Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aba-Novák Vilmos
    Abafi Lajos
    Abaffy László
    Báthy Anna
    Szép Ernő

    Kolta János

    geográfus, demográfus

    Klenner János 


    Született: 1907. május 23. Boldogasszonyfalva, Bács-Bodrog vármegye
    Meghalt: 1983. december 25. Pécs
    Temetés: 1984. január 6. Pécs
    Temetési hely: Köztemető

    Család

    Régi evangélikus családból származott. Sz: Klenner Teofil (1873–1939) elemi iskolai igazgató, Karner Hermina. Öten voltak testvérek: Klenner Béla (1903–), Kolta (Klenner) Ferenc (1915–1973) irodalomtörténész, főiskolai tanár, Reichel Lajosné Klenner Mária és Ádám Jakabné Klenner Zsófia (Ella). F: Árizs Mária, hatgyermekes parasztszülők gyermeke. Árizs Mária és Klenner Béláné Árizs Julianna testvérek voltak. 

    Iskola

    A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1929), Szombathelyen községi közigazgatási vizsgát tett (1930), a földrajztudományok kandidátusa (1966). 

    Életút

    A Törökkoppányi körjegyzőség írnoka (1926–1927), az Egyházaskozári körjegyzőség segédjegyzője (1930–1932), Mekényes nagyközség jegyzője (1930–1937), a Hidasi körjegyzőség helyettes körjegyzője (1937), az Újpetrei körjegyzőség körjegyzője (1937–1945). Baranya vármegye közellátási előadója (1945), majd a vármegye alispáni hivatalának aljegyzője, tb. főjegyzője (1945–1950), a Baranya Megyei Tanács előadója, főelőadója (1950–1952). Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete tud. munkatársa (1952–1966), tud. főmunkatársa és igazgatóhelyettese (1966–1973). A Pécsi Tudományegyetemen a gazdasági földrajz és a település- és népességföldrajz előadója, c. egy. docens (1949-től). 



    Gazdaságföldrajzzal, területszervezési és demográfiai kérdésekkel foglalkozott. Alapvető szerepet játszott a magyarországi gazdaságföldrajzi rajonok, elsősorban a községi szintű körzetek kialakításában, jelentős eredményeket ért el az új államigazgatási területi beosztás gazdaságossági vizsgálata terén. Különösen értékesek Baranya megye és Pécs megyeszékhely népesedés- és településföldrajzával kapcsolatos kutatásai. A földrajztudományon belül a népességföldrajzzal kapcsolatos elméleti dolgozatai nagy szakmai vitát váltottak ki. További kutatási területei: az iparfejlesztés és a helyi népesedésre ható tényezők összefüggései; a helyi vasúthálózat földrajza; a gazdasági kiskörzetek fejlesztési lehetőségei; a népességföldrajz és a gazdasági jelenségek; a falvak lakosságának foglalkozás szerinti átrétegződése; a mezőgazdasági népesség alakulása 1945 után és ennek demográfiai következményei. Számos népszerű pécsi és Baranya megyei útikönyvet és városkalauzt írt és szerkesztett. 

    Emlékezet

    Pécsett élt (Anna utca 20.), tevékenysége Pécshez és Baranya megyéhez kötődik. Pécsett hunyt el, a helyi köztemetőben nyugszik. 

    Elismertség

    A Magyar Hidrológiai Társaság t. tagja (1977-től). 

    Szerkesztés

    A Pécs-Baranyai Közellátási Értesítő árfelügyeleti rovatának szerkesztője (1946), a Dunántúli Tervgazdálkodás (1946–1947) és a Pécsi Műszaki Szemle c. lapok szerkesztője (1956-tól). 

    Főbb művei

    F. m.: A községi közellátási hivatalok vizsgálatának vezérfonala. Tóth Dezső elgondolása és útmutatásai alapján írta K. J. (Bp., 1942; 3. kiad. 1948)
    Gazdák tanácsadója. Tudnivalók az új terménybeszolgáltatási rendszerről. Szerk. (Bp., 1943)
    A közigazgatási, okirati és törvénykezési illetékek betűsoros táblázata a 3450/1943 ME sz. r. alapján. Összeáll. 1 melléklettel. (Bp., 1943)
    A községi közellátási hivatalok vizsgálatának vezérfonala. 1943. Összeáll. (Bp., 1943)
    Közigazgatási, okirati, törvénykezési és vagyonátruházási illetékek. (Bp., 1943; 3. kiad. 1947)
    A közigazgatási, okirati és törvénykezési illetékek betűsoros táblázata a 3450/1946 ME sz. r. alapján. Összeáll. 1 melléklettel. (Bp., 1946)
    Szövetkezeti káté. Tudnivalók a szövetkezeti vezetők és tagok részére. (1–2. kiad. Bp., 1947)
    A közigazgatási, okirati, törvénykezési és vagyonátruházási illetékek betűsoros táblázata a 9100/1947. korm. sz. rendelet alapján. Összeáll. (Bp., 1947)
    Újgazdák Baranyában. (A Magyar Szociográfiai Intézet Közleményei, 1948 és külön: Szociográfiai értekezések tára. 13. Pécs, 1948)
    A községi – városi – közellátási hivatalok vizsgálatának vezérfonala. Összeáll. (Bp., 1948)
    Pécs környéki sokácok. (Dunántúl, 1949)
    Államháztartástan. K. J. mb. előadó egyetemi előadásainak vezérfonala az 1950/51. tanévben. Egy. jegyz. (Pécs, 1951)
    A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. I–II. köt. Szerk. (Pécs, 1953–1954)
    Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportjának 1953. évi munkájáról. Tanulmányok. Szerk. (Pécs, 1954)
    A gazdaságföldrajzi rayonírozás néhány elméleti kérdése és adatok Baranya megye rayonbeosztásához. 7 ábrával. Orosz nyelvű kivonattal. (Földrajzi Közlemények, 1954)
    A földreform gazdasági hatása Baranyában. 14 térképpel és 1 táblázattal. (Földrajzi Értesítő, 1954)
    A helyi tanácsok gazdasági önállóságáról. (Állam és Igazgatás, 1954)
    Tervezési feladatok Baranya megyében, településföldrajzi vizsgálatok alapján. 3 ábrával. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 7. Pécs, 1956)
    Baranya megye demográfiai sajátosságainak gazdaságföldrajzi vizsgálata és hatása a népgazdasági tervezésre. Az I. Magyar Földrajzi Kongresszuson – Budapest, 1955. szept. 19–23. elhangzott előadás és hozzászólások. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 14. Series Geographica. 7. Pécs, 1957)
    Kétszázéves magyar földrajzkönyv. 2 ábrával. (Földrajzi Értesítő, 1958)
    A vasúthálózat fejlesztése Baranya megyében. 3 térképpel, 2 kimutatással. (Pécsi Műszaki Szemle, 1958)
    Az Ormánság népesedése 1900–1945 és 1946–1956. 3 ábrával. (Baranyai Művelődés, 1958 és külön: Pécs, 1959)
    Baranya megye népesedésére ható tényezők. 1900–1949. Adatok a megye lakosságföldrajzi vizsgálatához. (Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete Évkönyve, 1959 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 18. Series Geographica. 11. Pécs, 1960)
    Az iparfejlesztés távlati tervezésének néhány problémája Pécsett. (Az épülő Pécs városrendezési kérdései. Az 1960. nov. 16–17-én Pécsen megtartott ankét anyaga. Előadások. Szerk. Erdélyi Ernő. Az előszót írta Papp Imre, a bibliográfiát összeáll. Csekey István. A Pécsi Tanács VB kiadványa. Pécs, 1960)
    A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. (Az MTA Társadalmi-történeti Osztályának Közleményei, 1960)
    Gazdasági földrajzi kiskörzetek Baranya megyében. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések, 1960. és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 27. Series Geographica. 16. Pécs, 1961)
    Pécs népesedése. 2 térképpel, 3 táblázattal. (Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. 1944–1960. Pécs, 1961; és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 33. Series Geographica. 18. Pécs, 1961)
    Pécs népesedése. (Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. 1944–1960. Felszabadulásunk emlékére. Szerk. Babics András és Kopasz Gábor. Pécs, 1961)
    Adatok Bulgária vízgazdálkodásáról. (Földrajzi Közlemények, 1961)
    Baranya megye mezőgazdasági munkaerőhelyzete. (Pécsi Műszaki Szemle, 1962)
    A népességföldrajz tárgya, módszere és helye a földrajztudományok rendszerében. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések, 1961/62. és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 40. Series Geographica. 23. Pécs, 1963)
    A népességföldrajzi vizsgálatok népgazdasági jelentősége. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések, 1963. és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 49. Series Geographica. 27. Pécs, 1964)
    A népesedés és a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok kölcsönhatása Baranya megyében. Kand. értek. (Bp., 1965)
    Adalékok Baranya megye távlati településfejlesztési tervéhez. (Pécsi Műszaki Szemle, 1965)
    Baranya megye népesedése. (Jelenkor, 1965)
    A népesség mozgásának és a településhálózat alakulásának kölcsönhatása. Baranya és Szabolcs megye népességének alakulása. Orosz Ferenccel. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1967)
    Pécs egyetemei és főiskolái. 1367–1967. (Universitas Quinqueecclesiensis. Pécs Város Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Pécs, 1967)
    Bevölkerungs- und siedlungsgeographische Besonderheiten im südostlichen Teile Transdanubiens. 4 táblával. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Közlemények. 1. Pécs, 1967)
    A népesség- és településföldrajzi kutatómunka tudományos eredményeinek gyakorlati alkalmazása Magyarország délkelet-dunántúli részén. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Közlemények. 4. Pécs, 1967)
    Társadalmi-gazdasági tényezők értékelése Pécs város távlati fejlesztési tervéhez. (Pécsi Műszaki Szemle, 1967)
    Az „iskolázottság” helyzete Baranyában. – A szocialista iparosítás hatása a lakosság foglalkozás szerinti összetételének alakulására Baranya megyében. 1949–1960. (Művelődési Tájékoztató, 1967)
    Baranya megye és Pécs város népesedése. 1890–1968. Monográfia. 1 táblával. (Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete kiadványa. Pécs, 1968)
    Baranya népességének földrajzi megoszlásában a felszabadulást követő húsz év során bekövetkezett változások. 1945–1964. 1 táblával és 1 térképpel. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések, 1967/68. és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 83. Series Geographica. 37. Pécs, 1968)
    A falvak lakosságának foglalkozás szerinti átrétegződése. (Földrajzi Értesítő, 1969)
    Baranya megye vasúthálózata. Oszetzky Egonnal. 1 táblával. (Földrajzi tanulmányok a Dél-Dunántúl területéről. Pécs, 1970; és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 95. Series Geographica. 43. Pécs, 1970)
    Baranya. Eine Landschaft im südlichen Ungarn. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Közlemények. 15. Pécs, 1970)
    A népesség elöregedése hazánkban. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1970)
    Az észak-mecseki bányavidék népességi és települési viszonyai. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések. 1970. Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Pécs, 1972; és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 109. Series Geographica. 45. Pécs, 1972)
    Környezetvédelem Baranyában és Pécsett. A Műszaki és Közgazdasági Propaganda Hónap keretében szervezett ankét előadásai. Pécs, 1974. márc. 19–20. Szerk. 1 térképmelléklettel. (A MTESZ Baranya megyei Szervezete kiadványa. Pécs, 1974)
    A Gépipari Tudományos Egyesület Pécsi Szervezete. 1951–1973. Szerk. (A GTE kiadványa. Pécs, 1974)
    Adatok a Dél-Dunántúl népességéről és népesedéséről. (Zalai Gyűjtemény, 1974)
    Az aprófalvak helyzete és jövője Baranyában. (Földrajzi Közlemények, 1979; és: A Magyar Földrajzi Társaság XXXI. vándorgyűlése. Pécs, 1978. jún. 30.–júl. 2. Előadások. Bp., 1979)

     

    útikönyvei: Pécs. Útikönyv. 65 képpel. (A Pécs megyei jogú város Tanács VB Népművelési Osztálya kiadványa. Pécs, 1956)
    Pécs. Ősi város és mégis fiatal. (A Pécs megyei jogú város Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Pécs, 1957; németül, Johann Kolta néven: Pécs … eine uralte und doch neue Stadt. (Pécs, 1957)
    Pécsi kalauz. Szerk. (A Pécs megyei jogú város Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Pécs, 1957; 2. kiad. 1959; 3. átd. kiad. 1962)
    Baranya. Szerk. Az előszót Palkó Sándor írta. 153 képpel. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványai. 3. Pécs, 1958)
    Pécsi program. Városkalauz. 1 térképmelléklettel. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványa. Pécs, 1964; németül, angolul, oroszul és szerb-horvát nyelven is)
    Pécs. Útikönyv. (Panoráma útikönyvek. Magyar városok. Bp., 1966; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975)
    Pécs. Útikalauz. 10 táblával. (Pécs város Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Pécs, 1971)
    Pécsi kalauz. (Baranya megye Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Pécs, 1977)
    Baranya megyei útikönyv. 18 táblával. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványa. Bp., 1981)
    Rund um Städte in Südwest-Ungarn. Szekszárd, Pécs, Kaposvár. (Bp., 1983; 2. kiad. 1987). 

    Irodalom

    Irod.: Mendöl Tibor: Vita K. J.: A népességföldrajz tárgya, módszere és helye a földrajztudományok rendszerében c. előadásáról. (Földrajzi Értesítő, 1963)
    Fodor István: Megemlékezés K. J.-ról. (Földrajzi Közlemények, 1984)
    A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei. 1917–2000. Összeáll. és szerk. Marczell Ferenc. (Bp., 2000)
    Kolta László: Bonyhádi arcképek. (Bonyhád, 2000)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (25), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (958), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (213), műgyűjtő (19), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (64), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu