Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barabás Tibor
    Krúdy Gyula emlékének
    Krúdy Gyula, széchénykovácsi
    Várkonyi Zoltán
    Végh György

    Hajós Alfréd, a magyar delfin

    A bajnokok tiszteletére tartott ebéd után került sor a győztesek kihallgatására. I. György görög király személyesen váltott szót néhány olimpikonnal. Hajós Alfréd volt a legfiatalabb az athéni győztesek közül. A király német nyelven szólította meg a rendkívül izgatott magyar fiatalembert: – Hol tanult meg ilyen remekül úszni? – A vízben, felség!

    (Hajós Alfréd: Így lettem olimpiai bajnok)

     

     

    1.

     

     

    Guttmann Arnold szegény, Morvaországból bevándorolt zsidó családból származott. Alig négy éves, amikor édesapja elvitte az épülő új Országház közelében lévő Scholtz-féle dunai uszodába, ahol Ruzich János úszómester tanította meg úszni. A családot kilenc évvel később szörnyű tragédia érte. A rajongva szeretett édesapa zsákhordó munkásként, baleset áldozata lett: hajórakodás közben beleszédült a Dunába. Arnold, a legidősebb fiú, talán ekkor fogadta meg: kiváló úszó lesz és apja emlékére versenyeket fog nyerni…

     

     

    Az úszóversenyeket az 1890-es években kétféle rendszerben bonyolították le. Ha a rendezők derbiket tartottak, akkor a versenyzőket általában több távokon „foglalkoztatták“, 100 métertől (yardtól) 800–1000 méterig (yardig) versenyeztek a különböző stílusokban szerencsét próbáló „jelöltek“. A versenyprogram zárásaként a győztesek elindultak a derbin, hogy eldöntsék, aznap ki volt a legjobb, a győztes egyúttal a bajnoki címet is elnyerte. A legtöbb esetben még ún. szomorúversenyt is rendeztek a házigazdák, a győzelmet nem szerzett sportolók ezen, a „nyeretlenek versenyén“ vigasztalódhattak. Ha a rendezők „bajnokviadalt“ tartottak, akkor a program fő attrakciója egy bajnoki verseny volt, ahol egy verseny (pl. 100 méteres gyorsúszás) keretén belül dőlt el a bajnoki cím sorsa.

     

     

    Guttmann Arnold már első újoncversenyein feltűnést keltő sikereket ért el. A rendkívül tehetséges fiatalember azonban 1895-ben, az érettségi vizsgálata évében, válaszút elé került. A budapesti V. kerületi Markó utcai főreáliskola megtiltotta végzős diákjainak, hogy nyilvános bajnokversenyeken szerepeljenek. Arnold azonban nemcsak kiválóan tanult, de az úszóversenyeken is remekül helytállt. Nem kívánt lemondani sem a továbbtanulásról, sem az úszásról. Úgy döntött, hogy álnéven folytatja sportkarrierjét. A Hajós nevet választotta, bizonyítván, hogy nem kíván hátat fordítani a víznek, az Alfréd utónevet pedig az ártatlanul megvádolt Dreyfus kapitány tiszteletére vette fel…

     

     

    2.

     

     

    Az úszóversenyeket 1895-ben is kétféle rendszerben bonyolították le. Sajátos módon, mind az úszóderbinek, mind a nem hivatalos Európa-bajnokságnak, Bécs volt a házigazdája. Hajós Alfréd – nevezzük most már így – az úszóderbin fölényesen megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, a bajnoki versenyt, az 1088 méteres úszást, azonban Deutsch Gyulával szemben még elvesztette. Ebben az évben azonban ez volt Hajós egyetlen veresége, mert Bécsben megnyerte az Európa-bajnokságot, az osztrák bajnokságot, Siófokon győzött a magyar bajnokságon is (hogy a kisebb derbigyőzelmeit és egyéb diadalait, no meg a sikeres érettségit és műegyetemi felvételijét meg se említsük). Miután tönkreverte összes magyar és közép-európai (osztrák és német) ellenfelét, bizakodóan várhatta az I. újkori olimpiai játékokat, Athénban.

     

     

    Hajós Alfréd olimpiai felkészülését az edzésre és versenyzésre teljesen alkalmatlan Rudas-fürdő kismedencéjében végezte (a medence hossza 23 méter volt, ám ebből csak 17 méter volt úszásra alkalmas, a többi részen a víz mindössze fél méter mély volt!). Az elsőéves építészmérnök-hallgató mindennap, kora reggel 5 órától a Sétatér utcától (ma: Bank utca) gyalog ment a Lánchídon át a Rudas-fürdőig, majd az edzés után gyalog ért be reggel 8 órára, a Műegyetem nagy előadó termébe (a Múzeum körútra). Az olimpiai próbaversenyeket viszont szintén a Rudas-fürdőben rendezték, így a már hónapok óta ott edző Hajós Alfrédnak nem okozott gondot a derbirendszerben lebonyolított versenysorozat. Ellenfeleit előbb 100 méteren, majd 500 méteren is legyőzte, így a mindössze egy úszó számára fenntartott „kvótáért“, a mindent eldöntő 1000 méteres versenyt már nem rendezték meg. Hajós még a Magyar Úszó Egyesület (MUE) színeiben versenyzett, ám a kis egyesület nem tudta finanszírozni egyetlen sportolója athéni kiküldését, így kénytelen volt a Budapesti Torna Club (BTC) segítségét igénybe venni.

     

     

    3.

     

     

    Az úszóversenyeket 1896-ban, az első újkori olimpián is kétféle rendszerben bonyolították le. Sajátos módon, mind az „úszóderbit“, mind a hivatalos olimpiai bajnoki versenyt, egy időben és egy helyen rendezték meg. Athénban ugyanis, az úszóversenyek lebonyolításában a bajnokságok és a derbik rendszere keveredett. Az úszóprogram a 100 méteres, az 500 méteres és a „mindent eldöntő“ 1200 méteres úszásból állt (a helyzetet egy kicsit bonyolította, hogy a nyeretlen görögök kiírtak maguknak egy szomorúversenyt is, amelyen csak görög matrózok indulhattak – így a házigazdák is nyertek valamit!). A 100 méteres verseny végén rögtön elindították az 500 métert is, így a versenyzőknek választaniuk kellett, hogy melyik számban indulnak. Így garantálták a szervezők, hogy mindkét győztes elindul majd 1200 méteren is…

     

     

    Hajós Alfréd az olimpiai csapat második küldöttségében kapott helyet, mivel az úszóversenyeket csak a játékok végén rendezték meg. Április első napján érkezett meg Athénba, s rögtön a második napon már edzést is tartott a verseny színhelyén, a pireuszi Zea-öbölben (április 9-én még edzett, az akkorra már 11 ˚C-ra lehűlt vízben, a versenyeket április 11-én tartották meg). A modern olimpiai játékok első úszóversenyén, a 100 méteres gyorsúszás versenye a magyar Hajós Alfréd, az osztrák Otto Herschmann és az amerikai Gardner Williams között dőlt el. Hajós 30 méterrel a cél előtt irányt tévesztett és egy rövid időre nagyon szorossá vált a verseny. Hajós azonban még időben korrigált, így „csak“ három méterrel verte meg vetélytársait. A rögtön ezután indított 500 méteren Hajós régi ellenfele, az osztrák Paul Neumann diadalmaskodott.

     

     

    Hajós Alfréd és Paul Neumann is olimpiai bajnok volt, a derbi azonban még nem ért véget, következett a harmadik verseny. Hajós tapasztalatai alapján tisztában volt azzal, hogy a 11–13 ˚C-os vízben, 1200 métert másképpen kell úszni, mint 100 vagy 500 métert. Ujjnyi vastag faggyúval kente be testét, s a verseny elején szép lassan úszott. A hazai úszók azonnal az élre álltak, s óriási előnyre tettek szert Hajós és Neumann előtt. Fél távnál azonban, a jéghideg vízben, a versenyzőket kísérő kis gőzhajó sorra halászta ki a versenyt feladó házigazdákat, míg a végén csak Neumann és Hajós maradt. Neumann azonban elszámította magát, úgy gondolta, beleerősít, hogy lerázza magáról az őt szívósan követő magyar úszót. Olyan erős tempóban kezdett, amelyben ugyan úgy tűnt, hogy Hajós is leszakad, ám mégsem így történt. Neumann a hideg vízben nem bírta saját iramát – ő is befejezte a küzdelmet. Hajós magára maradt, szép lassan beúszott a célba: közel 100 méterrel verte meg a leginkább vízben maradt görög ellenfeleket. A másnapi athéni lapok nevezték el „magyar delfinnek”…

     

     

     

    Hajós Alfréd, az úszóversenyek hőse, első olimpiai bajnokunk, 1896-ban, akárcsak a többi bajnok, ezüstérmet kapott, és részt vehetett a bajnokok fogadásán, ahol I. György görög király személyesen beszélgetett el az olimpikonokkal.

     

     

    Hajós Alfréd, az úszóversenyek hőse, első olimpiai bajnokunk, 1896-ban, hazatérése után még néhány hónapig úszóként versenyzett: megnyerte az 1896. évi bécsi derbit és az Európa-bajnokságot is.

     

     

    Hajós Alfréd, az úszóversenyek hőse, első olimpiai bajnokunk, 1896 őszén azonban búcsút intett az úszósportnak, új egyesülete, a BTC egy új „rugdaló” sportágban, a futballban, a szárazföldön számított rá…

     

     

     

    A Névpont – www.nevpont.hu – ezúttal 1896. április 11-ére, az első és a második magyar olimpiai bajnokságra emlékezett.

     

     

    Kék virág Hajós Alfréd emlékének.

     

     

    A Névponton az alábbi linkeken olvashatnak Hajós Alfrédről:

     

     

    http://www.nevpont.hu/view/11306

    http://www.nevpont.hu/view/11479

     

     

    A kép forrása:

     

     

    http://www.cultiris.com/kepek/adatlap/35993

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (27), edző (70), egészségpolitikus (10), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (929), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (178), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (206), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu