Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barabás Tibor
    Krúdy Gyula emlékének
    Krúdy Gyula, széchénykovácsi
    Várkonyi Zoltán
    Végh György

    Móricz Zsigmond

    író, szerkesztő, újságíró


    Született: 1879. július 2. Csécse, Szatmár vármegye
    Meghalt: 1942. szeptember 5. Budapest

    Család

    Régi református családból származott. Nagyszülei: Móricz Mihály, Lengyel Farkas Zsuzsanna; Pallagi József református lelkész, a beregújfalusi gyülekezet vezetője, Nyilas Katalin. Sz: Móricz Bálint (1851–1919) földműves és építési vállalkozó, Pallagi Erzsébet (1859–1924). Tízen voltak testvére, közülük ketten csecsemőkorban meghaltak. Testvérei közül: Móricz Miklós. F: 1. 1905–1925: Holics Eugénia (= Holics Janka, 1883–1925). 1925-ben öngyilkos lett. 2. 1926–1937: Simonyi Mária (1888–1959) színésznő. 1937-ben elváltak. Leányai: Móricz Lili (1915–1999) író és Móricz Virág (1909–1995) író, művészettörténész és Móricz Gyöngyi (1911–1979) emlékiratíró. Két kisfia, mindkettő Bandika, csecsemőkorában meghalt. Móricz Virág férje: Kolos Richárd (1904–1969) gépészmérnök, egyetemi tanár, kohó- és gépipari miniszterhelyettes. 

    Iskola

    Elemi iskoláit Túristvándiban (1886–1887) és Prügyön végezte (1887–1890), a Debreceni (1891–1894) és a Sárospataki Református Kollégiumban (1894–1897), majd – nagybátyjához, Pallagi Gyulához költözve – a kisújszállási gimnáziumban tanult tovább (1897–1899); Kisújszálláson éretts. (1899). A Debreceni Református Teológia hallgatója (1899–1900), majd egy félévig Debrecenben jogot hallgatott (1900). Budapestre költözött, a budapesti tudományegyetemen jogot és bölcsészeti tárgyakat hallgatott (1900–1902)) tanulmányait azonban nem fejezte be. 

    Életút

    A Debreczeni Ellenőr c. lap segédszerkesztője, egyúttal Kisújszálláson óraadó tanár (1902), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) számvevőségi gyakornoka, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) segédelőadója (1902–1903). Kozma Andor és Mikszáth Kálmán hívására Az Ujság gyermekrovatának segédszerkesztője (1903–1908); közben Szatmár vármegyében népköltési gyűjtőkörúton járt a Kisfaludy Társaság, majd az Országos Monográfiai Társaság megbízásából: ötven településről jegyzett fel főként meséket és népdalokat. Hét krajcár c. novellájával ismert íróvá vált (1908-tól írásaiból élt). Osvát Ernő halála után átvette a Nyugat prózai rovatának szerkesztését (Babits Mihállyal, 1929–1933). Szerkesztői tevékenységének utolsó állomása a Kelet Népe – Szabó Páltól 1939 dec.-ében átvett – szerkesztői posztja; a folyóirat a Válasz betiltását követően fórum nélkül maradt népi írókat gyűjtötte maga köré, s – „Hagyd a politikát, építkezz” mottóval – az erdélyi, szlovenszkói (= felvidéki) és délvidéki írókat is körébe vonta. 



    Első novellái a Jókai Mór és Mikszáth Kálmán nyomán továbbhaladni akaró író útkereső, de kevésbé sikeres próbálkozásai. Írói pályája első évtizedében néhány kisebb terjedelmű kötete jelent meg (Két Biblia, 1906; Mikor a part szakad, 1907), jelentősebbet verses állatmeséivel alkotott (Erdő-mező virága, 1908). Igazi hangját a gyermekkor élményét feldolgozó Hét krajcár c. novellában találta meg (Nyugat, 1908). Azonos c., tizenkét novelláját tartalmazó kötetéről (1909) Ady Endre írt méltatást. Sári bíró c. színművét Blaha Lujza és Újházi Ede főszereplésével mutatta be a budapesti Nemzeti Színház (1909. dec. 17.). Osvát Ernő biztatására kezdett első regénye, a Sárarany írásához (1909 második felétől a Nyugat közölte folytatásokban). A realizmus és a naturalizmus műfaji elemeit ötvöző regény főszereplője, Turi Dani sorsán keresztül Móricz a magyar falu zárt és szűkös világából kitörni nem tudó, elkallódó tehetség pusztulását mutatja be. A kisváros félfeudális világának bemutatására vállalkozott Az Isten háta mögött (1911) c. regényében; a magyar Bovarynéként emlegetett mű Thomas Mann elismerését is kivívta. A világháború kitörése után két éven át a frontokat és a hátországot járta (1914–1916), riportokban tudósított a katonák életéről, s írta háborús elbeszéléseit. Háborús témájú, drámai novellái két fontosabb elbeszélés-gyűjteménybe kerültek be (A tűznek nem szabad kialudni, 1916; Vérben, vasban. Haditükör, 1918). Fáklya (1918) c. regényének alapötletét az ököritói bálon kiütött tűz és 350 fiatal ottani halála adta. Az 1918–1919. évi forradalmi eseményekben tevékeny részt vállalt; a Néplap egyik szerkesztője, a Világszabadság főmunkatársa, rendszeresen írt a Vörös Lobogóba, a Fáklyába és a Pesti Futárba. A vidéket járva tudósításokat publikált, sürgette a földosztást, megírta A földtörvény kis kátéját (1919). A Tanácsköztársaság bukását követően, a forradalmak alatti közéleti szerepvállalása miatt a Petőfi és a Kisfaludy Társaságból is kizárták, írásainak közlését – a Nyugat és Az Est-lapok kivételével – visszautasították, színdarabjait levették a színházak műsoráról.

     

    Közéleti mellőzése ellenére írói pályája tovább gazdagodott, 1921-től évente újabb és újabb kötettel jelentkezett. A kommün alatt és után megélt tapasztalatait és meghurcoltatását fogalmazta meg a Légy jó mindhalálig (1921) főhősének, Nyilas Misinek a tragédiáján keresztül. Ezt követően még számos önéletrajzi ihletésű vagy indíttatású regényt írt (Forr a bor, 1931; Bál, 1936; Míg új a szerelem, 1938), de műfaji értelemben véve csupán egy vallomást, az Életem regényét (1939). – A Nyugat 1921-től kezdte el közölni történelmi regényét, a Tündérkertet, amely a 17. századi Erdélyt idézi meg, összehasonlítva Báthory Gábor tehetetlenül lázadó és Bethlen Gábor országot és egyben tündérkertet építő gesztusát. Nagyobb megszakítások után írta meg az Erdély-trilógia két újabb, A nagy fejedelem (1935), ill. A nap árnyéka (1938) c. kötetét. Az 1920-as évek közepén publicisztikájában, novelláiban és regényeiben egyaránt visszatért a falusi és a városi sorslehetőségek latolgatásához. Poétikai értelemben ezt a szándékot a kritika szerint legegységesebb kompozíciójú művében, a Pillangóban (1925) valósította meg legsikeresebben; e legkedvesebb művét még felesége öngyilkossága (1925) előtt kezdte el írni. Az 1920-as évek második felében született dzsentritémájú írásaiban a nemesség haláltáncát ragadta meg, éppúgy kemény kritikával ábrázolva az Úri muri (1928) Szakhmáry Zoltánját, a tenni, modernizálni és újítani akaró, de abba belebukó dzsentri figurát, ahogyan a panamista környezet által tönkretett Kopjáss Istvánt, a Rokonok (1932) főhősét is. – A Nyugat szerkesztőjeként, közéleti írásaiban, a szociális és művelt magyarság nevelésének fontosságát hirdette, felesége közreműködésével felolvasóesteket szervezett, előfizetőket toborzott a lap számára. Megszervezte a Nyugat-barátok körét, kapcsolatot teremtett a csehszlovákiai Sarló-mozgalom ifjaival, fiatal írók műveit tartalmazó prózaantológiát jelentetett meg (Mai Dekameron, 1932). 1933-ban megvált a Nyugattól, mivel szerkesztői célkitűzései sok ponton különböztek a társszerkesztő Babits Mihály elképzeléseitől

     

    Az 1930-as évek elején újra a novella műfaja felé fordult; kiemelkedik Barbárok (1932) c. balladai elbeszélése. A regényíró Móricz pályájának újabb kihívása és kísérlete A boldog ember (1935), amelyben a szerző, Joó György fiktív figurájával, huszonhat beszélgetésen keresztül mondatja el egy parasztember életét; e művében Móricz a dokumentumirodalmat modern epikává formálta és szépirodalmivá emelte. A halála előtt két évvel írt Életem regénye (megjelent: 1939) c. vallomás a családtörténet, a szociográfia elemeit egyesítő regény, az író egyik legsikerültebb alkotása.

    Az 1930-as évek második felétől kezdte írni az ún. Csibe-novellákat, amelyek ihletője egy, a társadalom perifériáján élő egykori lelenclány, Littkey Erzsébet (= Littkey Margit Erzsébet Mária), akit családjába emelt és iskoláztatott. A tőle hallott történetekből születő írások (Pesti kislány falun, Hurcolkodás) előlegezték meg „zsoltárokra” tagolt kisregényét, az Árvácskát (1941). Utolsó két regénye a Betyár (1936) tematikáját folytató és újragondoló Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941), valamint a Rózsa Sándor összevonja szemöldökét (1942). Ezeket a köteteket egy trilógia első két darabjának szánta, végleges változatnak csak az 1941-ben megjelent regényt tekintette, a befejező részhez azonban már nem tudott hozzákezdeni.

    Elismertség

    A Petőfi Társaság tagja (r.: 1912–1919; kizárták: 1919), a Vörösmarty Akadémia alelnöke (1918), a Kisfaludy Társaság tagja (1919), az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) elnöke (1933-tól). 

    Elismerés

    Rothermere-díj (1932). 

    Főbb művei

    F. m.: A szép asszony dombja. Krónikás történet versekben. (Bp., 1904)
    Két Biblia. Elbeszélések. (Koszorú. A Protestáns Irodalmi Társaság népies kiadványai. Bp., 1906)
    Mikor a part szakad. Elbeszélések. (Koszorú. A Protestáns Irodalmi Társaság népies kiadványai. Bp., 1907)
    Erdő-mező világa. Állatmesék. (Benedek Elek kiskönyvtára. 109. Bp., 1908)
    Szatmár vármegye népe. (Magyarország vármegyéi és városai. Bp., 1908)
    Hét krajcár. Elbeszélések. 1–6. kiad. (Bp., Nyugat, 1909; cseh nyelven: Praha, 1951; kínai nyelven: Peking, 1957; észtül: Tallinn, 1958; románul: Bucuresti, 1971; németül: Sieben Kreuzer. Berlin, 1977 és Bp., 1979; litvánul: Vilnius, 1979)
    Munkácsy Mihály. (Iparosok Olvasótára. XVI. évfolyam 7. Bp., 1910)
    Sári bíró. Vígjáték 3 felvonásban. (1–4. kiad. Bp., Nyugat, 1910; 7. kiad. Marosvásárhely, 1946 és Bp., Athenaeum, 1946; 8. kiad. Noviszád, 1946; 9. kiad. Bp., 1949)
    Sasfia, meg a sasfióka. Elbeszélések. (Benedek Elek kiskönyvtára. 113. Bp., 1910)
    Tragédia. Négy elbeszélés: A százszínselyem keszkenő. – Ciróka-maróka – A hiba. – Tragédia. (Nyugat Könyvtár. 4. Bp., 1910)
    Falu. Három egyfelvonásos színdarab: Mint a mezőnek virágai. – Magyarosan. – Kend a pap? (1–2. kiad. Bp., 1911)
    Sárarany. Regény. (1–20. Nyugat, 1909–1910; kötetben: 1–2. kiad. Bp., Nyugat, 1911; 3. kiad. 1917; 16. kiad. 1929; németül: Gold im Kotje. Ein ungarische Bauernroman. Berlin, 1921; észtül: Tartu, 1929; szlovákul: Bratislava, 1933; franciául: Fange et or. Paris, 1946; angolul: Gold in Mud. Saint-Louis, 2014)
    Az Isten háta mögött. Regény. (1–19. Nyugat, 1911; kötetben: 1–2. kiad. Bp., 1911; 3. kiad. 1917; 10. kiad. 1926; németül: Hinter Gottes Rücken. Berlin, 1922 és új fordítás: Herr Bovary. Bp., 1999; franciául: Derrière le dos de Dieu. Paris, 1930 és új fordítás 1996; horvátul: Zagreb, 1934; törökül: Ankara, 1945; románul: Bucuresti, 1957; cseh nyelven: Praha, 1973; bolgárul: Szófia, 1976; angolul: Behind God’s Back. Bp., 2015)
    Boldog világ. M. Zs. összes állatmeséi. Rajzolta Gara Arnold. (Bp., Nyugat, 1912)
    Harmatos rózsa. Regény. (1–2. kiad. Bp., Nyugat, 1912; 3. kiad. 1917; 6. kiad. 1922; 7. kiad. 1926; 18. kiad. 1944)
    Magyarok. Elbeszélések. (Bp., Nyugat, 1912; 3. kiad. 1917; 6. kiad. 1926)
    Tavaszi szél. Elbeszélések. (Bp., Nyugat, 1912; 2. kiad. 1917; 6. kiad. 1927)
    A galamb papné. Regény. (Bp., Franklin, 1912; 2. kiad. 1918)
    Kerek Ferkó. Regény. (Bp., 1913)
    Szerelem. M. Zs. egyfelvonásosai. (Bp., Nyugat, 1913; 2. kiad. 1918)
    A kárpáti vihar. Elbeszélés. (Az Érdekes Ujság pünkösdi melléklete. Bp., 1915)
    Mese a zöld füvön. – Mihály. – Az asztalos. Elbeszélések. (Bp., 1915)
    Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Regény. (Az Érdekes Ujság Könyvei. Bp., 1916; 4. kiad. 1918; 5. kiad. 1929; németül: Ohne Musik kann ich nicht leben. Berlin, 1965)
    Pacsirtaszó. Elbeszélés. (Az Érdekes Ujság melléklete. Bp., 1916 és Színmű. Bp., 1916)
    A tűznek nem szabad kialudni. Novellák e háborús időkből. (Bp., 1916; 2. kiad. 1917; 3. kiad. 1918; 6. kiad. 1927)
    Vidéki hírek és más elbeszélések. Ill. Haranghy Jenő. (Bp., Táltos, 1917)
    Bováry úr. – Szerelem. Két elbeszélés. (Bp., Érdekes Ujság, 1917)
    A fáklya. Regény. (1–5. Nyugat, 1917; kötetben: Bp., 1918; 3. kiad. 1921; 10. kiad. 1928; 12. kiad. 1930; németül: Die Fackel. Berlin, 1929; angolul: The Torch. New York, 1931; kínai nyelven: Sanghaj, 1953; románul: Bucuresti, 1959)
    Szegény emberek. Elbeszélések. (1–2. kiad. Bp., 1917; 3. kiad. 1918; 4. kiad. 1921)
    Árvalányok. Regény. – Tragédia. Elbeszélések. (Bp., 1918; németül: Waisenmädchen. Berlin, 1923)
    Szerelem. Regény. (Bp., 1918)
    A szerelmes levél. Kisregény és elbeszélések. Ill. Boriss László. (Bp., 1918)
    Vérben, vasban. Haditükör. Kis képek a nagy háborúról. M. Zs. háborús írásai. Ill. Garay Ákos. 15 táblával. (Bp., 1918; 3. kiad. 1927)
    Légy jó mindhalálig. Regény. (Bp., 1921)
    Tündérkert. Szépasszonyok hosszú farsangja. Történelmi regény. (Bp., 1922)
    Házasságtörés. Elbeszélések. (Bp., 1923)
    Egy akol, egy pásztor. Elbeszélések. (Bp., 1923; 2. kiad. 1943)
    Jószerencsét. Regény. (Bp., 1923; 2. kiad. 1928)
    Búzakalász. Színmű 3 felvonásban. (Bp., 1924)
    A vadkan. Színmű 3 felvonásban. (Bp., 1924)
    Pillangó. Idill. (Bp., 1925; 2. kiad. 1927; szlovákul: Bratislava, 1966 és 1979; németül: Schmetterling. Berlin, 1979; cseh nyelven: Praha, 1980;)
    Kivilágos kivirradtig. Regény. (Bp., 1926)
    Baleset. Elbeszélések. (Bp., 1927)
    Az ágytakaró. Kisregények. (Bp., 1928)
    Arany szoknyák. Történelmi melódiák. (Bp., 1928)
    Úri muri. Regény. (Bp., 1928)
    Bor, szerelem, bánat. Elbeszélések. Ill. Haranghy Jenő és Jeges Ernő. (Bp., 1929; 2. kiad. 1931)
    Forró mezők. Regény. (Bp., 1929)
    Esőleső társaság. Kisregények, elbeszélések. (Bp., 1931)
    Forr a bor. Regény. (Bp., 1931)
    Barbárok. Elbeszélések. (Bp., 1932)
    Rokonok. Regény. (Bp., 1932)
    Az asszony beleszól. Regény. (Bp., 1934)
    A boldog ember. Regény. (Bp., 1935)
    Erdély. I–III. köt. Történelmi regénytrilógia. (Bp., 1935)
    Bál. Regény. (Bp., 1936)
    Komor ló. Elbeszélések. (Bp., 1936)
    Rab oroszlán. Regény. (Bp., 1936)
    Betyár. Regény. (Bp., 1937)
    Míg új a szerelem. Regény. (Bp., 1938)
    A nap árnyéka. Történelmi regény. (Bp., 1938)
    Elbeszélések. (Bp., 1939)
    Életem regénye. (Bp., 1939)
    M. Zs. Művei. I–XXX. köt. (Bp., 1939–1943)
    Magvető. A magyar irodalom élő könyve. Összegyűjtötte. (Bp., 1940)
    Árvácska. Kisregény. (Bp., 1941)
    Rózsa Sándor a lovát ugratja. Történelmi regény. (Bp., 1941)
    Kapitalista a tanyán. Elbeszélések. (Bp., 1942)
    Rojtos Bandi. – Fillentő. Két elbeszélés. (Bp., 1942)
    Rózsa Sándor összevonja szemöldökét. Történelmi regény. (Bp., 1942)
    Pacsirtaszó. Elbeszélés. (Százezrek Könyve. Bp., 1942)
    A szerelmes levél. Kisregény. (Százezrek Könyve. Bp., 1942)
    Pillangó. Idill. A bevezetést írta Olosz Lajos. (A Kölcsey Egyesület kiadványa. Arad, 1943)
    A fecskék fészket raknak. Regény. (Bp., 1943)
    A házasság vége. Elbeszélések. (Bp., 1943)
    Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Regény. (Olcsó Regény. Bp., 1943)
    Kisiklott élet. Elbeszélések. (Bp., 1943)
    Boldog világ. M. Zs. összes állatmeséi. Gyermekversek. Ill. Endrédy György. (Bp., Móricz Zsigmond Kiadó, 1945)
    Mese a zöld füvön. Elbeszélések. (Szikra Regénytár. 6. Bp., 1947)
    Aranyos öregek. Színművek. (Bp., 1948)
    Az bétsi Susánna. Színmű. (Bp., 1948)
    Csibe. Elbeszélések. (Bp., 1948)
    Csiribiri. Vígjáték. (Bp., 1948)
    Dinnyék. (Bp., 1948)
    Egérfogó. Vígjáték. (Bp., 1948)
    Groteszk. Komédia. (Bp., 1948)
    A kapuban. Színmű. (Bp., 1948)
    Kvitt. Vígjáték. (Bp., 1948)
    Lélekvándorlás. Házassági komédia. (Bp., 1948)
    Magyarosan. Dráma. (Bp., 1948)
    Mint a mezőnek virágai. Életkép. (Bp., 1948)
    Árverés a nádason. Elbeszélések. (Bp., 1951)
    Az úr a tornácon. Elbeszélések, riportok. Vál., szerk. Illés Endre. Kass János rajzaival. (Bp., 1951)
    Égi madár. Elbeszélések. (Bp., 1951)
    Gyalogolni jó. Vál., az előszót írta: Illés Endre. (Bp., 1952)
    A nehéz kétgarasos. Vál. Kormos István. (Bp., 1952)
    Pacsirtaszó. Elbeszélés. (Újvidék, 1952)
    Mese a zöld füvön. Elbeszélések. Ill. B. Szabó György. (Újvidék, 1953)
    Pillangó. Regény. Ill. Szántó Piroska. Az utószót írta Czine Mihály. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1954; 2. kiad. 1961; 3. kiad. 1970; 4. kiad. 1979)
    Sári bíró. Vígjáték 3 felvonásban. A bevezetést írta E. Kovács Kálmán. Ill. Kass János. (Népszerű drámák. 18. Bp., 1955)
    Nem élhetek muzsikaszó nélkül. – A szerelmes levél. Két regény. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1955)
    Pillangó. Regény. Ill. Szántó Piroska. (A Szabad Föld Kiskönyvtára. Bp., 1956)
    Pillangó. Idill. (Kincses Könyvtár. Bukarest, 1956)
    Jobb mint otthon. Regény. (Bp., 1956)
    Hét krajcár és más elbeszélések. Az utószót írta Barsi Imre. (Iskolai Könyvtár. Bratislava, 1956)
    Harmatos rózsa. – A galamb papné. Két kisregény. (Bratislava, 1957)
    Nem élhetek muzsikaszó nélkül. – Kivilágos kivirradtig. Két regény. Az utószót írta Illés Endre. Ill. Szőnyi István. (Kincses Könyvek. Bp., 1957)
    Benyus. Elbeszélések. (Bp., 1957)
    M. Zs. versei. Vál., a bevezető tanulmányt írta Gellért Oszkár. (Bp., 1958)
    Az Isten háta mögött. Regény. Az utószót írta Czine Mihály. Ill. Győri Miklós. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1959)
    Az Isten háta mögött. – A fáklya. Két regény. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Vargha Kálmán. (Magyar klasszikusok. Bp., 1959)
    Három színmű: Sári bíró. – Légy jó mindhalálig. – Úri Muri. Ill. Abodi Nagy Béla. (Magyar klasszikusok. Marosvásárhely, 1959)
    M. Zs. hagyatékából. Sajtó alá rend. Réz Pál. (Bp., 1960)
    Mese a zöld füvön. Elbeszélések. Vál., szerk. Csurka István. M. Zs. életrajzát írta Nagy Péter. (A magyar irodalom gyöngyszemei. Bp., 1960)
    Hét krajcár. Elbeszélések. (Bukarest, 1960)
    Szegény emberek. Öt elbeszélés: Hét krajcár. –Égi madár. – Barbárok. – Árvácska. – Szegény emberek. Vál., szerk., az utószót írta. Nagy Péter. Ill. Würtz Ádám. (Új Elzevir. 6. Bp., 1960)
    Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Regény. Az utószót írta Kántor Lajos. (Kincses Könyvtár. Bukarest, 1962)
    Pillangó. – Árvácska. Két kisregény. Ill. Kass János. 12 táblával. (Bp., 1962)
    M. Zs. Levelei. I–II. köt. Sajtó alá rend. F. Csanak Dóra. (Bp., 1963)
    Egyszer jóllakni. Elbeszélések. (Aranykönyvtár. Bp., 1963)
    Pillangó. ­ Árvácska. Két kisregény. Szerk. Jászberényi József. (Aranykönyvtár. Bp., 1963)
    A fáklya. – Nemezis. Két kisregény. Az utószót írta Horváth Zsigmond. Ill. Borsos Miklós. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1963)
    Az úr a tornácon. Elbeszélések. Vál., szerk., az utószót írta. Ill. Hincz Gyula és K. Lukáts Kató. (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei. Bp., 1964)
    Sárarany. Regény. Ill. Kass János. (Bp., 1965)
    Sárarany. Regény. Az utószót írta Győri János. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1966)
    M. Zs. szerkesztő úr. Összeáll. Móricz Virág. (Bp., 1967)
    Mese a zöld füvön. Elbeszélés. (Képes Regénytár. Bp., 1967)
    Az Isten háta mögött. Regény. Beragasztott képpel. (Bp., 1969)
    Sárarany. Regény. (Bukarest, 1971)
    Pillangó. Regény. Beragasztott képpel. (Bp., 1971)
    Hét krajcár. Elbeszélések. Ill. Só Zöld Margit. (Az én első könyvem. 2. Bukarest, 1971)
    Az Isten háta mögött. Regény. (Diákkönyvtár. Bp., 1972; új kiad. 1978; 2. kiad. 1980)
    Kedves Mária! M. Zs. levelei Simonyi Máriához. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta Móricz Lili. (Bp., 1973)
    M. Zs. Összes művei. Elbeszélések. I–IV. köt. (Bp., 1973–1974)
    Az Isten háta mögött. – Árvácska. Két regény. (Diákkönyvtár. Bp., 1974)
    Pillangó. Regény. (Diákkönyvtár. Bp., 1975)
    M. Zs. összegyűjtött művei. Regények. I–VII. köt. (Bp., 1975–1984)
    Pillangó. – Árvácska. Két kisregény. (Kiskönyvtár. Bp., 1976)
    Válogatott elbeszélések. (Diákkönyvtár. Bp., 1977)
    Pillangó. Idill. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Kántor Lajos. (Tanulók Könyvtára. Kolozsvár, 1978)
    Az Isten háta mögött. – Kivilágos kivirradtig. – Úri muri. – A boldog ember. – Árvácska. Öt regény. (Magyar remekírók. Bp., 1979)
    Hét krajcár. – Egyszer jóllakni. Elbeszélések. Bibliofil kiad. (Bp., Kossuth, 1979)
    A fáklya. Kisregény. Az utószót írta Horváth Zsigmond. (2. kiad. Olcsó Könyvtár. Bp., 1979)
    Drámák. I–III. köt. (Bp., 1980–1981)
    Sárarany. Regény. Szerk., az előszót írta Szabó Álmos. (Tanulók Könyvtára. 230. Kolozsvár, 1981)
    Az Isten háta mögött. – A fáklya. Két regény. (Bp., 1984)
    Nem élhetek muzsikaszó nélkül. – A szerelmes levél. Két regény. Az utószót írta Ács Margit. (2. kiad. Olcsó Könyvtár. Bp., 1984)
    Kisregények. I–II. köt. (Bp., 1985–1986)
    Shakespeare. Szerk., az előszót írta Szigethy Gábor. (Gondolkodó Magyarok. Bp., 1986)
    M. Zs. válogatott novellái. Vál., szerk., a szöveget gondozta Nagy Péter. (Magyar Remekírók. Bp., 1988)
    Az Isten háta mögött. – Árvácska. Regény. Az utószót írta Bori Imre. (Diákkönyvtár. Bp., 1988)
    Riportok. I–II. köt. (Bp., 1989–1990)
    M. Zs., a Nyugat szerkesztője. Levelek. Szerk., az utószót írta Tasi József. (Bp., 1984)
    Sárarany. – Az Isten háta mögött. Két regény. Szerk., az utószót írta H. Bagó Ilona. (A magyar próza klasszikusai. Bp., 1993)
    Válogatott elbeszélések. Vál., szerk. Szappanos Balázs. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 1993)
    Pillangó. Regény. (Családi Könyvtár. Bp., Seneca, 1994)
    M. Zs. és Magoss Olga levelezése. Szerk., sajtó alá rend. Rádics Károly. (Bp., 1995)
    Ne légy jó! Válogatás M. Zs. kötetben kiadatlan írásaiból. Vál.: Urbán László. (Bp., 1995)
    Pillangó. Idill. Szerk., a szöveget gondozta, az utószót írta H. Bagó Ilona. (A magyar próza klasszikusai. Bp., 1996)
    Boldog világ. M. Zs. összes állatmeséi. Hasonmás kiad. (Bp., 1996; 2. kiad. 1998)
    M. Zs., a Kelet Népe szerkesztője. I–II. köt. Vál., az utószót írta Tasi József. (Bp., 1998–1999)
    Az Isten háta mögött. Regény. Az utószót írta Domokos Mátyás. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 1999)
    Tragédia. – Szegény emberek. – Barbárok. Három elbeszélés. Gondozott szöveg. Szerk., sajtó alá rend., a szöveget gondozta Cséve Anna. (Matúra Klasszikusok. 11. Bp., 1999)
    Hét krajcár. Elbeszélések. (Corvin elbeszélők. 2. Déva, 2002)
    Boldog világ. M. Zs. összes állatmeséi. Gara Arnold illusztrációinak felhasználásával. (A világ legszebb meséi 4. Bp., 2002), Barbárok. Elbeszélések. Vál., szerk. Sütő Ferenc. (Kriterion kincses könyvtár. Kolozsvár, 2002)
    Pillangó. Regény. Az utószót írta Domokos Mátyás. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 2002)
    Pillangó. Regény. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2003; 2. kiad. 2010)
    Sárarany. Regény. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2005)
    Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Regény és dráma. Az utószót írta, a szöveget gondozta Hegyi Katalin. (Bp., Európa, 2007), Pillangó. Regény. Szerk., az utószót írta H. Bagó Ilona. (Bp., Európa, 2008)
    Sárarany. Regény. Szerk., az utószót írta H. Bagó Ilona. (Bp., Európa, 2008)
    Az Isten háta mögött. Regény. Szerk., az utószót írta H. Bagó Ilona. (Bp., Európa, 2009)
    Sárarany. Regény. (Marosszentgyörgy, 2009)
    Szegény emberek. Vál. elbeszélések M. Zs. születésének százharmincadik és a Hét krajcár századik évfordulóján. Vál., szerk. Benke László. (Bp., Hét Krajcár Kiadó, 2009)
    A galamb papné. Regény. Szerk., az utószót írta H. Bagó Ilona. (Bp., Európa, 2011)
    Az Isten háta mögött. Regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2012)
    A nyáj és pásztora. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. Baranyai Norbert. (Bp., 2014)
    Hét krajcár. Vál. novellák. Ábrahám István rajzaival. (Mozaik minikönyvtár. Szeged, 2014)
    Míg új a szerelem. Regény. (Életreszóló regények. Bp., 2015)
    Asszonyokkal nem lehet vitázni. Lappangó művek. Vál., szerk., az utószót írta Urbán László. (Bp., 2017). 

    Irodalom

    Irod.: Ady Endre: M. Zs. (Nyugat, 1909)
    M. Zs.-szám. (Nyugat, 1924)
    Juhász Géza: M. Zs. (Bp., 1928)
    Halmi Bódog: M. Zs., az író és az ember. (Bp., 1930)
    Féja Géza: M. Zs. (Bp., 1939)
    M. Zs.-emlékszám. (Magyar Csillag, 1942)
    Németh László: M. Zs. (Bp., 1943)
    M. Zs. ébresztése. Szerk. Darvas József. (Bp., 1945)
    Móricz Virág: Apám regénye. M. Zs. életregénye. (Bp., 1953)
    Király István: M. Zs. (Bp., 1954)
    Kortársak M. Zs.-ról. Szerk.: Vargha Kálmán. (Bp., 1958)
    Móricz Miklós: M. Zs. indulása. (Bp., 1959)
    Móricz Lili: Fecskék a verandán. (Bp., 1966)
    Móricz Miklós: M. Zs. érkezése. (Bp., 1966)
    M. Vargha Kálmán: M. Zs. alkotásai és vallomásai tükrében. (Arcok és vallomások. Bp., 1967)
    Így élt M. Zs. (Így élt. Bp., 1979)
    Nagy Péter: M. Zs. Monográfia. (Bp., 1979)
    Schöpflin Aladár: M. Zs. Cikkek, tanulmányok. (Bp., 1979)
    Pesti Ernő: M. Zs. Bibliográfia. (Bp., 1980)
    Móricztól Móriczról. Összeáll. Kováts Dániel. (Bp., 1980)
    Móricz Virág: Tíz év. I–II. köt. (Bp., 1981)
    Bori Imre: M. Zs. prózája. (Újvidék, 1982)
    H. Bagó Ilona: M. Zs. hagyatéka. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986)
    Rádics Károly: M. Zs., a Nyugat szerkesztője. 1929–1933. (Nyíregyháza, 1989)
    Rangrejtett fejedelem. Emlékezések M. Zs.-ról. Vál.: Czine Mihály. (Bp., 1992)
    A Magvető nyomában. M. Zs.-ról. Szerk. Szabó B. István. (Bp., 1992)
    Rádics Károly: M. Zs. levelesládája. (Bp., 1993)
    Kopré József: M. Zs. mindenese voltam. (Bp., 1999)
    A kifosztott Móricz? Tanulmányok. Szerk. Fenyő D. György. (Bp., 2001).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (27), edző (70), egészségpolitikus (10), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (929), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (178), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (206), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu