasszikus magyar irodalom értékeit (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, 1965). Sokoldalú, kétkezes művész volt, mindkét kezével kiválóan rajzolt és festett. Verseket, kisprózát és publicisztikát is írt, színházelméleti kérdésekkel is foglalkozott.

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Temetésén, Molnár Ferenc, kulturális államtitkár, a Színház- és Filmművészeti Főiskola nevében; Darvas Iván a Vígszínház társulata nevében; Speer Norbert az osztálytársak nevében; Papp Vera főiskolai hallgató a tanítványok nevében búcsúztatta.

    Várkonyi Zoltán sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

    Elismerés

    Kossuth-díj (1953 és 1956), érdemes művész (1955), kiváló művész (1962), Pro Arte Díj (1974).

     

    Budapest II. kerülete díszpolgára (posztumusz, 2014).

    Főbb művei

    F. m.: írásai: Szerep nélkül. Többekkel. (Bp., 1943)
    Az első huszonnégy délután. (A százéves színésziskola. Írások és képek múltról és jelenről. A Színház- és Filmművészeti Főiskola centenáriumára. Bp., 1964 és A színésznevelés breviáriuma. Szerk. Gabnai Katalin és Nánay István. Bp., 1983).

     

    F. m.: ford.: Jouvet, Louis: Egy komédiás feljegyzései. Ford. V. Z. (Madách Könyvtár. Bp., 1943).


    F. szerepei a Nemzeti Színházban: Szolga (Shakespeare: Antonius és Cleopatra, 1934. máj. 22.)
    Bándy Géza (Török Sándor: Az idegen város, 1934. jún. 1.)
    Legény (Zsindelyné Tüdős Klára: Gyöngykaláris, 1934. jún. 5.)
    Wolfram vitéz (Somogyváry Gyula: Hűség, 1934. szept. 29.)
    Strobilus (Plautus: A bögre, 1934. okt. 23.)
    Zay (Somogyváry Gyula: A virágember, 1934. dec. 5.)
    Osvald (Ibsen: Kísértetek, 1935. febr. 24.)
    Szolga (Zilahy Lajos: Az utolsó szerep, 1935. márc. 8.)
    Kereskényi (Thury Lajos: Az új vár, 1935. máj. 3.)
    Offenbach (Lengyel Ernő: Császárparádé, 1935. máj. 17.)
    Nopcsa báró (Mikszáth Kálmán: Akli Miklós, 1935. jún. 15.)
    Mihály arkangyal (Ujházy György: Missa Solemnis, 1935. szept. 28.)
    Bellievre gróf (Schiller: Stuart Mária, 1935. okt. 7.)
    Francisco (Shakespeare: Hamlet, 1935. okt. 21.)
    La Merluche (Molière: A fösvény, 1935. nov. 6.)
    Titus (Shakespeare: Athéni Timon, 1935. nov. 8.)
    Gróf (Boross Elemér: Ti, szegény lányok, 1935. nov. 22.)
    Smeaton Marcus (Albrecht, Joseph: VIII. Henrik, 1936. jan. 3.)
    Michel Hellriegel (Hauptmann, Gerhart: És Pippa táncol, 1936. febr. 10.)
    Sólom mester (Katona József: Bánk bán, 1936. márc. 15.)
    Jákób (Móricz Zsigmond: Forr a bor, 1936. ápr. 17.)
    Hayano-Kampey (Kállay Miklós: A roninok kincse, 1936. ápr. 24.)
    Kovács (Máriáss Imre: Fény a faluban, 1936. jún. 5.)
    Egy tábornok (Bakonyi Károly–Kacsoh Pongrác–Petőfi Sándor: János vitéz, 1936. jún. 12.)
    Semjén Mihály (Szántó György: Sátoros király, 1936. szept. 18.)
    I. Wang, házbeli szolga (Hsziung: Gyémántpatak kisasszony, 1936. szept. 25.)
    Brovik Ragnar (Ibsen: Solness építőmester, 1936. okt. 20.)
    Hans Christian (Soya, Erik: Ki vagyok én?, 1936. okt. 30.)
    Johnny (Andai Ernő: Áruház, 1936. nov. 27.)
    Berreh (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, 1937. febr. 5.)
    Wagner (Goethe: Faust, 1937. ápr. 24.)
    Femo di Nerfa (D’Annunzio, Gabriele: Jorio leánya, 1937. máj. 21.)
    Mágus (Babay József–Buday Dénes: Csodatükör, 1937. jún. 4.)
    Az idegen (Lodovici, Cesare Vico: A kerék, 1937. jún. 11.)
    Hermann (Gaál József: A peleskei nótárius, 1937. szept. 3.)
    IX. Károly (Alessi, Sino: Medici Katalin, 1937. szept. 10.)
    Tudós (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1937. okt. 21.)
    Sírszellem (Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése, 1937. okt. 25.)
    Főkamarás (Andai Ernő: Harang és kalapács, 1938. márc. 11.)
    Oswald (Shakespeare: Lear király, 1938. ápr. 22.)
    Álnok (Calderon: A nagy világszínház, 1938. máj. 20.)
    Vámos (Szigligeti Ede: A csikós, 1938. szept. 12.)
    Gazsi koldus (Csepreghy Ferenc: A sárga csikó, 1938. szept. 16.)
    Tamás nagyherceg (Herczeg Ferenc: Bizánc, 1938. szept. 22.)
    Bálint (Herczeg Ferenc: A három testőr, 1938. szept. 25.)
    Grimese herceg (Iljin, Eugen: Két cárnő, 1938. okt. 1.)
    Mascarille (Molière: Kényeskedők, 1938. nov. 7.)
    Sosias (Arisztophanész: Madarak, 1938. nov. 25.)
    Oliver (Shakespeare: Ahogy tetszik, 1939. jan. 10.)
    Oronte (Molière: A mizantróp, 1939. jan. 21.)
    Biondello (Shakespeare: A makrancos hölgy, 1939. márc. 18.)
    Bratsberg Erik (Ibsen: A fiatalok szövetsége, 1939. ápr. 1.)
    Antonio (Shakespeare: A vihar, 1939. aug. 25. és 1940. nov. 30.)
    Lyngstrand (Ibsen: A tenger asszonya, 1939. szept. 22.)
    Juriaen (Fletcher-Lee, H.: Rembrandt, 1939. okt. 14.)
    Lengeteghy báró (Kállay Miklós: Rontó Pál, 1939. dec. 5.)
    Lentulus (Forzano, Giovacchio: Caesar, 1940. jan. 13.)
    Arragoni herceg (Shakespeare: A velencei kalmár, 1940. febr. 13.)
    Rosencrantz (Shakespeare: Hamlet, 1940. febr. 17.)
    Második lator (Csanády György: I. N. R. I., 1940. márc. 17.)
    János herceg (Shakespeare: Sok hűhó semmiért, 1940. ápr. 18.)
    Desmoulins (Sardou, Victorien: Rabagas, 1940. ápr. 27.)
    Péter (Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1940. máj. 11.)
    Harras Rudolf (Schiller: Tell Vilmos, 1940. jún. 22.)
    Bizánci fogoly (Eszterhás István: Döbrönte kürtje, 1940. szept. 7.)
    Lancelot Gobbio (Shakespeare: A velencei kalmár, 1940. szept. 22.)
    Rosenzweig (Ortner, Heinz M.: Szent Borbála csodája, 1940. okt. 12.)
    Farfarello (Pünkösti Andor–Gozzi Carlo: Három narancs szerelme, 1940. okt. 26.)
    Königsegg gróf (Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros, 1941. jan. 26.)
    Julianus (Teleki László: Kegyenc, 1941. márc. 8.)
    Mal (Borberg, Svend: Hol az igazság?, 1941. márc. 22.)
    Pincér (Goldoni, Carlo: Két úr szolgája, 1941. máj. 17.)
    Öszötvér (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1941. jún. 19.)
    I. úr (Shakespeare: Ahogy tetszik, 1949. szept. 10.)
    Lord Stanley (Shakespeare: III. Richárd, 1949. szept. 27.)
    A bolond (Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok, 1949. okt. 14.)
    Okunyev (Szimonov, Konsztantyin: Idegen árnyék, 1949. okt. 18.)
    Nyikolaj Szkrobotov (Gorkij, Makszim: Ellenségek, 1949. dec. 2.)
    Vaszjutyin (Pavlenko, Pjotr: Boldogság, 1949. dec. 22.)
    Max Venta (Virta, Nyikolaj: Kárhozottak összeesküvése, 1950. jún. 19.)
    Kopereczky (Mikszáth Kálmán–Benedek András–Karinthy Ferenc: A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1950. szept. 7.)
    Percy Butler, Earl Scoundrell (Lavrenyov, Borisz: Amerika hangja, 1950. okt. 13.)
    Mihail Jarovov (Trenyov: Ljubov Jarovaja, 1950. dec. 21.)
    Hlesztakov (Gogol, Nyikolaj: A revizor, 1951. máj. 18.)
    Közjegyző (Molière: A nők iskolája, 1953. jún. 12.)
    A velencei dózse (Shakespeare: Othello, 1954. máj. 28.)
    Jany-Jarosztek (Sándor Kálmán: A senki városa, 1955. máj. 2.)
    Igazgató (Gorkij, Makszim–Kolozsvári András: Az anya, 1955. jún. 15.)
    Glembay Leone (Krleza, Miroslav: A Glembay Ltd., 1958. jan. 29.)
    Miller (Darvas József: Kormos ég, 1960. jan. 9.)
    Bolond (Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok, 1960. ápr. 11.).

     

     

    F. szerepei a Városi Színházban: Arragoni herceg (Shakespeare: A velencei kalmár, 1940. nov. 2.)
    Sólom mester (Katona József: Bánk bán, 1940. dec. 15.)
    Fleischer dr. (Hauptmann, Gerhart: A bunda, 1940. dec. 17.)
    Gombos (Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi!, 1941. jún. 4.)
    a Madách Színházban: IV. Henrik (Pirandello, Luigi: IV. Henrik, 1941. szept. 19.)
    Festőművész (Babay József: Körtánc, 1941. dec. 12.)
    Helios költő (Felkai Ferenc: Nero, 1942. jan. 23.)
    Charleston toronyőr (Ardrey, Robert: Jelzőtűz, 1942. ápr. 17.)
    Domino (Achard, Marcel: Domino, 1942. máj. 2.)
    A tanító (Darvas József: Szakadék, 1942. szept. 11.)
    Zubov (Felkai Ferenc: Potemkin, 1942. okt. 9.)
    François (Létraz, Jean de: Túlvilági feleség, 1942. nov. 6.)
    Kolikácius Tamás (Molière: A képzelt beteg, 1942. dec. 4.)
    Rosmer János (Ibsen: Rosmersholm, 1943. ápr. 30.)
    Hamlet (Shakespeare: Hamlet, 1943. szept. 17.)
    Kalandor (Betnár Béla: Homokpad, 1943. dec. 10.)
    Rössmer, Manfried: Első Anna és Harmadik Károly, 1944. jan. 14.).

     

     

    F. szerepei a Művész Színházban: Dr. Winter (Steinbeck, John: Lement a hold, 1945. ápr. 1.)
    Igazgató (Molnár Ferenc: Ibolya, 1945. ápr. 27.)
    Dr. Venner (Cronin, Archibald Joseph: A nagy út, 1945. máj. 25.)
    Dauphin (Shaw, G. B.: Szent Johanna, 1945. okt. 19.)
    Ő (Zágon István: Az asszony és a szellem, 1945. nov. 16.)
    Davidson tiszteletes (Maugham: Eső, 1945. dec. 7.)
    Gaston (Anouilh, Jean: Poggyász nélkül, 1946. jan. 11.)
    Tranio: (Shakespeare: A makrancos hölgy, 1946. ápr. 13.)
    Az őszinte Paolino (Pirandello, Luigi: Az ember, az állat és az erény, 1946. jún. 14.)
    Esőköpenyes férfi (Anouilh, Jean: Euridike, 1946. szept. 20.)
    Hektor (Giraudoux, Jean: Trójában nem lesz háború, 1946. nov. 6.)
    Lombard kapitány (Christie, Agatha: Tíz kicsi néger, 1946. nov. 29.)
    Mortimer Brewster: (Kesselring, Joseph: Arzén és levendula, 1947. máj. 30.)
    Raszkolnyikov: Dosztojevszkij? Bűn és bűnhődés, 1947. okt. 22.)
    Bill (Van Duten, John: Egy boldog vasárnap, 1947. nov. 19.)
    Ejlert Lövborg (Ibsen: Hedda Gabler, 1948. jan. 8.)
    Howard Merrick (Gow, James–D’Usseau, Armand: Mélyek a gyökerek, 1948. jan. 29.)
    Ferdinand de Lewis (Galsworthy, John: Úriemberek, 1948. szept. 17.)
    Paul Verral (Kanin, Garson: Ócskavas nagyban, 1948. dec. 17.).

     

     

    F. szerepei a Magyar Néphadsereg Színházában: Dr. Máriáss Endre (Sándor Kálmán: A harag napja, 1952. máj. 1.)
    Cyrano (Rostand: Cyrano de Bergerac, 1953. jan. 9.)
    a Vígszínházban: Tormos Gusztáv (Thurzó Gábor: Záróra, 1962. nov. 17.)
    Az ördög (Molnár Ferenc: Az ördög, 1963. dec. 19.)
    Leduc (Miller, Arthur: Közjáték Vichyben, 1965. ápr. 3.)
    Möbius (Dürrenmatt, Friedrich: A fizikusok, 1965. dec. 13.)
    Szerebrjakov (Csehov: Ványa bácsi, 1970. ápr. 3.)
    Tobias (Albee, Edward: Érzékeny egyensúly, 1972. márc. 8.)
    a Pesti Színházban: Gróf Széchenyi István (Eörsi István: Széchenyi és az árnyak, 1973. okt. 19.)
    James Tyrone (O’Neill, Eugene: Utazás az éjszakába, 1977. dec. 16.)
    a Katona József Színházban: Mosca (Jonson, Ben: Volpone, 1953. nov. 28.)
    Kolikácius Tamás (Molière: A képzelt beteg, 1954. dec. 10.)
    Georges de Valéra (Sartre, Jean-Paul: Főbelövendők klubja, 1956. jan. 27.)
    Sinceri (Németh László: Galilei, 1956. okt. 20.)
    Higgins professzor (Shaw, G. B.: Pygmalion, 1957. febr. 23.)
    Eisenring pincér (Frisch, Max: Biedermann és a gyújtogatók, 1960. márc. 18.)
    Filozófiatanár (Molière: Az úrhatnám polgár, 1960. okt. 28.)
    Zátonyi Bence (Csiky Gergely: Mákvirágok, 1961. jan. 13.)
    A francia király (Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége, 1961. nov. 3.).

    F. rendezései a Művész Színházban: Steinbeck, John: Lement a hold. (1945. ápr. 1.)
    Molnár Ferenc: Színház: Előjáték a Lear királyhoz – Marsall. – Ibolya. Három egyfelvonásos. (1945. ápr. 27.)
    Anouilh, Jean: Poggyász nélkül. (1946. jan. 11.)
    Shakespeare: A makrancos hölgy (Apáthi Imrével, 1946. ápr. 13.)
    Giraudoux, Jean: Trójában nem lesz háború. (Apáthi Imrével, 1946. nov. 6.)
    Christie, Agatha: Tíz kicsi néger. (1946. dec. 29.)
    Sartre, Jean-Paul: Temetetlen holtak. (1947. máj. 16.)
    Dosztojevszij: Bűn és bűnhődés. (1947. okt. 22.)
    Kanin, Garson: Ócskavas nagyban. (1948. dec. 17.)
    Jakobsohn, August: A Cander-család. (1949. ápr. 22.)
    a Magyar Színházban: Szimonov, Konsztantyin: Idegen árnyék. (1949. okt. 8.)
    Davidoglu, Mihail: Bányászok. (1950. ápr. 13.)
    Lavrenyov, Borisz: Amerika hangja. (1950. okt. 13.)
    Mihajlov, Vlagyimir–Szamojlov, Lev: Titkos háború. (1951. ápr. 2.)
    a Magyar Néphadsereg Színházában: Sándor Kálmán: A harag napja. (Seregi Lászlóval, 1950. máj. 1.)
    Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága. (1951. dec. 21.)
    Vailland, Roger: Forster ezredes bűnösnek vallja magát. (1952. okt. 11.)
    az Ifjúsági Színházban: Borozina, A.–Davidszon, A.: Harmadévesek. (1951. jún. 16.)
    a Katona József Színházban: Molière: A képzelt beteg. (Major Tamással, 1954. dec. 10.)
    Vészi Endre: A titkárnő. (1955. okt. 21.)
    Lawler, Roy: A tizenhetedik baba nyara. (1958. okt. 31.)
    Shaw, G. B.: Candida. (1959. okt. 2.)
    Shaw, G. B.: Barbara őrnagy. (1960. nov. 29.)
    Németh László: A két Bolyai. (1961. ápr. 20.)
    Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége. (1961. szept. 29.)
    Synge, John Millington: A nyugati világ bajnoka. (1961. dec. 19.)
    a Nemzeti Színházban: Nagy Ignác: Tisztújítás. (1957. máj. 24.)
    Gorbatov, Borisz: Egy éjszaka. (1957. okt. 29.)
    Darvas József: Kormos ég. (1959. márc. 29.)
    az Ódry Színpadon, főiskolai vizsgaelőadások: Gow, James–D’Usseau, Arnaud: Mélyek a gyökerek. (1959. jan. 17.)
    Gogol, Nyikolaj: A revizor. (1961. nov. 17.)
    Miller, Arthur: A salemi boszorkányok. (1966. jan. 5.)
    Pirandello, Luigi: Hat szerep keres egy szerzőt. (1970. márc. 25.)
    Weingarten, Romain: A nyár. (1974. jan. 18.)
    a Vígszínházban: Robert, Jacques–Duvivier, Julien–Jeanson, Henri: Különös találkozó. (1962. szept. 26.)
    Shakespeare: Rómeó és Júlia. (1963. jan. 17.)
    Chase, Mary: Barátom, Harvey. (1963. márc. 21.)
    O’Neill, Eugene: Amerikai Elektra. (1963. okt. 29.)
    Gow, James–D’Usseau, Arnaud: Mélyek a gyökerek. (1964. jan. 24.)
    Leonov, Leonyid: Hóvihar. (1964. márc. 19.)
    Vercors: Zoo, avagy az emberbarát gyilkos. (1964. dec. 22.)
    Thomas, Robert: Szegény Dániel. (1965. febr. 27.)
    Csiky Gergely: Az udvari kalap. (1965. máj. 20.)
    Csurka István: Az idő vasfoga. (1965. okt. 15.)
    Molnár Ferenc: A testőr. (1966. márc. 17.)
    Schisgal, Murray: Szerelem, ó! (1966. okt. 7.)
    Feydeau, Georges: Egy hölgy a Maximból. (1966. okt. 7.)
    Békeffi István: Egy asszonygyilkos vallomása. (1967. nov. 17.)
    Bruckner, Ferdinand: Angliai Erzsébet. (1969. jan. 30.)
    Sükösd Mihály: A kívülálló. (1969. márc. 18.)
    Ibsen: Solness építőmester. (1969. okt. 7.)
    Pirandello, Luigi: IV. Henrik. (1970. szept. 11.)
    Illyés Gyula: Tiszták. (1970. okt. 29.)
    García Lorca, Federico: Bernarda Alba háza. (1976. okt. 22.)
    a Pesti Színházban: Weingarten, Romai: A nyár. (1967. máj. 24.)
    Simon, Neil: Furcsa pár. (1968. jan. 6.)
    Szakonyi Károly: Adáshiba. (1970. máj. 23.)
    Coward, Noel: Vidám kísértet. (1971. máj. 5.)
    Páskándi Géza: Vendégség. (1971. dec. 29.)
    Örkény István–Nemeskürty István: A holtak hallgatása. (1973. jan. 19.)
    Örkény István: Vérrokonok. (1974. márc. 28.)
    Weingarten, Romain: A nyár. (1978. szept. 15.)
    Örkény István: Pisti a vérzivatarban. (1979. jan. 20.).

     

     

    F. filmjei: színészként: Meseautó (1934)
    A földesúr (1935)
    Barátságos arcot kérek! (1935)
    A titokzatos idegen (1936)
    Az én lányom nem olyan (1937)
    A pusztai királykisasszony (1938)
    A varieté csillagai (magyar–német, 1938)
    Döntő pillanat (1938)
    Fekete gyémántok (1938)
    Rozmaring (1938)
    Tökéletes férfi (1939)
    Elkésett levél (1940)
    Gül Baba (1940)
    Vissza az úton (1940)
    Zavaros éjszaka (1940)
    Szerető fia, Péter (1942)
    Kétszer kettő (1944–1945)
    A tanítónő (Tuza Zsolt, tanító, 1945)
    Aranyóra (1945)
    Beszterce ostroma (1948)
    Tűz (1948)
    Gyarmat a föld alatt (1951)
    Erkel (Turányi főzeneigazgató, 1952)
    Nyugati övezet (1952)
    Föltámadott a tenger (Vahot Sándor, 1953)
    Életjel (1954)
    9-es kórterem (1955)
    Mese a 12 találatról (1956)
    Don Juan legutolsó kalandja (Don Juan, 1958)
    Vasvirág (Weiszhaupt Jenő, 1958)
    Pár lépés a határ (Pokol Tamás, 1959)
    Három csillag (1960)
    Hattyúdal (Doktor, 1963)
    Nappali sötétség (Róbert, 1963)
    Ha egyszer, húsz év múlva (1964)
    Butaságom története (1965)
    Fény a redőny mögött (1965)
    Minden kezdet nehéz (1966)
    Fiúk a térről (1967)
    Sellő a pecsétgyűrűn (Sávos Ignác, főorvos, 1967)
    Tanulmány a nőkről (1967)
    Az aranykesztyű lovagjai (1968)
    Bűbájosok (1969)
    Történelmi magánügyek (Wagner ügyvéd, 1969)
    Reménykedők, 1971)
    rendezőként: Nyugati övezet (1952)
    A harag napja (1953)
    Simon Menyhért születése (1954)
    Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
    Különös ismertetőjel (1955)
    Keserű igazság (1956)
    Sóbálvány (1958)
    Merénylet (1959)
    Csutak és a szürke ló (1960)
    Három csillag (1960)
    Az utolsó vacsora (1962)
    Szemtől-szembe (1970)
    Emberrablás magyar módra (1972)
    Ártatlan gyilkosok (1973)
    színész-rendezőként: Foto Háber (Schultze, 1963)
    A kőszívű ember fiai (Haynau, 1965)
    Egy magyar nábob (Maszlaczky, ügyvéd, 1966), Kárpáthy Zoltán (Maszlaczky, ügyvéd, 1966)
    Egri csillagok (I. Ferdinánd császár, 1968)
    Fekete gyémántok (Riccone, 1976).

     

     

    F. tv: színészként: Illés Béla: Honfoglalás. (1963)
    Geszti Pál–Gimes György: A százegyedik szenátor. (sorozat, 1967)
    Hunyady Sándor: Kártyaaffér hölgykörökben. (1967)
    Békeffy István–Lajtai Lajos: Régi nyár. (magyar–svéd, 1970)
    Müller Péter: A hasonmás. (Bollobás Dénes professzor, 1970)
    Heltai Jenő: Kiskirályok. (VI. Iván, 1972)
    Lendvai György: Vivát, Benyovszky! (sorozat, Nyilov, 1975)
    rendezőként: Gyárfás Miklós: Papucs. (1958)
    Zweig, Stefan: Sakknovella. (1959)
    Mirodan, Alexandru: A szerző ma meghal. (1961)
    Mark Twain: A lóvátett város. (1963)
    Fedor Ágnes–Vadnay László: Világos feladja. (1964)
    Sagan, Françoise: Olykor a hegedűk is… (1969)
    Sastre, Alfonso: Hálóban. (1970)
    Szakonyi Károly: Ítéletnapig. (1972)
    Thomas, Robert: Szegény Dániel. (1979)
    színész-rendezőként: Duras, Marguerite: Naphosszat a fákon. (1969).

     

     

    F. rádió: színészként: Peer Gynt (Ibsen: Peer Gynt, 1936)
    Lysander (Shakespeare: A szentivánéji álom 1937)
    Hans (Locher, Jens: Szülők lázadása, 1940)
    Író (Sőtér István: Vízimalom, 1947)
    Georges de Valera (Sartre, Jean-Paul: A főbelövendők klubja, 1955)
    Dávid Ferenc (Páskándi Géza: Vendégség, 1975)
    rendezőként: Déry Tibor: Készülődés. (1948)
    Illyés Gyula: Tűz-Víz. (1952)
    Shakespeaer: Rómeó és Júlia. (1961)
    Dürenmatt, Friedrich: Herkules és Augiász istállója. (1962)
    Bellow, Saul: Narancsfelfújt. (1971)
    Páskándi Géza: A hosszú élet titka. Hódolat Chaplin előtt. (1975).

    Irodalom

    Irod.: Zay László: Az első magyar televízió-film. Stefan Zweig: Sakknovella. (Élet és Irodalom, 1959. 6.)
    Nagy Péter: A két Bolyai. Németh László színműve a Katona József Színházban. (Élet és Irodalom, 1961. 17.)
    Lukácsy András: Rómeó és Júlia. Shakespeare színműve a rádiókészülék mellől. (Élet és Irodalom, 1961. 20.)
    Hermann István: Rómeó és Júlia. Shakespeare színműve a Vígszínházban. (Élet és Irodalom, 1963. 4.)
    Molnár Gábor: Foto Várkonyi. Egy film és rendezője. (Élet és Irodalom, 1963. 43.)
    Mágori Erzsébet: Nem lesz semmi bántódásunk… A kőszívű ember fiai színes filmváltozatáról. (Élet és Irodalom, 1965. 14.)
    Lukácsy Sándor: A kőszívű ember fiai. Rendező: V. Z. (Filmvilág, 1965)
    B. Nagy László: Jókai-preparátum: Egy magyar nábob.–Kárpáthy Zoltán. (Élet és Irodalom, 1966. 52.)
    B. Nagy László: Egri körkép. Gárdonyi Géza: Egri csillagok. (Élet és Irodalom, 1968. 52.)
    V. Z. a történelmiségről és a látványosságról, az eklektikus színházról, és a kritikusi éberségről. Gách Marianne interjúja. (Színház, 1969)
    Rajk András: Egri csillagok. Rendezte: V. Z. (Filmvilág, 1969)
    Létay Vera: A hiba az önök készülékében van! Szakonyi Károly: Adáshiba. (Élet és Irodalom, 1970. 25.)
    Galsai Pongrác: A tiszták tőre. Illyés Gyula: Tiszták. (Élet és Irodalom, 1970. 47.)
    Molnár Gál Péter: Foto Várkonyi. (Műhely. M. G. P.: Rendelkezőpróba. Bp., 1972)
    Földes Anna: A Művész Színháztól a Vígszínházig. (Szkénetéka. F. A.: A rendezőé a szó! Tizennégy beszélgetés a színházról. Bp., 1974)
    V. Z. Szerk. Ábel Péter, Bernáth László és Bíró Ilona. (Filmek és alkotók. 7. Bp., 1977)
    Lukácsy Sándor: Fekete gyémántok. Rendező: V. Z. (Filmvilág, 1977)
    Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1979. ápr. 11.)
    Nemeskürty István: Fehér és fekete gyémántok. V. Z. filmjei. (Filmkultúra, 1979)
    V. Z. Cikkek, riportok, visszaemlékezések. Szerk. Szántó Judit. (Szkénetéka. Bp., 1980)
    Karcsai Kulcsár István: Egy színházi ember portréja. (Filmvilág, 1980)
    Abody Béla: Interjúroncsok. V. Z. emlékére. (A. B.: Negyedik negyed. Cikkek, önéletrajzi írások. Bp., 1981)
    Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás. V. Z.: Keserű igazság. 1956–1986. (Filmvilág, 1986)
    Kőháti Zsolt: A gyufatorony nem dőlt össze. V. Z. keserű igazsága. (Filmkultúra, 1986)
    Róna Katalin: Volt egyszer egy színházi ember. Húsz éve halt meg V. Z., a legendás Művész Színház és a Vígszínház szellemi atyja. (Népszava, 1999. 83.)
    Szabálytalan portrék V. Z. Vígszínházából. Szerk. Radnóti Zsuzsa. (Bp., 2006)
    Czirják Pál: V. Z.: A kőszívű ember fiai. – Kelecsényi László: Panyóka és vászonkalap. V. Z. filmjei. (Filmvilág, 2012)
    Gajdó Tamás: A magyar színházi élet újjászervezése 1945-ben. V. Z. az Ötös Bizottságban. (Színház, 2012)
    Várkonyi 100. Tanulmányok V. Z.-ról. Szerk. Jákfalvi Magdolna. (A Színház- és Filmművészeti Egyetem kiadványa. Bp., 2013)
    Fekete Martin: V. Z.: Foto Háber. (Filmvilág, 2015)
    Gelencsér Gábor: V. Z.: A kőszívű ember fiai. (Filmvilág, 2017).


    Irod.: Fehér Tibor: Maszk. (Bp., 1943)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Nemeskürty István: A magyar film története. 1912–1963. (Bp., 1965)
    Ki kicsoda? (Bp., 1969)
    Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. (Bp., 1969)
    Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
    „Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.” (Bp., 1981)
    Koltay Gábor: Magyar filmkalauz. Negyven év száz magyar nagyjátékfilmje. (Bp., 1985)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    A százéves Vígszínház. Mozaikok tíz évtized történetéből. Szerk. Mészöly Tibor és Radnóti Zsuzsa. (A Vígszínház kiadványa. Bp., 1996)
    Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. Raj Tamás. (Bp., 1997)
    A Kossuth-díj, az Állami Díj és a Széchenyi-díj fél évszázada. 1948–1998. (Bp., 1998)
    Magyar rendezők könyve. Szerk. Gelencsér Gábor. (Bp., 1999)
    Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. (Mezőtúr, 1999)
    Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
    Magyar hangosfilmlexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
    Békés Itala: Égi játszótársak. (Bp., 2012)
    Szilágyi Lajos: Egy színész, aki túlélte. Visszaemlékezések, színházi életrajzok. (Pomáz, 2014).

     

     

    neten:

     

    https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/varkonyi-zoltan

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (19), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (32), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (66), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (940), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (310), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (685), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (18), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (85), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu