Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Házy Erzsébet
    Kormos István
    Kormos István és Vackor
    Szepes Mária
    Szepes Mária emlékezete

    Vezér Erzsébet

    irodalomtörténész


    Született: 1915. január 23. Budapest
    Meghalt: 2003. július 5. Budapest

    Család

    Régi, győri eredetű zsidó családból származott. Édesapja még születése előtt Vezérre magyarosított. Sz: Vezér (Winter) Sándor, Flesch Terézia. Nagybátyja: Winter Ernő (1897–1971) vegyészmérnök, az MTA tagja. Hajadon.

    Iskola

    A budapesti IV. kerületi (= belvárosi) Váci utcai Leánygimnáziumban éretts. (1933), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori (1937) és magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1942), az irodalomtudományok kandidátusa (1969).

    Életút

    A Ganz Vagongyár gépírónője (1937–1946), a Nehézipari Központ (1946–1948), a Nehézipari Külkereskedelmi Központ propagandistája (1948–1950), a Közoktatási Minisztérium előadója (1950), a Magyar Néphadsereg (MN) polgári alkalmazott tanára (1952–1953), az Akadémiai Kiadó lektora (1954–1957). Az MTA Irodalomtudományi Intézete tud. munkatársa (1957–1963), a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) osztályvezetője (1963–1972). Párizsban CRNS-ösztöndíjas (1966 és 1969), New Yorkban IREX-ösztöndíjas (1973–1974).



    20. századi és kortárs magyar irodalommal, mindenekelőtt Ady Endre (1877–1919), Lesznai Anna (1885–1966) és a Nyugat első nemzedéke munkásságával foglalkozott. Kiadta Ady Endre publicisztikai írásait (1977), majd a petőfi Irodalmi Múzeumban elkezdte rögzíteni Ady kortársainak visszaemlékezéseit, majd kutatásait kiterjesztette a Nyugat második és harmadik nemzedéke még élő tanúira, ill. az irodalmi közélet kevéssé ismert szereplőire.

     

    Az 1950-es években megismerkedett Nagy Erzsébettel, Nagy Imre mártír-miniszterelnök leányával: ezután Nagy Imre közvetlen munkatársaihoz tartozott. Megbízták a József Attila kritikai kiadás szerkesztésével, első fegyelmijét ekkor kapta azért, mert a kötetben bennehagyta József Attila közismert irredenta verseit. A forradalom után konfliktusba került Király Istvánnal, az Ady prózai kiadás főszerkesztőjével, ezért távozni kényszerült az MTA Irodalomtudományi Intézetéből. Második pártfegyelmijét pedig azért kapta, mert párizsi tartózkodása idején „a hatalommal ellenséges személyekkel” is készített interjúkat.

    Elismertség

    A Társadalomtudományi Társaság választmányi tagja (1990-től).

    Elismerés

    A Magyar Köztársaság Csillagrendje (1990), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995).

     

    Demény Pál-emlékérem (1994).

    Szerkesztés

    Az Ady Endre összes művei. Kritikai kiadás főszerkesztője (1988–1995).

    Főbb művei

    F. m.: Benedek Elek. Tanulmány és egy. doktori értek. is. (Bp., 1937)
    Ady Endre: A nacionalizmus alkonya. Vál. cikkek. Vál. , szerk. Koczkás Sándorral. (Bp., 1959)
    Karácsony Benő: Napos oldal. (Irodalomtörténet, 1959)
    Újabb Ady-cikkválogatások. Ady Endre: Ifjú szívekben élek. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    A. E. az irodalomról. Vál. írások. A bevezető tanulmányt írta Varga József. Vál., szerk. Varga József és V. E. (Bp., Magvető, 1961)
    Ady világnézeti fejlődéséhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
    Versmotívumok Ady korai prózájában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    Ady Endre első találkozásai a szociáldemokráciával. (Párttörténeti Közlemények, 1963)
    Ady Párizsban hatvan év távlatából. (Kortárs, 1964)
    Földessy Gyula halálára. (Kortárs, 1965)
    Ady Endre ismeretlen levelei Kabos Edéhez és Kabos Ilonkához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
    Üldöztetéseimhez kellettél. Ady istenes versei néhány problémája. (Világosság, 1966)
    Gondok és gondolatok az Ady–Babits barátság körül. (Kortárs, 1966)
    Emlékezések. Sajtó alá rend. V. E. (Irodalmi Múzeum. 1. Bp., 1967)
    Az Ady-mű néhány tanulsága. (Kritika, 1968)
    Ady Endre alkotásai és vallomásai tükrében. (Arcok és vallomások. Bp., 1968; 2. kiad. 1971)
    Hangmúzeum az irodalomtörténet szolgálatában. – Benedek Marcell. – Bölöni György: Friss szemmel. Egy hiteles kortanú vallomásai. (Irodalomtörténet, 1969)
    Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról. Sajtó alá rend. V. E. (Irodalmi Múzeum. 3. Bp., 1969; 2. módosított kiad. 1972)
    Ady Endre. Élet- és pályarajz. I–II. köt. Kand. értek. (Bp., 1969)
    Ady Endre élete és pályája. Monográfia. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1977; 3. jav. kiad. 1997)
    Ady és Franciaország. (Eszmei és irodalmi találkozások. Tanulmányok a magyar–francia irodalmi kapcsolatok történetéből. Szerk. Köpeczi Béla. Bp., 1970)
    Ady három ismeretlen cikke. (Irodalomtörténet, 1970)
    Perújítás A duk-duk ügyben. (Irodalomtörténet, 1971)
    A Fenyő Miksa-gyűjteményről. (Magyar Könyvszemle, 1971)
    A feltámadt Margita. (Irodalomtörténet, 1972)
    Egy századeleji irodalmár portréja. Fenyő Miksa írói pályája a forradalmakig. (Irodalomtörténet, 1974)
    Feljegyzések és levelek a Nyugatról. Sajtó alá rend. (Új Magyar Múzeum. 10. Bp., 1975)
    Kaffka Margit levele Halasi Bélához. Közli V. E. (Irodalomtörténet, 1975)
    Bartók in Oberlin. (The New Hungarian Quaterly, 1976)
    Ady Endre publicisztikai írásai. I–III. köt. Vál., szerk. (Bp., Szépirodalmi, 1977)
    The Explosive Country. A Selection of Articles and Studies. 1898–1916. Vál., szerk. (Corvina Books. Bp., 1977)
    Ady Endre életpályája. (Irodalmi előadások. A TIT Irodalmi Választmányának kiadványa. Bp., 1977)
    Ady és a radikálisok. – Egy elfelejtett Ady-cikk. Közli V. E. (Irodalomtörténet, 1977)
    Lesznai-képeskönyv. Lesznai Anna írásai, képei és hímzései. Összeáll. Gergely Tibor. Az utószót írta Szabadi Judit és V. E. (Bp., Corvina, 1978)
    Emil Isac és a magyar progresszió. Levelezés Jászi Oszkárral. (Korunk, 1978)
    Lesznai Anna élete. (Nők a történelemben. Bp., 1979)
    Mensch in der Unmenschlichkeit. 66 Gedichte. Ford. Franyó Zoltán. Vál., szerk. (Bp., Corvina, 1979)
    Ady – Poet and Social Critic. (The New Hungarian Quaterly, 1979)
    Ady és a radikálisok a világháború alatt. („Akarom: tisztán lássatok.” Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya és az ELTE BTK tudományos ülésszaka Ady Endre születésének 100. évfordulóján. Előadások. Szerk. Csáky Edit. Bp., 1980)
    A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Karádi Évával. (Bp., Gondolat, 1980)
    Jászi Oszkár Ady-képe. (Irodalomtörténet, 1980)
    Nagykárolyi emlékek. Itóka levele Jászi Oszkárhoz. Közli V. E. (Korunk, 1981)
    Erdélyi levelesládák. (Irodalomtörténet, 1982)
    Véletlen találkozások József Attilával. (Mozgó Világ, 1983)
    Ady Endre levelei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984)
    Az ismeretlenbe kilőtt nyíl nyomában. Arthur Koestler útja. (Nagyvilág, 1984)
    Georg Lukács, Karl Mannheim und der Sonntagskreis. Vál., szerk. Karádi Évával. (Frankfurt am Main, 1985)
    Lesznai Anna: Dolgok öröme. Versek. Vál., szerk., a szöveget gondozta és az utószót írta. (Bp., Szépirodalmi, 1985)
    Egy megkerült Ady-emlék. Zilahi Tibor levele Petri Mórnak. – Markovits Györgyi. (Irodalomtörténet, 1985)
    Egy szocialista agitátor a század elején. (Világosság, 1985)
    „Egy évben születtem Attilával…” Régi beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval. (Kortárs, 1985)
    Ady Endre: Művészeti írások. Vál., szerk. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., 1987)
    Írástudó nemzedékek. A Polányi-család története dokumentumokban. Vál., szerk. Lenkei Júliával. (Archívumi Füzetek. 7. Az MTA Filozófiai Intézet Lukács Archívuma kiadványa. Bp., 1986)
    A Polányi család. (Magyar Tudomány, 1987)
    The Polányi Family. (The New Hungarian Quaterly, 1987)
    Lukács György: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon. Szerk. Eörsi István. Az interjúkat készített Eörsi István és V. E. (Bp., Magvető, 1989)
    „…én nem hamisítom meg a történelmet.” Beszélgetés Varannai Auréllal. (Mozgó Világ, 1989)
    Bartók és Lukács. (Új Látóhatár, 1989)
    Arthur Koestler on Attila József. (The New Hungarian Quaterly, 1989)
    Ady Endre összes prózai művei. I–II. köt. Sajtó alá rend. (2. átd. kiad. Bp., 1990–1997)
    Korek Valéria: Utómagyarok. Történet három részben. Sajtó alá rend. (Bp., 1992)
    Ady és a zsidókérdés. (Kritika, 1992)
    Éva Zeisel kalandos élete. (Európai Utas, 1992)
    Ady. Kismonográfia. Bibliofil kiadvány számozott példányban. (Bp., 1994)
    Emlékezés Méliusz Józsefre. (Kritika, 1996)
    „Szeretném magam megmutatni“. Önéletrajz, visszaemlékezések. (Családi Könyvtár. Bp., 1999)
    Cs. Szabó László levelei. (Irodalomismeret, 1999)
    Lesznai Anna és művészi világa. (Asszonysorsok a 20. században. A BME Szociológia és Kommunikáció Tanszéke és a Szociális és Családvédelmi Minisztérium Nőképviseleti Titkárság által 1999. nov. 29–30-án tartott konferencia előadásai. Szerk. Balogh Margit és S. Nagy Katalin. Bp., 2000)
    Távolról a Mostba. Vallomások Ady Endréről. Vál., szerk. Maróti Istvánnal. (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiskönyvtára. 16. Bp., 2002)
    Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről. Vál., szerk. Maróti Istvánnal. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2002)
    Megőrzött öreg hangok. Vál. interjúk. Vál., szerk. Eörsi István és Maróti István, sajtó alá rend. Balogh Csaba, Eörsi István és Kemény Aranka. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2004).


    F. m.: írásai az Élet és Irodalomban: Hatvany Lajos: Ady. (1959. 29.)
    Benedek Elek emlékezete. (1959. 41.)
    Szabó Magda: A gőz. És így írtok ti. (1959. 46.)
    Dienes András: Így lőtt Petőfi. És így írtok ti. (1960. 9.)
    Palotai Erzsi: Oh és Ah. És így írtok ti. (1960. 15.)
    Új adat A Holnap történetéből. (1960. 34.)
    Loli. Hatvany Lajos özvegye. (1961. 3.)
    Lesznai Anna nyolcvan éves. Köszöntő. (1965. 1.)
    Ki értette Adyt? Glossza. (1967. 8.)
    Nincs pénz Adyra. Glossza. (1968. 36.)
    Ellenpátosz vagy kényszerűség? Glossza. (1969. 4.)
    A fiatalok Adyja. (1969. 5.)
    Ferenczy Zsizsi. Nekrológ. (1969. 8.)
    Dienes Valéria kilencven éves. Köszöntő. (1969. 21.)
    Ki honna merít? Glossza. (1969. 24.)
    Gáspár Zoltán emléke. (1970. 2.)
    Két láda irodalomtörténet. A Fenyő Miksa-gyűjtemény. (1970. 32.)
    Tíz éve halt meg Hatvany Lajos. (1971. 3.)
    „Gyermekké tettél.” Londoni beszélgetés József Attila analitikus orvosával. Interjú. (1971. 29.)
    Dutka Ákos kilencven éves. Köszöntő. (1971. 37.)
    Fejtő Rózsi halálára. (2000. 12.)
    Koczkás Sándor halálára. (2000. 39.).

    Irodalom

    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
    Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. I–II. köt. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
    Irodalmi muzeológusok kislexikona. Összeáll. S. Püski Anikó. (A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Bp., 2000)
    Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (932), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu