Luby Margit
Luby Margit

2024. március 29. Péntek

Luby Margit, benedekfalvi

etnográfus, folklorista, néprajzi gyűjtő

Születési adatok

1885. november 13.

Nagyar, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1976. július 18.

Budapest


Család

Régi katolikus nemesi családból származott, az előtag és a családnév a család két legrégebbi birtokával, a Liptó vármegyei Benedekfalvával és Lubellével függ össze. A legelső, Luby néven ismert őse, az 1500-ban említett Luby Mihály volt. Luby Margit nagyszülei: Luby Zsigmond (1819. ápr. 13. Nagyar–1887. júl. 5. Fülpösdaróc. Temetés: 1887. júl. 8. Nagyar), földbirtokos, politikus, főszolgabíró, vármegyei tanfelügyelő, nagyilosvay Ilosvay Katalin (†1892. nov. 11. Fülpösdaróc. Temetés: 1892. nov. 13. Fülpösdaróc); okolicsnai Okolicsányi Lajos (1833–) földbirtokos, okolicsnai Okolicsányi Hermina (1836. nov. 6. Pest–1903. dec. 24. Karász. Temetés: 1903. dec. 26. Laskod). Petőfi Sándor 1846-ban, Szatmár megyei utazása során ismerkedett meg Luby Zsigmonddal, barátságuk a költő haláláig megmaradt. Petőfi több költeményét saját kezűleg másolta be Luby Zsigmond verseskötetébe!

Luby Margit szülei: Luby Géza (1848. okt. 11. Fülpösdaróc–1911. febr. 5. Bp. Temetés: 1911. febr. 8. Nagyar, családi sírbolt): földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő, okolicsnai Okolicsányi Margit (1864. márc. 24. Laskod–1895. dec. 31. Debrecen. Temetés: 1896. jan. 3. Karász). Luby Géza nagyari uradalmát mintagazdasággá fejlesztette, több ezer virágból álló, híres rózsaligetet alakított ki, mezőgazdasági és kertészeti könyvtárat gyűjtött össze. Luby Géza házassága a feleség „ideggyengesége” miatt megromlott, elváltak; a válás anyagilag rendkívül nehéz helyzetbe hozta a férjet, aki végül a nagyari birtok eladására kényszerült. A válás megkönnyítése érdekében Luby Géza a római katolikus hitről áttért a református hitre, így Luby Margit is református lett. Luby Géza a református egyházmegyében is vállalt megbízatást: a szatmári református egyházmegye főgondnoka volt (utolsó éveiben, 1910–1911).

Luby Margit testvérei: Luby Géza (1884. szept. 7. Nagyar–1944. ápr. 13. Nagyar. Temetés: 1944. ápr. 16. Nagyar, családi sírbolt) földbirtokos, Löcherer Béláné Luby Piroska (1883. jan. 2. Nagyar–1951. márc. 19. Budapest).

Iskola

Elemi iskoláit Szatmárnémetiben végezte, Budapesten magyar–történelem–földrajz szakos polgári iskolai tanári (1907) és tanítóképző-intézeti tanári okl. szerzett (1919).

Életút

A szatmárnémeti polgári iskola tanára (1919–1923), a budapesti Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképző gyakorlóiskolájának r. tanára (1923–1928), a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatóságára beosztott polgári iskolai tanár (1928–1936), a budapest-vidéki tankerületi főigazgatóság előadója (1936–1943), kereskedelmi középiskolai c. igazgatóként nyugdíjazták (1943).

A paraszti népi hagyományok, a népi hiedelemvilág, a pásztorélet emlékeinek gyűjtője és kutatója. Alapvetően új eredményeket ért el a paraszti történelmi tudat és ismeret, a paraszti társadalmat szabályozó hagyományok, az ezzel összefüggő néphit és ünnepi szokások feltárása terén. Pályafutásának kezdetén Szatmár megye falvaiban tett nagyobb gyűjtőutakat, később a Jászság a Sárrét és Somogy megye szokásait és hitvilágát tanulmányozta. Műveinek jelentős része kéziratban maradt, máig kiadatlan.

Elismertség

A Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesülete választmányának tagja (1944-ig).

Főbb művei

F. m.: A kender feldolgozása a szatmármegyei Tunyogon és Csekében. (Magyar Nyelv, 1928)
Szavak, mondások szatmármegyei községekből. (Magyar Nyelv, 1931)
A parasztélet rendje. Népi szokások, illendő magatartás, babonák Szatmár vármegyében. Szamoshát, Tiszahát, Nyírség. Luby Géza és a szerző felvételeivel. 16 táblával. (Bp., 1935)
Gyógynövények és gyógyító eljárások a szatmármegyei parasztság körében. (Debreceni Szemle, 1935)
Bábalelte babona. Varrott papírkötés. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. (Bp., 1936)
Felső kereskedelmi iskoláink statisztikai tábláig az 1931/32. évi tanévtől az 1935/36. évi tanév elejéig. (Kereskedelmi Szakoktatás, 1936)
Tíz lépés. Babonás szokások Szatmárban. (Szabolcsi Szemle, 1937)
Az alföldi pásztor jellemrajzához. – Népünk történeti tudásáról. (Társadalomtudomány, 1938)
A szilva hazája. (Néprajzi Értesítő, 1939)
Virágos a kedvem… (Ethnographia, 1939)
Fogyó legelőkön. A magyarországi pásztorélet rajza. Ill. Rainerné Istvánffy Gabriella. (Magyarország felfedezése. Bp., 1942)
Székely szavak magyarázattya. – Népi nyelvemlékek. (Magyar Nyelvőr, 1948)
A kalaposmesterség szókincse. (Magyar Nyelvőr, 1949)
Petőfi nyomában Szabolcs-Szatmárban. Molnár Józseffel. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1956)
A porcsalmi botoló. (Alföld, 1959)
Gyűjtőfüzetemből. Árnyékok. (Világosság, 1961)
A nád. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1975)
Olyan világ volt… Vál. tanulmányok. Szerk. Farkas József és Németh Péter. A köszöntőt Gunda Béla írta, Molnár József: Adatok L. M. életrajzához c. tanulmányával. (A Szatmári Múzeum Közleményei. Mátészalka, 1976)
L. M. Ady Endréről szóló levele. (Honismeret, 1977)
Bábalelte babona. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Dömötör Tekla, szerk. Mohay Tamás. (Új kiad. Bp., Helikon, 1983)
Népmondák Szabolcs-Szatmárból. Az előszót Újváry Zoltán, az utószót Farkas József írta. (Folklór és etnográfia. 21. A KLTE kiadványa. Debrecen, 1985)
A parasztélet rendje. Népi szokások, illendő magatartás, babonák Szatmár vármegyében. Szamoshát, Tiszahát, Nyírség. Luby Géza és a szerző felvételeivel. 16 táblával. Hasonmás kiad. A függelékben L. M. javításai, kiegészítései és a tervezett második kiadáshoz írt előszava. Szerk. Mohay Tamás. (Bp., 2002)
Hogyan gyűjtsük a népélet emlékeit? (Honismeret, 2004).

Irodalom

Irod.: Illyés Gyula: A parasztélet rendje. (Nyugat, 1935)
Ortutay Gyula: L. M.: A parasztélet rendje. (Napkelet, 1935)
Sziklay László: L. M.: A parasztélet rendje. (Szabolcsi Szemle, 1935)
Pável Ágoston: L. M.: Népünk történeti tudása. (Vasi Szemle, 1939)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Beke Ödön: L. M.: Bábalelte babona. (Dunántúli Szemle, 1943)
Ortutay Gyula: Halhatatlan népköltészet. (Bp., 1966)
Molnár József: L. M. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1967)
„Bábalelte babona.” Rapcsányi László beszélgetése L. M. néprajzkutatóval. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1975)
Farkas József: L. M. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1976)
Ortutay Gyula: L. M. (Ethnographia, 1977)
Molnár József: L. M. – L. M. Ady Endréről szóló levele. Közli Molnár József. (Honismeret, 1977)
Kósáné Oláh Júlia: L. M.: Bábelelte babona. (Szabolcs-Szatmár Szemle, 1983)
Gubicz Pálné: L. M.: Bábelelte babona. (Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári Híradó, 1983)
Dankó Imre: L. M. száz éves. (Múzeumi Kurír, 1985)
Vörösmarty Géza: Emlékezés L. M.-ra. (Honismeret, 1985)
Balassa Éva: L. M. élete és munkássága. – Villangó István: A 100 éves L. M. és a 10 éves Szatmári Múzeum. – Ujváry Zoltán: L. M. emléktáblájának avatása. (Múzeumi Kurír, 1986)
Barna Gábor: Szatmár szerető „íródeákja”. L. M. születésének centenáriumán. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1986)
Farkas József: L. M. kéziratos hagyatéka a Szatmári Múzeumban. (Debrecen [folyóirat], 1986)
Villangó István: A 100 éves L. M. és a 10 éves Szatmári Múzeum. (Múzeumi Kurír, 1986)
Farkas József: Néprajzi írások Szatmárból. (Debrecen [folyóirat], 1988)
Móser Zoltán: Ki világot vet, szokást arat. L. M.: A paraszti élet rendje. (Magyar Szemle, 2002 és Honismeret, 2003)
Kiss Kálmán: A Luby család (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei évkönyv. Nyíregyháza, 2006)
Németh Péter: L. M. emlékezete. – Ratkó Lujza: Ember a tudósok között. L. M. néprajzi hagyatéka. – Cservenyák László: benedekfalvi L. M. – Kiss Kálmán: L. M. és Nagyar. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2015).

 

neten:

 

http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/383-392.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője