Végh György
Végh György

2024. május 19. Vasárnap

Végh György

író, ifjúsági író, költő, műfordító

Névváltozatok

Kovalcze György 

Születési adatok

1919. augusztus 31.

Áporka, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1982. augusztus 26.

Budapest

Temetési adatok

1982. szeptember 8.

Budapest

Farkasrét


Iskola

Budapesten érettségizett, majd Gaál Béla Filmiskolájában és a római filmfőiskolán is tanult (1942–1943).

Életút

Szabadfoglalkozású író. Gimnazista kora óta írt, első versei a Pesti Naplóban jelent meg. Just Béla közvetítésével került a Vigilia neokatolikus írói közé. Az Újhold köréhez, a Nyugat „negyedik nemzedékéhez” csatlakozott. Mesterének Krúdy Gyulát (1878–1933) tartotta, jóllehet Krúdy költeményeket nem szerzett, de Végh György lírájában Krúdyhoz hasonló romantikus álomvilágot elevenít meg. Prózáját a hagyományos narrációtól való eltérés, a realitás és a szürreális képek egymásba játszatása, a groteszk ábrázolásmód jellemzi. 1945 után megjelent verseskötetei költői kiteljesedését mutatják. Akárcsak nemzedéktársai, 1949 után ő sem publikálhatott, majd a gyermekirodalomba „menekült”. Álomvilága szürreális meséiben és különös történeteiben folytatódott. Ifjúsági történetei (Pacsaji Csalafinta kalandjai, 1964; Futyuri mint detektív, 1968; Don Makarémó, egy kulcslyukon keresztül, 1978) egymásra épülő, összefüggő, mégis önálló történetek, szereplői vissza-visszatérnek. Számos önéletrajzi művet és visszaemlékezést írt, amelyeket élete végén trilógiává szerkesztett (Mostoha éveim. – A garabonciás diák. – Eszter, 1982-ben; illetve posztumusz adtak ki A gonosz angyal címmel, 1986-ban). Szerkesztőként gondozta Nagy Zoltán (1884–1945) mártír-költő életművét. Különösen értékes műfordítói munkássága, elsősorban 20. századi és kortárs francia irodalmat tolmácsolt, köztük talán a legismertebb Henry Alain-Fournier A titokzatos birtok c. klasszikus regénye.

Főbb művei

F. m.: Havas éjszakák. Versek. (Bp., 1941)
Auguste Corbeille csudálatos kalandjai. Kisregény. (Bp., 1942)
Auguste Corbeille és a halál. Elbeszélések. (Bp., 1942)
Nevesincs. Mese. Rajzolta Janovits István. (Bp., 1942)
Pillangós őszök. Versek. Készült 300 számozott példányban. (Bp., 1942)
Auguste Corbeille és a halál. Elbeszélés. Janovits István rajzaival. (Diárium, 1942)
Csillagos királylány. Mese felnőtteknek. (Diárium Könyvtár. Bp., 1943)
Mese a Zöld Disznóról. Rajzolta Janovits István. (Bp., 1943)
Viharok jönnek. Versek. (Bp., 1943)
Eszter könyve. Versek. (Bp., 1946)
Puli Pali kalandjai. Mese. Ill. Jeremiás Anna. (Bp., 1947)
Játékos ifjúság. Versek. (Bp., 1948)
Vakarcs úrfi. V. Gy. meséje Köpeczi Bóczi István rajzaival. (Bp., 1948)
Szemfüles könyv. Verses képeskönyv. Milo Winter rajzaival. (Bp., 1949)
Mostoha éveim. Regényes önéletrajz. (Bp., 1958)
A majom király. Mese. Tomaska Irén rajzaival. (Kispajtások mesekönyve. 153. Bp., 1963)
Pacsaji Csalafinta kalandjai. Mese. Ill. Perhács László. (Bp., 1964
2. kiad. 1975
3. kiad. 1984
olaszul: La volpe gialla. Napoli, 1968)
Futyuri mint detektív. Meseregény. (Bp., 1968)
Bíró Szép Anna. Egyfelvonásos. (Színjátszók kiskönyvtára. 108. Három egyfelvonásos gyermekszínjátszóknak. Bp., 1969)
Két őszi csillag. Versek. (Bp., 1973)
1 kutya, 2 cica. Három mese: Nevesincs. – Nevesincs és Hófehérke. – Vakarcs úrfi. Ill. Gyulai Líviusz. (Bp., 1973
2. kiad. 1980)
A Nyugalmazott Elefánt Úr Birodalma. Meseregény. Ill. Réber László. (Bp., 1975
2. kiad. 2013)
Don Makarémó, egy kulcslyukon keresztül. Gyermekregény. Ill. Réber László. (Bp., 1978
2. kiad. 2011 és 2. bőv. kiad. 2018)
Puliszka és Juliska Plömplöm királynál. Mesék. (Bp., 1979)
Mostoha éveim. – A garabonciás diák. – Eszter. Önéletírások. (Bp., 1981)
Csillagszórós karácsonyfa. Leporelló. Ill. Vimmer Katalin Rozália. (Bp., 1982)
V. Gy. összegyűjtött versei. Szerk. Keresztesi Éva. (Bp., 1984)
Képtelen képes ABC. Képeskönyv gyermekeknek. Réber László rajzaival. (Bp., 1984
2. kiad. 2010
3. kiad. 2016)
Muzsika Zsuzsika meséi. Gyermekregény. (Bp., 1986)
A gonosz angyal. Önéletrajzi jegyzetek. 1939–1942. (Bp., 1986)
Kleofás, a didergő kis tojás. Verses képeskönyv. Ill. Somorjai Éva. (Bp., 1992)
Őszi akvarell. Összegyűjtött versek. Az utószót írta Rába György. (Bp., 1994)
Három csöndes őzikéről. Leporelló. Ill. Radvány Zsuzsa. (Bp., 1996)
A kéményseprő hóember. Meseregény. Ill. Molnár Jacqueline. (Bp., 2011)
Különös karácsony. Mese. Ill. Kőszeghy Csilla. (Bp., 2017).

F. m.: szerk.: Századvégi költők. I–II. köt. Összeáll. V. Gy. Az utószót írta Csanádi Imre. (Magyar Könyvtár. Bp., 1959)
Nagy Zoltán: Ének a magasban. Összegyűjtött versek. 1907–1944. Sajtó alá rend. V. Gy. Az előszót írta Kardos Pál. (Bp., 1962)
Nagy Zoltán: A nevető ember legendája. Elbeszélések, színművek, bírálatok, tanulmányok. Vál., szerk. V. Gy. A bevezető tanulmányt írta Vargha Kálmán. (Bp., 1967)
Az álomtündérek. Francia versek és mesék gyermekeknek. Vál., szerk. V. Gy. (Világjáró varázscipők. Bp., 1984).

 

F. m.: ford.: Jaroslav Seifert versei. Vál., szerk. Zádor András. Ford. Illyés Gyulával. (A modern cseh líra kincsesháza. Bp., 1959)
Mácha, Karel Hynek: Május. Elbeszélő költemény. Ford. V. Gy. A bevezetést írta Sas Andor. (Bratislava, 1959)
Alain-Fournier, Henry: A titokzatos birtok. Regény. Ford., az utószót írta. Ill. Bozóky Mária. (Bp., 1959
Magvető remekírók. 2. kiad. 2004)
Modern Orfeusz. Vál. műfordítások. (Bp., 1960)
Mácha, Karel Hynek: Reggel pirkadattól. Vál. versek. Ford. V. Gy. Az utószót írta Szalatnai Rezső. Ill. Reich Károly. (Bp., 1961)
Kral, Janko: Toborzó. Vál. versek. Ford. Tóth Tiborral. Az utószót írta Koncsol László. (Bratislava–Bp., 1965)
Ján Smrek versei. Ford. Veres Jánossal. Vál., az utószót írta Zádor András. (A modern szlovák líra kincsesháza. Bp., 1966)
Nezval, Vitezlav: Életemből. Visszaemlékezések. Ford. Szalatnai Rezső, a verseket ford. V. Gy. A verseket vál. Dobossy László, az utószót írta Szalatnai Rezső és Jelinek, Antonin. (Bp., 1967)
Labiche, Eugène: Komédiák: Leánykérés éjjel kettőkor. – Gyilkosság a Maxime utcában. – Ilyen a világ. Három egyfelvonásos. Ford, a bevezetést írta V. Gy. Rendezői tanácsok: Dávid Ferenc. (Színjátszók kiskönyvtára. 107. Bp., 1969)
Krüss, James: A beszélőgép. Különös történet. Ford. V. Gy. Ill. Lange, Dietrich. (Bp., 1970)
Sachs, Hans: Farsangi komédiák. Ford. Angyal Gézával. Rendezte és az utószót írta Dániel Ferenc. (Színjátszók kiskönyvtára. 120. Bp., 1970)
Szószátyárok. Klasszikus spanyol komédiák. Ford. V. Gy. Rendezte és az utószót írta Dániel Ferenc. (Színjátszók kiskönyvtára. 136. Bp., 1971)
Ahányház, annyi szokás. Klasszikus francia komédiák. Ford. V. Gy. Rendezte és az utószót írta Dániel Ferenc. (Színjátszók kiskönyvtára. 154. Bp., 1972)
Lope de Vega: Nyaknyisszantó. Vígjátékok. Ford. Gáspár Endrével. (Színjátszók kiskönyvtára. 166. Bp., 1973)
Courteline, Georges: Családi jelenet. Bohózatok. Ford. V. Gy., rendezte és az utószót írta Ardó Mária. (Színjátszók kiskönyvtára. 174. Bp., 1975)
Untat a hivatal. Francia bohózatok. Ford. és a bevezetést írta V. Gy. (Thália Könyvtár. Bp., 1975)
Színház kecskelábakon. Francia vásári bohózatok. Ford. V. Gy., rendezte és az utószót írta Ardó Mária. (Színjátszók kiskönyvtára. 191. Bp., 1976)
Az angol tolmács. Tristan Bernard három bohózata. Ford. V. Gy., rendezte és az utószót írta Dániel Ferenc. (Színjátszók kiskönyvtára. 199. Bp., 1976)
Szicília fényei. Pirandello három egyfelvonásosa. Ford. V. Gy., rendezte és az utószót írta Ardó Mária. (Színjátszók kiskönyvtára. 209. Bp., 1978)
Marti, José: A néger baba. Versek, mesék. Ford. Többekkel. Vál., szerk. Dornbach Mária. Amaya Clunes rajzaival. (Bp., 1979)
Divatos rossz szokások. Vidám jelenetek. Ford. V. Gy. (Színjátszók kiskönyvtára. 233. Bp., 1981
2. kiad. 1982).

Irodalom

Irod.: Antal Gábor: Meghalt V. Gy. (Magyar Nemzet, 1982. aug. 28.)
Rónay György: V. Gy. (R. Gy.: Olvasás közben. Bp., 1971)
Sőtér István: V. Gy. (S. I.: Gyűrűk, Bp., 1980)
Vargha Kálmán: Emlékezés V. Gy.-re. (Vigilia, 1984).

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: szept. 7. Gyászjelentése szerint aug. 26-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője