Család

Zsidó polgári családból származott, apja kisvárdai, anyja dömösi születésű volt. Sz: Weisz Ede kereskedő, Gutfreund Margit. Anyai nagyanyját Lengyel Jozefinnak hívták, édesapja az ő emlékére vette fel a Lengyel családnevet. Testvére: Lengyel József (1884. nov. 24.) jogász és Lengyel Róza (1889. márc. 31.). F: 1919-től Berger Margit, Berger Arnold és Greiner Gizella leánya. Fia: Lengyel Bálint (1919. dec. 30.†1927. febr. 26.), gyermekkorában, torokgyíkban hunyt el. Leánya: Reichné Lengyel Anna (1924. máj. 22.). Unokája: Völgyi Péterné Reich Márta. 

Iskola

Elemi és középiskoláit Esztergomban és Budapesten végezte, a budapesti VIII. kerületi gimnáziumban éretts. (1904), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1909). 

Életút

Tanulmányai idején már a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület mentőápolója és segédtisztje (1904–1909), mentőorvos tisztje (1909–1912), egyúttal a budapesti Szent Rókus Kórház Fül-orr-gégegyógyászati Osztálya gyakornoka (1909–1911), az Országos Munkás Betegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár VII. kerületi betegsegélyező pénztárának segédorvosa (1911–1912). A Cunard Line hajózási társaság Carpathia óceánjáró kivándorlóhajójának hajóorvosa (1912. márc.–ápr.). Az I. világháború idején katonaorvos, zászlósként szolgált (1914–1918), az összeomlás után a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV, 1918–1922), ill. a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRT) üzemorvosa (1922–1934). Nyugdíjaztatása után fül-orr-gégészeti magánrendelőjét vezette (1934–1940). 

Mindössze két hajóúton vett részt a Carpathián: első alkalommal a hajó a Fiume–Trieszt–Messina–Palermo–Nápoly–Gibraltár–New York útvonalon haladt (1912. márc. 29-én kötött ki New Yorkban, 725 emberrel a fedélzetén). A visszaút során már Európába jártak, amikor a Carpathia (kapitány: Arthur Henry Rostron) fogadta a konkurens hajózási vállalkozás, a White Star Lane, óceánjárója, a Kék Szalag elnyeréséért indult Titanic vészjelzéseit (1912. ápr. 15-én, éjjel fél egy előtt öt perccel). Lengyel Árpád a III. osztályon, a fedélközben szolgált, mint hajóorvos, ám az orvosok közül egyedül neki volt tapasztalata a mentésben. Ő irányította a Titanic mentőcsónakjaiból a Carpathiára menekített emberek orvosi ellátását és felügyeletét: több mint 700 embert látott el a hajóút során. Legtöbben sokkos állapotban voltak, 42 embert műteni kellett, ezek többsége a süllyedő hajóról vetette magát a mélybe, ill. sokan voltak a mentőcsónakba sem fértek be, ezért órákat úsztak a jéghideg vízben. A Titanic tragédiája és az átélt sokkoló élmények hatására Lengyel Árpád soha többé nem szállt tengerre. 

Emlékezet

Pilismaróton született, családja 1884–1889 között élt itt. A helyi rendelő falát emléktáblájával jelölték meg (2008. aug. 16-án). Később Budapesten, legénykorában a Lipótvárosban (V. kerület Honvéd utca), majd a Józsefvárosban (VIII. kerület Rákóczi út 11.) élt és tevékenykedett, budapesti lakóházán is emléktáblát avattak (halálának 75. évfordulóján, 2015. szept. 8-án; ugyanitt kamarakiállítás is bemutatta életútját). Rendelője is a Józsefvárosban működött (VIII. került Baross utca 4.) A fővárosban hunyt el, a Fiumei úti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Tevékenysége elsősorban a Titanic katasztrófája révén vált ismertté, de mentőorvosi tevékenységéért – egyes vélekedések szerint – a 20. század egyik legismertebb magyar orvosa volt. Magyarországon kevéssé vált népszerűvé, ő általában minden, a Titanickal kapcsolatos interjút visszautasított. Az 1960-as években kezdték Magyarországon is megismerni, sokat tett ezért Dékány András (1903–1967) az ismert ifjúsági író, utolsó, életében megjelent művével (S. O. S. Titanic!, 1967). Életét unokája, Völgyi Péterné Reich Márta dolgozta fel (a család tulajdonában lévő dokumentumok alapján, Balogh Tamással, A Titanic árnyékában címmel, 2012-ben). 

Elismertség