Koltai Endre
Koltai Endre

2024. március 29. Péntek

Koltai Endre

építész

Születési adatok

1930. szeptember 25.

Budapest

Halálozási adatok

2011. december

Budapest


Család

Sz: Koltai Ferenc (†1956), Grünfeld Rózsi. Apja cipészmester volt, majd a Korona Kenyérgyár segédmunkása. F: 1954-től Szekeres Rozália általános iskolai tanár. Leánya: Koltai Zsuzsanna (1955–). 

Iskola

Budapesten, a Mester utcai polgári iskola befejezése után, Bogyó János építőmesternél kőműves tanuló (1944–1946), egyúttal a budapesti felső-építőipari iskolában is tanult (1946–1949); kőműves segédi vizsgát tett (1947), éretts. (1949). Az ÉKME Építészmérnöki Karán építészmérnöki okl. szerzett (1960). 

Életút

A Magyar Gyárépítő Vállalat Diósgyőri Főépítés-vezetőségének technikusa (1949–1950), a Honvédelmi Minisztérium (HM) Építési Csoportfőnökségének munkatársa (hadnagyi rendfokozatban, 1951–1954). A Mezőgazdasági Építőipari Tröszt, ill. az Állami Gazdaságok Épülettervező Vállalata tervezője (1954–1956), a pécsi Uránércbánya Vállalat Tervező Irodájának munkatársa (1956–1960). A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat (LAKÓTERV) tervező építésze (1961–1971), vezető tervezője és műszaki igazgatóhelyettese (1971–1978), igazgatója (1978-tól). Az MTA–TMB-n Fekete Ede aspiránsa (1960–1964). C. egy. docens. 

A magyarországi tömeges lakásépítkezésekkel, elsősorban lakótelepek, lakóparkok tervezési kérdéseivel, nagyobb városok, megyeszékhelyek, elsősorban Szolnok városrendezési terveivel foglalkozott. Pályafutása legfontosabb alkotásai az egykori KISZ Központi Vezetőképző Iskolája (Budapest, Amerikai út, 1965–1968), a berlini magyar nagykövetség épülete, a Vízügyi Igazgatóság irodaháza (Szolnok, 1968–1974), a Pelikán Szálló épületegyüttese (Szolnok, 1970–1974). Elkészítette Szolnok városközpontjának beépítési tervét. 

Elismerés

Ybl Miklós-díj (Szolnok városközpontja beépítési terveiért, 1971). 

Szerkesztés

A Magyar Építőművészet és a Műszaki Tervezés c. folyóiratok állandó munkatársa. 

Főbb művei

F. m.: Visszaélések a lakás-helyreállítások során. Havas Ervinnel. (Rendőrségi Szemle, 1957)
Építőipari bűncselekmények nyomozásának néhány kérdése. Márk Aladárral. (BM Kriminalisztikai Sorozat. Bp., 1962)
Az árdrágítás nyomozása. Márk Aladárral. (BM Kriminalisztikai Sorozat. Bp., 1963)
József Attila lakótelep. Szerk. Budai Istvánnal és Szőke Károllyal. (A Lakóépülettervező Vállalat segédletei. Bp., 1963)
Követségi épület Berlinben. – KISZ Központi Vezetőképző Iskola. (Műszaki Tervezés, 1965)
A tömeges lakásépítés elméleti kérdései. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1966)
A kutató-fejlesztő tevékenységet folytató ÉVM-intézetek gazdálkodásának átállási problémái. (Építésügyi Szemle, 1968)
Újpest, Munkásotthon utcai nagyfesztávú paneles lakóépület. (Műszaki Tervezés, 1968)
Óbudai panelházak továbbfejlesztése. – VÍZIG-irodaház, Szolnok. (Műszaki Tervezés, 1969)
Az óbudai lakótelep 0–10 jelű épülete. (Magyar Építőipar, 1971)
A belső ellenőrzés helyzete az építésügyi ágazat vállalatainál. Kamarás Jenőnél. (Építésügyi Szemle, 1972)
Óbuda rekonstrukciója. (Városépítés, 1972)
A vázpaneles kommunális tervcsalád kialakításának főbb célkitűzései. (Műszaki Tervezés, 1976)
Pelikán szálló. (Magyar Építőipar, 1977)
A Budapest és agglomerációs körzetében működő néhány tervező vállalat együttműködése. (Műszaki Tervezés, 1981). 

Irodalom

Irod.: Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. (Bp., 1978)
Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik. Főszerk. Schéry Gábor. (Bp., 1995). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője