Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Vasvári Pál honférfiú

    1.

     

     

    „A történet komoly múzsáját, Kliót választám második anyámul. Ennek szellemi karjaira dőltem, ennek ajkáról olvasám le minden idők és nagy emberek elveit, történeteit. Ez lőn dajkám, ki nagyszerű mesékben tünteté előmbe az életet és a világot. Ez tanított meg az ős és újabb kor nagy embereinek elveire. … Nekem legjobban tetszett azon történeti mese, mely legszomoruabb volt, mert ez mindig egy nemzetről szólott, kit Klió e szánakozó szavakkal szokott említeni: »a szegény, a szerencsétlen, a jobb sorsra érdemes magyar. » “

    (Vasvári Pál: Naplómból, 1848)

     

     

    Idősebb Fejér Pálnak az apja is görögkatolikus lelkész volt, s a papi hivatást választotta testvérei közül kettő is; úgy gondolta hát, hogy fiai közül is többen követik majd e családi hagyományt. Mindenekelőtt középső fiában, a rendkívül tehetséges Palkóban, azaz ifjabb Fejér Pálban bízott, hisz a kisfiú, mind a nyírvasvári elemi iskolában, mind a nagykárolyi piarista gimnáziumban eminens tanuló volt. Mint kiváló diák taníthatta gróf Károlyi Lajos két fiát is, így a család segítségével kezdhette meg tanulmányait a pesti tudományegyetemen.

     

     

    Ifjabb Fejér Pál ugyanis mégsem lett lelkész. A teológiai stúdiumokon kívül jobban érdekelték a világi dolgok, mindenekelőtt az irodalom. A könnyen hevülő fiatalember verseket faragott, majd nemzeti romantikus költeményekről és históriai beszélyekről álmodozott. Alig tizenkilenc éves, amikor a Kisfaludy Társaság pályázatára megírta A szerelmes bajnok című komikus eposzát. A történet főhőse Pázmán Miska, egy nagyszájú, hősködő nemes ifjú, aki szerelme elnyeréséért Károly Róbert királytól három falut kért. Ezért viszont részt kellett vennie egy lovagi tornán, ahol az álruhában induló király legyőzte őt, sőt három fogát is kiverte. Vigasztalásul azonban, a lovag mégis kapott a három fogáért három falut. A hőskölteménnyel a fiatalember első díjat nem nyert, azt Arany János vitte el Az elveszett alkotmány című művével, különös véletlen, hogy a történetet utóbb maga Arany is feldolgozta Pázmán lovag című vígballadájában.

     

     

    2.

     

     

    „A történelemtanítás czélja a hazaszeretet felébresztése a gyermekben. Vezesse fel az atya gyermekét Drégely várának mohlepte falai közé, és beszélje el a feladásról hallani sem akaró Szondy hősies halálát. … Vezesse el gyermekét Szigetvár romjaihoz, s mondja el a gyermeknek Zrínyi dicső elestét. … Mondja el a gyermeknek, hogy ezek a hősök azért küzdöttek, hogy megtartsák nekünk, késői unokáknak ősi honunkat.“

    (Vasvári Pál: A hontörténeti ismeretek fontossága, 1847)

     

     

    Ifjabb Fejér Pál mégsem lett poéta. A pesti univerzitáson históriát hallgatott mindenekelőtt Horvát Istvántól, a nemzeti romantika tán legjelentősebb professzorától. Első történelmi művével, Zrínyi Miklós életrajzával, szintén megpályázta a Kisfaludy Társaság díját, s ezúttal sikerrel járt: ő nyerte meg az első díjat. A siker hatására, és professzora biztatására „horribilis vállalatba fog“, nem kevesebbet szeretne, mint összegyűjteni a magyar história legjelentősebb személyiségeinek életrajzát; a történelmi beszélyeket harminc-negyven kötetből álló, míves sorozatba rendezni, valahogy olyképpen, ahogy a nagy tudós-pap, Fejér György kiadta negyvenhárom kötetből álló híres okmánygyűjteményét, a Codex diplomaticust. Nevét is a sorozat megindításakor még élő névrokon iránti tiszteletből változtatta Vasvári Pállá.

     

     

    „Vasvári Tanító oly’ magával ragadó módon tanította a történelmet, hogy midőn Mucius Scaevoláról tanultunk, éjjel, egyikünk gyertyát gyújtott, majd a lángba tartotta a karját, hadd lássa, hogy ő vajjon képes-e ezen fájdalmat hősiesen kiállni?“

    (Erdélyi Erzsébet növendék visszaemlékezése, lejegyezte De Gerando Antonina, gr. Teleki Blanka unokahúga, 1876)

     

     

    3.

     

     

    Vasvári Pál történetíró lett és pedagógus. Teleki Blanka Horvát Árpádot, Horvát István fiát, Szendrey Júlia későbbi férjét vélte a legalkalmasabbnak, arra a feladatra, hogy leánynevelő intézetében a magyar históriát és literatúrát tanítsa. Horvát Árpádot azonban ekkor nevezték ki a pesti egyetemen nyilvános rendes tanárnak, ezért maga helyett az ifjú Vasvári Pált, édesapja kedves tanítványát ajánlotta.

     

     

    Vasvári Pál történetíró és pedagógus szerint a történelemtanítás fő célja a hazaszeretet felébresztése a gyermekben: jellemgazdag, bátor és tettrekész polgárokat akart nevelni. Történeti életrajzokban tanította az egyetemes és a magyar történetet, hisz egész életében a történeti személyiségek történelemformáló cselekedeteit gyűjtötte. Ezeket a hősi tetteket kívánta megörökíteni Történeti névtár című hatalmas vállalkozásában is, s ezeknek a történeti hősöknek a sorsát akarta bemutatni a 8–12 éves leányoknak. Kiváló szónok volt, szuggesztív előadásai és megnyerő személyisége alól Teleki Blanka sem tudta kivonni magát. Arcképét rajongó tanítványai készíttették el Barabás Miklósnál, annál a mesternél, akinél egykoron Teleki Blanka rajzolni tanult.

     

     

    Vasvári Pál két évig sem volt történetíró és pedagógus. Március idusán, a szabadság mámoros ünnepén, az ifjú néptribun már egy országot lelkesített: szavaiból görögtüzet gyújtva szónokolt; úgy vélte, hogy jellemgazdag, bátor és tettrekész polgároknak. Nemsokára Kossuth minisztériumának titkárává nevezték ki, majd „szaporaírású“ (azaz gyorsírással rótt) bizalmas levelekkel futárkodott, utóbb országjáró katonatoborzó, végül a Rákóczi-szabadcsapat parancsnoka lett. Július első napjaiban, a Gyalui-havasokban, Kolozsvártól 50 kilométerre, Havasnagyfalu mellett, a román túlerő felmorzsolta kicsiny seregét; Vasvári Pált harc közben golyó találta el, testét fejszecsapás csonkította. Ma sem tudni, hol nyugszik.

     

     

    Vasvári Pál, elmúlt korok tudós krónikása, hős honpolgárok: honférfiúk és honleányok életbúvára, mindössze 23 évesen legenda lett maga is.

     

    Emléke legyen áldott!

     

     

    4.

     

     

    Teleki Blanka honpolgár július 3-án született, ám július 5-én keresztelték meg. Későbbi hagyomány szerint születésnapját mindig 5-én ünnepelte meg.

     

    Vasvári Pál honférfiú július 14-n született, azalatt a rövid idő alatt, amíg ismerték egymást, születésnapjukat mindig 5-én, közösen ünnepelték meg.

     

    1848. július 5-én utoljára köszönthették egymást.

     

    Különös véletlen, hogy Vasvári Pál honférfiú 1849. július 5-én hunyt el.

     

    Teleki Blanka születésnapján…

     

     

    A Névpont – www.nevpont.hu – ezúttal Vasvári Pálra emlékezett.

    Kék virág emlékének.

     

     

    Az alábbi linkeken olvashatnak Vasvári Pálról:

     

     

    http://www.nevpont.hu/view/11645

    http://www.nevpont.hu/view/11646

     

     

    A képen Barabás Miklós közismert rajza látható, a kép forrása:

     

     

    http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=40231

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (28), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu