Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Gerő Ernő
    Meznerics Ilona
    Meznerics Iván
    Pozsgay Imre
    Révai József

    Székely György

    történész


    Született: 1924. február 12. Budapest
    Meghalt: 2016. február 28. Budapest
    Temetés: 2016. március 11. Budapest
    Temetési hely: Rákospalota

    Iskola

    A budapesti Bolyai Reálgimnáziumban éretts. (1942), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1946), a történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1973. jan. 31.), az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1985. máj. 9.). 

    Életút

    A Földművelésügyi Minisztérium (FM, 1946), a Jóvátételi Hivatal előadója (1947–1949), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem mb. előadója (1948–1949). A Kelet-európai Intézet, ill. az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa és osztályvezető-helyettese (1949–1953). Az ELTE Történettudományi Kara, ill. az ELTE BTK Középkori Egyetemes Történeti Tanszéke egy. docense (1953–1956), egy. tanára (1956. szept. 15.–1994. aug. 31.) és a tanszék vezetője (1973-tól). A Közép- és Kora Újkori Történeti Tanszék emeritusz professzora (1997-től); közben a Történettudományi Kar dékánhelyettese (1953–1955), a BTK dékánja (1969–1975), ill. az ELTE rektorhelyettese (1955–1962 és 1976–1982). A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatója (1982–1987). Az MTA Irodalomtudományi Intézet Reneszánszkutató Csoportja tudományos tanácsának tagja. 



    Középkori és kora újkori egyetemes és magyar történelemmel, elsősorban a klasszikus és a hanyatló feudalizmus eszmetörténeti kérdéseivel, nyugat- és közép-kelet-európai gazdaság-, művelődés-, diplomácia- és politikatörténeti kapcsolatokkal foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén a kialakuló magyar feudális állam társadalom- és jogtörténetét, valamint a kora újkori magyarországi és európai parasztfelkelések és -háborúk ideológiai összefüggéseit, a reformációt megelőző vallási ébredés (pl. a huszitizmus) európai jelentőségét vizsgálta. Különösen értékesek a Dózsa-féle parasztháború ideológiai hátterét, nemzetközi visszhangját elemző írásai. Később érdeklődése a magyar és az európai városok kialakulásának és kezdeti fejlődésének vizsgálata, valamint a magyar államalapítás eszmetörténeti körülményeinek tisztázása, továbbá a magyar honfoglalás korában már itt élt törzsek továbbélésének, közép-európai népekké válásának sorsfordító eseményei felé fordult. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a közép-európai egyetemalapítási kísérletek művelődéstörténeti jelentőségének feltárása, az első magyarországi (elsősorban a pécsi és az óbudai) univerzitások, valamint az első nyugat-európai egyetemek magyarországi kapcsolatainak kutatása terén. További kutatás területei: Európa bizánci és oszmán-török kapcsolatai; a kereszténység és az iszlám küzdelme a korabeli Mediterráneum ideológiájáért; az európai gondolat kialakulása; a mezővárosok és a szabad királyi városok különbözősége és jelentősége; a középkori magyar művészet- és művelődéstörténet ideológiai összefüggései stb. Számos, a hazafias történelemtanítással foglalkozó szakmódszertani és didaktikai dolgozatot közölt, s mint a Honismeret c. lap főszerkesztője jelentős szerepet játszott a magyarországi emlékezetkultúrában. 

    Elismertség

    Az MTA Felügyelőbizottsága tagja. Az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága, Történettudományi Bizottsága tagja, Egyháztörténeti Albizottsága elnöke. A Magyar–Orosz, a Magyar–Svéd és a Magyar–Lengyel Történész Vegyes Bizottság elnöke. A Magyar Bizantinológiai Nemzeti Bizottság tagja. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Agrártörténeti Szakosztályának vezetőségi tagja. A Magyar Történelmi Társulat főtitkára (1958–1966), alelnöke (1966–1970?). A Hazafias Népfront Országos Tanácsának (HNF OT) elnökségi tagja. 

    Elismerés

    A moszkvai Lomonoszov Egyetem tb. doktora (1975).

     

    Akadémiai Díj (1965), Szent-Györgyi Albert-díj (1994), Zuglóért Emlékérem (2002), Budapestért Díj (2008).

     

    A Lengyel Köztársaság Érdemrendje (lovagkereszt, 1996).

     

    Munka Érdemrend (1960 és arany, 1967, 1975, 1980), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970). 

    Szerkesztés

    A Honismeret főszerkesztője (1976–1995). A Századok, az Agrártörténeti Szemle, a Felsőoktatási Szemle c. folyóiratok, ill. a Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, a Budapest Története és a Magyar Országgyűlési Emlékek c. kiadványsorozatok szerkesztőbizottságának tagja. 

    Főbb művei

    F. m.: Magyarország társadalom- és jogrendszere a 11. század közepén, az ún. Szent László III. törvénykönyve tükrében. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1946)
    Prefeudális társadalom Magyarországon. (Valóság, 1948)
    A középkorvégi parasztháborúk. (Tanulj jobban! Történelem 4. Bp., 1949)
    Kautsky, Karl: A szocializmus előfutárai. Ford. Hollósi Tibor és Terényi István. A bevezetést írta Sz. Gy. (Bp., 1950)
    Magyar parasztháborúk. 1437–1514. (A magyar parasztháborúk irodalma. Összeáll., az idegennyelvű szöveget ford. Geréb László. Bp., 1950; szlovákul: Bratislava, 1952)
    A feudalizmus kialakulása és rendszere. Sz. Gy. előadása a Pártfőiskolán, 1950. szept. 23-án. (Bp., 1951)
    A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig. (Századok, 1952; és külön: A történettudomány kérdései. 15. A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1952)
    Magyar történelem. 1320–1526. Egy. jegyz. Elekes Lajossal. (Bp., 1952 és utánnyomások: 1953–1956; I–II. köt. Egy. tankönyv. Bp., 1954)
    Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Sz. Gy. Írta Fügedi Erikkel, Györffy Györggyel és Mályusz Elemérrel. (Bp., 1953)
    Kapcsolatok a kelet-európai népek harcaiban a feudális német hódítók ellen a 11–14. században. (Hadtörténelmi Közlemények, 1954)
    A huszitizmus visszhangja Magyarország népeiben. (MTA Társadalomtudományok Osztálya Közleményei, 1954)
    Az idegen hódítók elleni harcaink XI–XVII. századi történetéből. Elekes Lajossal és Sinkovics Istvánnal. (A Magyar Történész Kongresszus előadásai. 1953. jún. 6–13. Bp., 1954)
    Tudományos vita a szellemtörténet szerepéről a magyar jogtörténetírásban. (Felsőoktatási Szemle, 1955)
    A magyar középkorral foglalkozó marxista történeti irodalom a felszabadulás után. Az 1604–1711-es periódus. (Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Évkönyve. 1955. Bp., 1956)
    A huszitizmus és a magyar nép. 1–2. (Századok, 1956)
    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem haladó hagyományairól. (Felsőoktatási Szemle, 1956)
    Magyarország története a korai és virágzó feudalizmus korában. A honfoglalástól 1526-ig. Egy. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1957)
    Magyar állam- és jogtörténet. Egységes egy. jegyz. (Bp., 1957)
    A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlesztés kezdetei. (Tanulmányok Budapest múltjából. XII. Bp., 1957)
    A magyar parasztháborúk irodalma. Budai Nagy Antal, Dózsa György. (Ismerkedés a magyar történelem forrásaival. 5. Bp., 1957)
    Eckhart Ferenc. (Századok, 1957)
    Jobbágyparasztságunk kialakulása és harcai a mohácsi vész előtt. (A magyar parasztság kialakulása, története és mozgalmai. 1. Bp., 1958)
    Középkori idegen eredetű polgárságunk elnevezéséhez. Pais Dezsővel. (Magyar Nyelv, 1958)
    Az itáliai renaissance kibontakozásához. (Századok, 1958)
    Fejezetek a késői középkorból. Szerk. Sz. Gy. Egy. jegyz. (Bp., 1958 és utánnyomások 1959-től)
    A XV. századi magyar rendi állam egyes fogalmainak értelmezéséhez. (Századok, 1959)
    A Kínai Népköztársaság egyetemeiről. – Gondolatok a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés kérdéseiről. (Felsőoktatási Szemle, 1959)
    A 325 éves budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rövid története. Írta és szerk. Sz. Gy. (Az ELTE kiadványa. Bp., 1960)
    Landwirtschaft und Gewerbe in der ungarischen ländlichen Gesellschaft um 1500. (Studia Historica, 1960)
    Le développement de l’historiographie hongroise au cours des cinq dernières années. Recherches sur la préhistoire hongroise l’époque du féodalisme précoce et de son apogée. (Études historiques. I. Bp., 1960)
    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az oktatásügy reformja. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
    Magyarország története az őskortól 1526-ig. Egy. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1961)
    Le sort des agglomérations pannoniennes au début du Moyen Age et les origines de l’urbanisme en Hongrie. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1961)
    Vidéki termelőágak és az árukereskedelem Magyarországon a XV–XVI. században. (Agrártörténeti Szemle, 1961)
    A Dózsa-parasztháború ideológiájához. (Századok, 1961)
    A történeti István király. (Világosság, 1961)
    Szerémi György: Magyarország romlásáról. – Epistola de perditione regni Hungarorum. Erdélyi László fordítását átd. Juhász László. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Monumenta Hungarica. 5. Bp., 1961; Olcsó Könyvtár. 2. kiad. Bp., 1979)
    Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. – Historiarum de rebus Ungaricis. Libri XXIV. A latin szöveget ford. Juhász László, vál. és a bevezető tanulmányt írta Sz. Gy. (Monumenta Hungarica. 6. Bp., 1962)
    Gemeinsame Züge der ungarischen und polnischen Kirchengeschichte des XI. Jahrhunderts. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1962)
    Két alföldi városunk városképi feldolgozása. (Agrártörténeti Szemle, 1962)
    Le développement des bourgs hongrois à l’époque du féodalisme florissant et tardif. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1963)
    „Mert a világ vége bűneinkért eljött…” A flagelláns mozgalom jellege. (Világosság, 1963)
    Wallons et italiens en Europe Centrale aux XIe–XVIe siècles. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1964)
    Egy német humanista és az 1514. évi magyarországi megtorlás. (Századok, 1964)
    Olasz színész budai útja 1527 és 1532 között. (Filológiai Közlöny, 1964)
    Zrínyi Miklós, a költő és az államférfi. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1964. Pécs, 1965)
    A XI. századi magyar egyház megítélésének kérdéséhez. (Századok, 1965)
    Hitújító a máglyán, Husz János és a huszitizmus a konstanzi per tükrében. (Világosság, 1965)
    A középiskolai tanárképzés. Ladányi Andorral. (Felsőoktatási Szemle, 1965)
    Niederländische und englische Tucharten im Mitteleuropa des 13–17. Jahrhunderts. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1966)
    Vallási irányzatok, egyházak és társadalom az első évezredben. Ortodoxia, szakadárság, eretnekség a keresztény és a muzulmán világban. (Világosság, 1966)
    Az egyetemes történelmi szemlélet kitágítása a reform szellemében. (Felsőoktatási Szemle, 1966)
    Décadence du pouvoir ottoman et les deux Miklós Zrínyi. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1966)
    Középkori kézműves foglalkozások és a családnevek kialakulása. (Nyelvtudományi Értekezések, 1967)
    A pécsi és az óbudai egyetem alapítása a közép-európai egyetemlétesítések összefüggéseiben. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1967. Pécs, 1968)
    A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. (Századok, 1968)
    Ratsgeschlechter, Finanzleute und Tagelöhner in Ofen-Pest vom 14. bis zum 16. Jahrhundert. (Jahrbuch für Regionalgeschichte. Weimar, 1968)
    Die Auffassung der Weltgeschichte in der sowjetischen historischen Literatur. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1968)
    A világtörténet felfogása a szovjet történeti irodalomban. (Tájékoztató, 1968)
    Az itáliai reformáció és Közép-Európa. (Filológiai Közlöny, 1968)
    A világi uralkodó osztály szerkezetének és kultúrájának fejlődése az Árpád-kori Magyarországon. (Vasi Szemle, 1970)
    Művelődési viszonyok a XII–XIII. század fordulóján. – Erasmus és a reformáció. (Századok, 1970)
    Márki Sándor-emlékbeszéd. (Békési Élet, 1971)
    Társadalom, osztályküzdelmek, művelődés a XV–XVI. században. Tudományos tevékenység tézisszerű összefoglalása. (Bp., 1972)
    Dürer Németországa. – A kereskedelem és a kereskedelmi utak Közép-Kelet-Európában a kései feudalizmus korában. A Lengyel–Magyar Történész Vegyes Bizottság 1971. évi ülésszaka. (Századok, 1972)
    Fakultät, Kollegium, akademische Nation-Zusammenhänge in der Geschichte der mitteleuropäischen Universitäten des 14. und 15. Jahrhunderts. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1972)
    Gyula Németh und unsere Sprachwissenschaft. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1972)
    Földesúri törekvések a jobbágyság költözési jogának felszámolására Magyarországon. Kelet-európai társadalmi folyamat az 1514 előtti évtizedekben. (Agrártörténeti Szemle, 1972)
    Die Rolle von mittelalterlichen Handwerkberufen bei der Herausbildung eines ungarischen Familiennamentypus. – In memoriam Gyula Moravcsik. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1973)
    Németország változásai Cranach életútján. – A sevillai Janus Pannonius-kódexhez. (Századok, 1973)
    Bizánc és a Nyugat érintkezései a lovagrendi és a tengeri köztársasági kézre jutott szigetek társadalma és művelődése tükrében. (Antik Tanulmányok, 1973)
    Wandlungen in Deutschland im Leben Cranachs. (Acta Historiae Artium, 1973)
    Emlékezés Márki Sándor történész munkásságára. (Békési Élet, 1973)
    Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth Jánossal. (Memoria Saeculorum Hungariae. 1. Bp., 1974)
    A várostörténeti kutatás eredményei és feladatai. (Tanulmányok Budapest múltjából. XX. Bp., 1974)
    Les contacts entre Hongrois et Musulmans aux IX–XII. siècles. (The Muslim East Studies in Honour of Julius Germanus. Bp., 1974)
    Mezővárosok, rendek, király. 1514–1674. A mezővárosi fejlődés kérdései a XVII. században. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1974)
    Mezővárosok, rendek, király. 1514–1674. Egy báni levél álláspontjának értelmezéséhez. (Agrártörténeti Szemle, 1974)
    Die Rolle der Gross- und Kleinstädte im osteuropäischen Fernhandel. XIV–XVII. Jahrhunderts. – Gesellschaft und Sprachgebrauch in den Städten Ungarn am Ende den Mittelalters. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1974)
    Moravcsik Gyula. (Századok, 1974)
    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának fejlesztési terve. (Felsőoktatási Szemle, 1974)
    A robotgazdaságra való átmenet Közép-Kelet-Európában és az 1514-es esztendő. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. febr. 6.; megjelent: MTA II. Osztálya Közleményei, 1974)
    La Hongrie et la domination ottomane XVe–XVIe siècles. (Studia Turco–Hungarica 2. Bp., 1975)
    Hungary and Sweden. Early Contacts and Early Sources. Az előszót írta Linberg, Folke és Ránki György. (Swedish–Hungarian Hungarian Studies. Bp., 1975)
    Posztófajták a német és a nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon. (Századok, 1975)
    Deutschland zur Zeit Dürers. – Deutsche Tuchnamen im mittelalterlichen Ungarn. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1975)
    Roman Heritage and Medieval Development in Hungarian Urban Life. (Acta Academiae Scientiarum Hungaricae, 1975)
    Le passage à l’économie bassée sur la corvée en Europe Centrale et Orientale et l’année. (Studia Historica, 1975)
    Dózsa népe és a populus Werbőczianus – osztályküzdelmek a nemzetfogalom körül. (Agrártörténeti Szemle, 1975)
    Törzsek alkonya – népek születése. Közép- és Kelet-Európa a magyar honfoglalás után. (Századok, 1976)
    Dózsa Györgytől Georgius Zekelig. (Agrártörténeti Szemle, 1976)
    Ótestamentumi elemek a cseh huszitizmusban. (Világosság, 1977)
    A fakultatív oktatás rendszere a Szovjetunióban. (Pedagógiai Szemle, 1977)
    A Pro Patria et Libertate eszmetörténetéhez. (Rákóczi-tanulmányok. A II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Gyenis Vilmos és Sinkovics István. Bp., 1978)
    Eszmék és gyakorlat, latinság, anyanyelvűség a huszitizmus kezdetein. (Klasszika-filológiai tanulmányok. 3. Opuscula classica mediaevalique in honorem J. Horváth ab amicis collegis discipulis composita. Szerk. Bollók János. Bp., 1978)
    Reformpolitika és társadalmi mozgalmak Bakócz érsek életében. (Századok, 1978)
    Sprachgeschichte und Siedlungsgeschichte. Zur Frage der ungarischen Sprachgrenze im 12. Jahrhundert. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1979)
    Az európai településhálózat átalakulása a XVI–XIX. században és Magyarország. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1979)
    Politikai elmélet és politikai valóság a reneszánsz korában. (Századok, 1979)
    Vár és város a történelemben és a jelenben. (Honismeret, 1979)
    A huszita antifeudális mozgalom társadalmi hasadása Csehországban. Az eszmei irányzatok kútfői. (Az ELTE BTK Történelem Segédtudományi Tanszék kiadványai. 3. Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk. Bertényi Iván. Bp., 1980)
    Antal Budai Nagy et la guerre paysanne de Transylvanie. (Studia Historica, 1980)
    Mátyás király és a morva főváros. Diplomatika és nyomdatörténet. Jindrich Sebánek emlékének. (Századok, 1980; németül: Matthias Corvinus und die mährische Haupstadt. Diplomatik und Druckereigeschichte. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1980)
    Kereskedelem és városi agglomerációk Közép-Európában IX. Károly korában. (Agrártörténeti Szemle, 1980)
    Germanus Gyula. (Magyar Tudomány, 1980)
    Emelkedő és hanyatló városok Európában a 17. század első felében. (Századok, 1981)
    A hónapok munkái és a középkori művészet. (Agrártörténeti Szemle, 1981)
    Ótestemantumi elemek a cseh huszitizmusban. (Memoria Saeculorum Hungariae. 4. Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. is. Bp., 1984)
    VII. Gergely. Kismonográfia. (Életek és korok. Bp., 1984)
    Településtörténet és nyelvtörténet. A XII. századi magyar nyelvhatár kérdéséhez. (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp., 1984)
    Husz János öröksége Luther reformációjában. (Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Luther Márton születésének 500. évfordulójára. Szerk. Fabiny Tibor. A Magyarországi Evangélikus Egyház kiadványa. Bp., 1984)
    Városok és nyelvek Közép-Kelet-Európában. (Összehasonlító jogtörténet. Bolgár Elek-emlékkönyv. Szerk. Horváth Pál és Révész T. Mihály. Bp., 1984)
    Koronaküldések és királykreálások a 10–11. századi Európában. (Századok, 1984)
    Az együttélés türelme és a szentháborúk között. Kereszténység, iszlám és zsidóság a muzulmán hódítások és a kereszteshadjáratok idején. (Világosság, 1984)
    Zolnay László. (Budapest Régiségei, 1984)
    Magyarország története tíz kötetben. I. köt. 1–2. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk. Sz. Gy. Szerk. Bartha Antal. (Bp., 1984; 2. kiad. 1987)
    Das Erbe von Jan Hus in der Reformation Martin Luthers. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1985)
    A reneszánsz és a reformáció hatása az egyetemek szellemi életére Közép-Európában. (Orvostörténeti Közlemények, 1985)
    A rendi képviseleti rendszer Nyugat-Európában. (História, 1985)
    Fekete-tengeri utak és kapcsolatkeresések az oszmán hatalom hátában. A XV. századi keleti magyar politika mozgásterének szűkülése a Mediterráneum eltolódásaiban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1985. nov. 22.)
    A lovagi műveltség és a világi értelmiség a visegrádi kongresszus országaiban. (Visegrád. 1335. Tudományos tanácskozás a visegrádi királytalálkozó 650. évfordulóján. Visegrád, 1985. szept. 30.–okt. 1. Szerk. Köblös József. Bp., 1988)
    Magyarok, bolgártörökök, avarok a Kárpátokon túli és inneni kapcsolataik hagyományában. (Századok, 1986)
    Eckhart Ferenc, az alkotmány- és jogtörténész. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
    Hunyadi László kivégzése. Struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában. (Jogtörténeti Szemle, 1986 és Tanulmányok Budapest múltjából. XXII. Bp., 1988)
    A középkori Magyarország művelődésének egyes általános kérdései a kódexek tükrében. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai. 3. Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Az Országos Széchényi Könyvtárban 1986. febr. 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Szelestei N. László. Bp., 1990)
    Die Permanenz der Römer in Pannonien. Ein Problem. (Popoli delle steppe. Unni, Avari, Ungari. Spoleto, 1987)
    Luxemburgi Zsigmond, egy közép-európai uralkodó. (Művészet Zsigmond korában. 1387–1437. Szerk. Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Bp., 1987)
    Földrajzi nevek, jogforrások, rejtőző kövek. Berlin 750 éve kapcsán. – A Bábolna hegyére felkelőket vezető társadalmi feszültségekről. (Honismeret, 1987)
    A kortárs királyok és Szent István a változó világhatalmi elképzelések ütközéseiben. (Szent István és kora. Az MTA Történettudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által rendezett tudományos ülésszak – 1988. jún. 21–22. – előadásainak szövege. Szerk. Glatz Ferenc és Kardos József. Bp., 1988)
    Egy elfeledett rettegés. A második tatárjárás a magyar történeti hagyományokban és az egyetemes összefüggésekben. (Századok, 1988)
    Typological and Historical Questions of Three Slavic State-Foundations. (Specimina Nova, 1988)
    Folyamatosság és szakítás a francia állami jelvények történetében. (Magyar Tudomány, 1989)
    Szerves és szabályozott növekedés a magyarországi városhálózatban. 1300–1450. (Dunántúli dolgozatok C. Történettudomány. 3. Régészet és várostörténet. Tudományos konferencia. Pécs, 1989. márc. 16–18. Szerk. Uherkovich Károly. Pécs, 1991)
    La naissance de l’Europe centrale des universités. (Specimina Nova, 1990)
    Der Szekler Wird es Bereuen. Bözödi György: Székely bánja. (Jogtörténeti Szemle, 1990)
    Magyarország és Buda város Velence és Genova között a 14–15. század fordulóján. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1991)
    Szokásjogi gyűjtemények és eredethagyományok a XV–XVI. századi Közép- és Észak-Európában. (Jogtudományi Közlöny, 1991)
    A római egyház a magyar államiság bölcsőjénél. (Honismeret, 1991)
    A polgári rend előzményeihez. A városi elit a 12–13. századi Európában. (Századok, 1992)
    A nemesség egysége és egyenlőségi törekvések a XIV. századi Magyarországon. (Jogtörténeti Szemle, 1992)
    Itália 500 évvel ezelőtt. (História, 1992)
    Sikerek és ellentmondások Mátyás két impérium elleni politikájában. (A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
    Die Einheit und Gleichheit des Adels-bestrebungen in Ungarn des 14. Jahrhunderts. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1993)
    Magyar tanárok és hallgatók az európai egyetemeken az Árpád-korban. (Levéltári Szemle, 1993)
    Ipar- és árunevek a legnagyobb mezővárosban. (Honismeret, 1993)
    I. László király viszonya a német és a lengyel irányzatokhoz. (Scripta manent. Az ELTE BTK Közép- és Koraújkori Magyar Történeti Tanszéke kiadványa. Bp., 1994)
    Kaff, a Kaukázus-vidék és Kelet-Anatólia a Hunyadiak politikájában. (Világtörténet, 1994)
    A pécsi egyetem a középkorban. (História, 1994)
    Tanulmányok az óbudai egyetem történetéből. 1395–1995. Bertényi Ivánnal és Domokos Lászlóval. (Bp., 1995; angolul is)
    Egy itáliai merénylet 650 év előtt és a magyar lovagkor. (Honismeret, 1995)
    Az óbudai egyetem. (História, 1995)
    A honfoglalás kori maradványnépek a Kárpát-medencében. Román és német elméletek. (A honfoglalás és az Árpád-kor népessége. Az 1995. febr. 16-án, Budapesten megrendezett Népesedéstörténeti Konferencia előadásai. Bp., 1997)
    Lage und Bewegung der Gesellen in Ungarn während des XV. und XVI. Jahrhunderts. (A gazdaságtörténet kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerk. Buza János, Csató Tamás, Gyimesi Sándor. Bp., 1996)
    Hazai egyetemalapítási kísérletek és a külföldi egyetemjárás. (A magyar iskola első évszázadai. – Die ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn. Győr, 1996)
    Népmaradványok a Kárpát-medencében. (História, 1996)
    Boroszlói feljegyzés a Dózsa-parasztháború visszhangjáról a Cseh Korona országaiban. (Miscellanea fontium historiae Europae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Szerk. Kalmár János. Bp., 1997)
    Egyetemi kancellárok a 14–15. századi Magyarországon. (Századok, 1997)
    Fények és árnyak a 17. századi lengyel városfejlődésben. (R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter, szerkesztőtárs Rihmer Zoltán és Thoroczkay Gábor. Bp., 1998)
    A budai Szent Zsigmond-templom kutatástörténetéhez. (Budapest Régiségei, 1999)
    A Német–Római Birodalom 1000 körül. Egy sokszínű és soknépű császárság. (História, 1999)
    Szent István személyisége mint a független államiság szimbóluma. (A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. (Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. Főszerk. Gergely Jenő. Szerk. Csapó Csaba, Dobszay Tamás, Zeidler Miklós. Bp., 2000)
    Az egyházi birtok és bérbeadása az Anjouk és Luxemburgiak országaiban. (Agrártörténeti Szemle, 2000)
    Államalapítás Kelet és Nyugat határán. (A magyar államiság ezer éve. Kultúra és tudomány a magyar államiság ezer évében. A Budapesten, 2000. nov. 23–24-én, az Eötvös Loránd Tudományegyetem által rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Gergely Jenő és Izsák Lajos. Bp., 2001)
    Das Papsttum in Avignon und die kirchliche Oberdienz der Universitäten von Paris bis zum Mitteleuropa. – Zur Hochschulpolitik der Königs Stephan Báthory. (Die ungarische Universitätsbildung und Europa. Szerk. Font Márta és Szögi László. Pécs, 2001)
    Korona és lándzsa. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 27. Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. Kristó Gyula. Bp., 2001)
    Topographie, Gesellschaft und Kultur der schlesischen Haupstadt und Matthias Corvinus. (Lengyelek és magyarok Európában. Nyelv, irodalom, kultúra. Párhuzamok és kapcsolatok. Tanulmányok D. Molnár István tiszteletére. Vál., szerk. Nagy László Kálmán. (A Debreceni Tudományegyetem Szlavisztikai Intézet Lengyel Nyelv és Irodalom Tanszéke kiadványa. Debrecen, 2001)
    Csehek és magyarok a 10–11. században. (Történelmi Szemle, 2001)
    Humbert bíboros küzdelme az egyház reformjáért és egységéért. (Kultúrák találkozása. Ünnepi tanulmányok Olajos Terézia professzornő tiszteletére. Szerk. Makk Ferenc, szerkesztőtárs Galántai Erzsébet. Szeged, 2002)
    Pach Zsigmond Pál. (Agrártörténeti Szemle, 2002)
    Magyar–lengyel kapcsolatok Sobieski János korában. (A párkányi csata 320. évfordulója. I. Történelmi konferencia. 2003. okt. 18. Szerk. is. Párkány, 2004)
    Szkander bég, Albánia hőse a külhatalmak között. (Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás és Szvák Gyula. Bp., 2003; Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., 2005)
    Kristó Gyula. (Magyar Tudomány, 2004)
    A Római Birodalom és a hunok. (História, 2004)
    A középkori pécsi egyetem jelentősége a hazai és a közép-európai felsőoktatás történetében. (A középkori pécsi egyetem jelentősége és helyreállításának problémái. Szerk. Font Márta. Pécs, 2005)
    Honvédelem a gyepűtől a kővárig, a könnyűlovastól a páncélos vitézig. (Hadtörténelmi Közlemények, 2006)
    Lengyelország keresztény hitre térése. (Limes, 2007). Les autonomies des citadins et pionniers wallons dans le bassin des Carpates. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2007)
    Gertrud királyné, Szent Erzsébet anyja. Egy politikai gyilkosság és elhúzódó megtorlása. (Turul, 2008)
    A harmadik magyar egyetemalapítás. Academia Istropolitana. (Auxilum historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás és Thoroczkay Gábor. Bp., 2009)
    Népek, rendek, dinasztiák. Tanulmányok Közép- és Kelet-Európa hadtörténetéből. Az előszót írta Veszprémy László. (Bp., 2010). 

    Irodalom

    Irod.: Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és a régmúltból. Emlékkönyv Sz. Gy. 70. születésnapjára. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Sz. Gy. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 1994)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
    Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
    Változatok a történelemre. Tanulmányok Sz. Gy. tiszteletére. Szerk. Erdei Gyöngyi és Nagy Balázs. (Monumenta Historica Budapestinensia. 14. Bp., 2004). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (47), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (34), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (71), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (947), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (311), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (182), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (686), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (210), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu