Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Mészöly Gyula
    Meznerics Ilona
    Meznerics Iván
    Mihalik József, 1914-től hernádszurdoki
    Mihalik Sándor, 1914-től hernádszurdoki

    Pölöskei Ferenc

    történész


    Született: 1930. április 6. Réde, Veszprém vármegye
    Meghalt: 2016. december 19. Budapest

    Iskola

    Középiskoláit Pápán végezte (1949-ben éretts.), az ELTE BTK-n történelem–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a történelemtudományok kandidátusa (1960), doktora (1969). Az MTA tagja (l.: 1987. máj. 8.; r.: 1995. máj. 8.). 

    Életút

    Az ELTE Történettudományi Kara, ill. az ELTE BTK Történeti Intézet Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke tanársegéde (1953–1958), egy. adjunktusa (1958–1962), egy. docense (1962–1970), egy. tanára (1970. júl. 1.–2000. aug. 31.) és a Tanszék vezetője (1972–1995), emeritusz professzora (2001-től). Az ELTE BTK dékánja (1982–1990). Az MTA–TMB-n Hanák Péter aspiránsa (1955–1958).



    Dualizmuskori belpolitika-, jog- és agrártörténettel, a 19. századi magyarországi agrárfejlődés vizsgálatával, majd a dualizmus és a két világháború közötti korszak hatalmi rendszerének és államberendezkedésének feltárásával foglalkozott. Monográfiát írt gr. Tisza István (1861–1918) miniszterelnökről, ill. a Tisza-gyilkosságról.

     

    További kutatási területei: történeti életrajzok; a polgári Magyarország hatalmi ágainak története, a 19. századi közigazgatási struktúra és az önkormányzatok sajátosságai; a szabad királyi városok és mezővárosok megszüntetése után kialakuló új, polgári várostípusok funkciói és belső szerkezete; a magyarországi agrármozgalmak története a 19. századtól 1945-ig; a köztársasági eszme magyarországi története és kelet-európai sajátosságai; a 19. század végén kialakuló magyarországi pártstruktúra különlegességei; Pápa város újkori története. 

    Elismertség

    Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja, Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága elnöke (2000-től). Az MTA–TMB, ill. a Doktori Tanács Történettudományi Bizottsága elnöke (1979-től).

    A Magyar Történeti Társulat alelnöke (1976–1982). 

    Elismerés

    Munka Érdemrend (arany, 1981), a Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1986), Cirill–Metód-érdemrend (arany, Szófia, 1987).

     

    Akadémiai Díj (1963 és 1973), Pázmány Péter-díj (2001).

     

    Réde település díszpolgára (2001), Pápa város díszoklevele (2010).

     

    Az ELTE díszdoktora (2010). 

    Szerkesztés

    Az Acta Historica szerkesztőbizottságának tagja. 

    Főbb művei

    F. m.: Parasztmozgalmak. 1849–1900. (Dózsa népe. Bp., 1956)
    Az 1868-as alföldi parasztmozgalom. (Századok, 1956)
    Magyarország története. 1900–1917. Egy. jegyz. Galántai Józseffel és Simon Péterrel. (Bp., 1958 és utánnyomások: 1959–1965)
    Parasztmozgalmak 1905–1914 között. (A magyar parasztság kialakulása, története és mozgalmai. 4. sz. füz. Bp., 1959)
    A magyar uralkodó osztályok nemzetiségi politikájáról. 1867–1914. (A magyar nacionalizmus történetéhez. Bp., 1960)
    A Függetlenségi Párt kettészakadása és a koalíció felbomlása. 1909. (Századok, 1961)
    Parasztmozgalmak a forradalom és szabadságharc bukásától 1868-ig. (Földmunkás és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon. 1848–1948. I–II. köt. Szerk. is Szakács Kálmánnal. Az előszót írta Hunya István. Bp., 1962)
    A koalíció felbomlása és a Nemzeti Munkapárt. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1963)
    Nacionalizmus a dualizmus korában. (A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Bp., 1964)
    Magyarország története. 1905–1914. Egy. jegyz. (Bp., 1965)
    A belpolitikai rendszer jogi újraszabályozása Magyarországon, az első világháború előtti években. (Jogtudományi Közlöny, 1969)
    Az elfelejtett Justh Gyula. (Kortárs, 1969)
    Kormányzati politika és parlamenti ellenzék. 1910–1914. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1970)
    Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén. (Századok, 1970)
    Áchim L. András a parlamentben. (Békési Élet, 1971)
    A földosztásért vívott harc történeti útja a Viharsarokban. (A földreform történeti jelentősége. Országos Földrefom-emlékünnepség. Békéscsaba, 1970. márc. 15–16. Szerk. Lázár Vilmos. A Mezőgazdasági Múzeum kiadványa. Bp., 1972)
    Áchim L. András-emlékkönyv. 1871–1971. Szerk. Szabó Ferenccel. 8 táblával. A képanyagot összeállította G. Vass István. (Békéscsaba, 1972)
    István Tisza’s Policy toward the Roman Nationalities on the Eve of World War 1. (Acta Historica, 1972)
    Grófi földek urai és vándorai. 1–3. Takács Ferenccel. (Kortárs, 1973)
    Gründung der Einheitspartei, 1922. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1974)
    Bethlen István törekvései az ellenforradalmi rendszer konszolidálására, 1921–1922. (Párttörténeti Közlemények, 1974)
    Hegyháti summások. Takács Ferenccel. (Vasi Szemle, 1974)
    Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon a felszabadulás után. Tudományos ülés. Bp., 1975. ápr. 8. Szerk. Balogh Sándorral. (Az ELTE BTK Új és Legújabb Kori Magyar Történeti Tanszéke kiadványa. Bp., 1975)
    Endrőd, 1935. (Endrődi csendőrsortűz. 1935. Tudományos emlékülés az endrődi csendőrsortűz 40. évfordulója alkalmából. 1975. márc. 26–27. Szerk. Orbán Sándor és Szakács Kálmán. Bp., 1975)
    Dunántúli történetek. Történeti szociográfiai írások. Takács Ferenccel. A Magyar Rádióban elhangzott műsorok alapján. (Bp., 1976)
    Hatalmi viszonyok 1919 őszén, Magyarországon. (Századok, 1976)
    Az államforma és az „alkotmányosság” kérdései 1919–1920 fordulóján. (Történelmi Szemle, 1976)
    Horthy és hatalmi rendszere. 1919–1922. Monográfia. (Bp., 1977)
    Die ungarische Friedensdelegation in Neuilly und die revisionistische Propaganda. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1977)
    Egy dunántúli falu agrárátalakulása a szociográfia tükrében. (Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon. 1944–1962. Tanulmányok. Szerk. is. Balogh Sándorral. Bp., 1979)
    Károlyiról a forradalmak évfordulóján. (Századok, 1979)
    Bethlen István útja az ellenforradalomhoz. (História, 1979)
    Ady és a politikai irányzatok. 1910–1914. („Akarom: tisztán lássatok.” Tudományos ülésszak Ady születésének 100. évfordulóján. 1977. dec. 7–9. Szerk. Csáky Edit. Bp., 1980)
    A magyar tanyarendszer múltja. Tanulmányok. Szerk. Szabad Györggyel. (Bp., 1980)
    Hungary after Two Revolutions. 1919–1922. (Studia Historica, 1980)
    Az ellenforradalom államrendszerének kialakítása. (A magyarországi polgári államrendszerek. Tanulmányok. Egyetemi segédkönyv. Szerk. Ránki Györggyel. Bp., 1981)
    Erdei Ferenc szövetkezetpolitikai koncepciójának alakulása. (A mezőgazdaság szocialista átalakulása Magyarországon. Tudományos ülésszak. Túrkeve, 1981. ápr. 6–7. Szerk. Vass Henrik. (Szolnok, 1981)
    A Pápai Kollégium története. Többekkel. 16 táblával. (Bp., 1981)
    Tanárok, diákok a pápai református kollégiumban. (História, 1981)
    A Dél-Dunántúl településtörténetének főbb kérdései. 1900–1944. (1900–1944. A Veszprémi Településtörténeti Konferencián elhangzott előadások. 1981. nov. 10–11. Szerk. Farkas Gábor. Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága kiadványa. Veszprém, 1982)
    Tisza István és a képviselőház az 1890-es években. (Jogtörténeti értekezések. 12. A magyar politikai és jogi gondolkodás történetéből. XVIII–XIX. század. Szerk. Kovács Kálmán. Bp., 1982)
    Legendák Áchim Andrásról. (História, 1982)
    Tisza István és a közjogi kérdések a századelőn. (Jogtörténeti értekezések. 13. Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon. Bp., 1983)
    Die letzten Jahre István Tisza’s. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1983)
    Tisza István. Kismonográfia. (Magyar História. Életrajzok. Bp., 1985)
    A finánctőke és a nagybirtok az ellenforradalom rendszerében. – Kunfi Zsigmond válogatott írásai. (Társadalmi Szemle, 1985)
    Választójog, parlamentarizmus 1919 után. – A fiatal Tisza István. (História, 1985)
    Az ellenforradalom rendszerének kialakulása. (A közép- és délkelet-európai államok a két világháború között. Szerk. Incze Miklós. Az MTA Történettudományi Intézete és a SZUTA Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézete kiadványa. Bp., 1986)
    A modernizálás lehetőségei a Nyugat-Dunántúlon a kettős államiság keretében. (Staat und Gesellschaft im Zeitalter des Dualismus. Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf. 1984. Eisenstadt, 1987)
    A dualista Magyarország államrendszere és továbbélése. (Előadások a Történettudományi Intézetben. 5. Bp., 1987)
    A rejtélyes Tisza-gyilkosság. 8 táblával. (Labirintus. Bp., 1988)
    Tanulmányok a szocialista mezőgazdaság kialakulásáról. Szerk. Orbán Sándorral. (Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete és az ELTE BTK kiadványa. Bp., 1988)
    Paraszti politikai irányzatok Magyarországon. 1849–1918. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. márc. 17.)
    A köztársasági eszme és mozgalom története Magyarországon. Tanulmányok. Az ELTE BTK és az ELTE ÁJTK Történeti és Jogtörténeti Tanszékei által 1989. nov. 3-án rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. (Bp., 1990)
    Magyarország története. 1918–1990. Egy. tankönyv. Szerk. Gergely Jenővel és Izsák Lajossal. (Bp., 1990)
    A demokratikus agrármozgalmak 100. éve. (Múltunk, 1991)
    A városok jogállása a kiegyezés korában. (Levéltári Szemle, 1992)
    Magyar miniszterelnökök a dualizmus korában. (Magyar Közigazgatás, 1992)
    Pápa gazdasága a polgári korszakban. 1867–1945. (Honismeret, 1992)
    Az öreg generális. Tisza Kálmánról. (História, 1992)
    A Somogyi–Bacsó-ügy. (Skandalum. Magyar közéleti botrányok. 1843–1991. Összeáll. Gerő András. Bp., 1993)
    Közigazgatás és önkormányzat a polgári Magyarországon. (Történelemtanári füzetek. 2. Bp., 1993)
    A választási ciklusok. (História, 1993)
    A köztársasági eszme története Magyarországon. Monográfia. (Bp., 1994)
    Párhuzamos politikai portrék a XX. századi Magyarországról. Politikusok, pártok, mozgalmak, programok. (A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára. 1. Bp., 1994)
    Kossuth és az államforma kérdése. 1847–1856. (Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Tanulmányok Szabad György 70. születésnapjára. Szerk. is Orosz Istvánnal és Rácz Istvánnal. Bp., 1994)
    A rendezett tanácsú városok kialakítása Magyarországon a polgári korban. (Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és a régmúltból. Emlékkönyv Székely György 70. születésnapjára. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Bp., 1994)
    Pápa a polgári korszakban. (Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Főszerk. Kubinyi András. Pápa Város Önkormányzata kiadványa. Pápa, 1994)
    Tisza István: Ein ungarischer Staatsmann in Kriesenzeiten. (Studia Historica 198. Bp., 1994)
    Kossuth és 1848–1849 állama. (Debreceni Szemle, 1994)
    Az 1867-es kiegyezés alternatívái. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz. (A történelem alternatívái. 2. Bp., 1995)
    Az 1945. évi földosztás előfutárai. (Agrártörténeti Szemle, 1995)
    A köztársasági államforma Magyarországon. (Iskolakultúra, 1995)
    Alkotmányozás és alkotmány Magyarországon. (Világosság, 1995)
    A miniszterelnök jogállásáról. (História, 1995)
    20. századi magyar történelem. 1900–1994. Egy. tankönyv. Szerk. Gergely Jenővel és Izsák Lajossal. (Bp., 1995 és utánnyomások; 2. bőv. kiad. Bp., 2001)
    A földreform a pártok, politikai irányzatok programjában. (Vissza a történelemhez. Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Szerk. Izsák Lajos és Stemler Gyula. Bp., 1996)
    Parasztpolitikai irányzatok. (Magyarország agrártörténete. Agrártörténeti tanulmányok. Szerk. Für Lajos, Orosz István, Romány Pál. Bp., 1996)
    A képviselői összeférhetetlenség történetisége és mai dilemmái. (Társadalmi Szemle, 1996)
    A két Tisza. Tisza Kálmán és Tisza István kettős portréja. (Rubicon, 1996)
    A képviselői összeférhetetlenség a magyar parlamentarizmusban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1996. máj. 20.)
    A magyar parlament néhány jogintézménye és történetiségük. (Múltunk, 1997)
    A képviselői összeférhetetlenség. (História, 1997)
    A köztársasági eszme előharcosa. (História, 1998)
    Az Osztrák–Magyar Monarchia Balkán-politikája az I. világháború előtti években. (Politikatörténeti füzetek. 13. A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak Rigómezőtől Koszovóig. Történeti és politikai előadások. Szerk. Krausz Tamás. Bp., 1999)
    Másfél évszázad agrárátalakulásai. (Magyar Tudomány, 1999)
    A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Politikusok és intézmények. Monográfia. (História Könyvtár. Monográfiák. 15. Bp., 2001)
    Közjogi kérdések a századfordulón. (Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve, 2001)
    Századforduló a millennium jegyében. (A magyar államiság ezer éve. Kultúra és tudomány a magyar államiság ezer évében. Szerk. Gergely Jenő és Izsák Lajos. Bp., 2001)
    Századformáló magyarok. Arcképek a XX. századból. Gergely Jenővel és Izsák Lajossal. (Bp., 2002)
    A falukutatás fénykora. 1930–1937. Tanulmányok. Szerk. (Bp., 2002)
    Falukutatás – agrármodell. Romány Pállal. (Az Erdei Ferenc Társaság füzetei. 14. Bp., 2002)
    Andrássy Gyula a polgári Magyarországért. (Történelem – tanítás – módszertan. Emlékkötet Szabolcs Ottó születésének 75. születésnapjára. Szerk. Nagy Péter Tibor és Varga Gyula. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 2002)
    A magyarországi konzervatív pártok történetéhez a polgári korszakban. 1867–1945. Gergely Jenővel. (Múltunk, 2002)
    Tisza István, a miniszterelnök. (Történeti tanulmányok, 2002)
    Magyar miniszterelnökök. 1848–2002. Szerk. Stemler Gyula. Írta Izsák Lajossal, Romsics Ignáccal és Urbán Aladárral. (Bp., 2002; 2. kiad. 2003)
    Az elfelejtett „falukutató” mozgalomról. (Hitel, 2002 és Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos és Izsák Lajos. Bp., 2011)
    Magyarországi pártprogramok. 1867–1919. A dokumentumokat gyűjtötte, vál. és szerk. Mérei Gyulával. (Pártok és politika. Magyarországi pártprogramok. 1. Bp., 2003)
    A magyar miniszterelnökök jogállása a kiegyezés idején. (Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás és Szvák Gyula. Bp., 2003)
    Deák Ferenc a kiegyezési tárgyalások idején. (Tanulmányok Deák Ferenc születésének. 200. évfordulójára. Kisebbségkutatás, 2003)
    Deák Ferenc utolsó évei. Monográfia. (Bp., 2004)
    Ferenc Deák at the Time of the Compromise Negotiations. (Minorities Research, 2004)
    A területi, települési önkormányzatok. 1919–1944. (Autonómiák Magyarországon. 1848–1998. Tanulmányok. Főszerk. Gergely Jenő, szerk. Strausz Péter és Zachar Péter Krisztián. Bp., 2004)
    A köztársasági eszme a 20. századi Magyarországon. (Múltunk, 2005)
    Községek Magyarországon a két világháború között. (Agrártörténet – agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére. Bp.–Miskolc, 2006)
    Birtokviszonyok és vitáik a századfordulón. Tisza István, Darányi Ignác, Károlyi Sándor, Rubinek Gyula. (Agrártörténeti Szemle, 2007)
    A pártstruktúra Magyarországon a dualizmus korában. (Múltunk, 2008)
    Nemzeti iparpolitika a 19. és a 20. század fordulóján. (Valóság, 2008)
    A választójog és a választási rendszer 1848–1939 között. (Jogtörténeti Szemle, 2009)
    A Szabadelvű Párt fényei és árnyai. 1875–1906. Monográfia. (Bp., 2010)
    Kortársak visszaemlékezései első olvasási élményeikre. (Könyv és nevelés, 2010)
    A többpártrendszer kialakulása Magyarországon. Kormánypárt és ellenzék a dualizmus korában. (História, 2010)
    Tisza István a földtulajdonról és az agrártársadalomról. (Rendszerváltások kortársa és kutatója. Tanulmánykötet Izsák Lajos 70. születésnapjára. Főszerk. Erdődy Gábor. Bp., 2013)
    Tisza István és kora. Monográfia. (Bp., 2014). 

    Irodalom

    Irod.: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok P. F. köszöntésére. Főszerk. Gergely Jenő. Szerk. Csapó Csaba, Dobszay Tamás, Zeidler Miklós. P. F. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 2000). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (103), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (35), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (71), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (948), irodalomtörténész (273), jezsuita szerzetes (11), jogász (311), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (182), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (688), meteorológus (14), mezőgazda (124), mezőgazdasági mérnök (102), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (211), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu