Az éneklő bolond
Az éneklő bolond

2024. május 19. Vasárnap

Az éneklő bolond

Az első "beszélőfilm"


Lloyd Bacon amerikai filmrendező, színész és forgatókönyvíró volt. Gyakran és sikerrel lépett fel a Broadwayon, kisebb-nagyobb szerepeket vállalt Charles Chaplin filmjeiben, majd filmrendezőként tevékenykedett. Közismert, hogy Chaplin – aki filmjeinek zenéjét is szerezte – nagyon sokáig a leghevesebben ellenezte a hangosfilmeket, úgy vélte, hogy a beszéd megöli a filmet, a színházművészet csúcsa szerinte a némafilm; amikor a legnagyobb színi alakítások csak testjátékkal és mimikával örökítettnek meg. Énekelni minden bolond tud, vélték a kortársak közül sokan, talán maga Chaplin is. A sors különös tréfája, hogy az első világsikert aratott hangos produkció címe Az éneklő bolond, rendezője Chaplin korábbi munkatársa Lloyd Bacon volt (1928-ban).

 

Deák Jenő mérnök 1912-ben Általános Mozgóképipari Vállalat néven filmkölcsönző céget alapított. Cégét később átalakította Stylus Részvénytársasággá, amely részt vett a Mezőgazdasági Hitelintézet helyén létrejött Fórum Filmszínház (ma: Kossuth Lajos utca, Puskin Mozi) megszervezésében. A Fórum premierje, 1926. november 26-án igen jelentős társadalmi eseménynek bizonyult. Budapest legszebb filmszínháza – Kristián Sándor és Varga Oszkár szobraival és Grünberger Jenő csillárjaival – kizárólag némafilmeket vetített. Bármilyen szép is volt a vállalkozás, nemsokára Deák Jenő csődbe ment. Az új bérlő, Gerő István, az országban elsőként átépítette a mozit hangosfilmszínházzá.

 

Lloyd Bacon Az éneklő bolond című filmje volt az első hangosfilm, amelyet Magyarországon vetítettek, két egyéb rövidfilm Abe Lyman dzsesszegyüttesének és Pietro Mascagni Parasztbecsülete egyik áriája – Benjamino Gigli előadásában – felvétele mellett. Természetesen a „nagyfilm” angolul szólalt meg, ám a közönség nagy meglepetésére a film alsó részén, alig zavaróan „egy diszkrét” csík jelezte a nagyérdeműnek, hogy a színészek éppen mit is mondanak. A film leírhatatlan hatást keltett, a „feleselő“ celluloidról még heteken át beszéltek a jelenlévő szépszámú egybegyűltek és írtak a fővárosi lapok. Mindenki a látvány hatása alá került, csak Karinthy Frigyes fanyalgott egy kicsit:

 

„A vászonról sajnos nem érezzük a mező illatát, az asztalra kerülő rostélyos ízéből is hiányzik az ínycsiklandozó szag! … Sőt látó, halló, szagló szerven kívül ízlelő szerv is van. A film végső fejlődése természetesen az ehető film lesz. A feltalálók el kezdhetnek gondolkodni azon, hogy az ehető film milyen anyagból készüljön. Hogy a gyomrunkat el ne rontsuk vele… “

 

(75 éve, 1929. szeptember 20-án a Fórum Moziban levetítették Magyarországon az első hangosfilmet.) 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője