Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Kaffka Margit, tarczafalvi
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Himnuszunkról

    „Jó kedvvel, bőséggel…“

     

     

    A kalendárium, a gyorsuló idők hírnöke, a kora újkorban, a megváltozott hírközlés rendszerében, a tömegsajtó megjelenése előtt, az egyik legfontosabb médiumnak tűnt. Évente tájékoztatott vásárjegyzékekről, postajáratokról, az égbolt és az országok történéseiről. Állandó rovatai a kronológia, a história, a prognózis, a csillagjegyek és különösen a naptárversek, rendkívül közkedveltek voltak. Parasztkunyhókban, nemesi kúriákban, kereskedőházakban, főúri könyvtárakban egyaránt felbukkant egy-egy példányuk, de előszeretettel forgatták tanítók és diákok, lelkipásztorok és tisztelendők. A 19. század első évtizedeiben tömegolvasmánnyá vált munkákban szívesen közölt egy-egy kisebb írást Bajza József, Vörösmarty Mihály és Kölcsey Ferenc is. Az évről-évre megjelenő munkák általában december végén kerültek a „könyvárosokhoz“, de legkésőbb, Szent Vince napjára, január 22-ére, minden jobb háztartásban igyekeztek beszerezni legalább egy csíziót, természetesen az igényesebb vásárlók nem sajnálták a pénzt arra, hogy akár többféle évkönyvet is begyűjtsenek.

     

    A naptárversek mind a nívósabb, mind a szerényebb kalendáriumok legnépszerűbb rovatai voltak. A huszonnégy, harminckettő vagy hatvannégy sorból álló, praktikus teendőket lajstromba vevő írások, nem ritkán érdekes aktualitásokat, az év legfontosabb előrejelzéseit közölték. Mert bizony a gazda embernek sok tudományban kellett járatosnak lennie: illett ismerni a csillagjegyeket, az idők járását, a természeti „észleleteket“, az ómúltat, hogy tervezzen eljövendőt. A csíziók ódon lapjairól megismerhetőek régen élt honfitársaink történetképe, világszemlélete, gazdasági és természetkezelési gyakorlata. A histórikus múlt komor képeit újesztendő-váró örömteli piktúrák, szívbéli jókívánságok és a közelgő esztendő intelmei váltották fel. Szent Vince napja, a korabeli hagyomány szerint, a Vízöntő csillagjegy első napja, azaz január 22-e volt az év első, jelentős időfordító dátuma. Szokás volt ezen a napon, hogy a szőlősgazdák meglátogatták a szomszédos borpincéket, áldomást ittak az évkezdetre, megköszöntötték egymást, majd a jelképes szőlőmetszésnél a vincevesszőt vízbeállították, és a beszerzett csízió útmutatásai alapján próbáltak az új termésre jósolni.

     

    A kalendáriumok alapszókincse lényegében évszázadokon át szinte változatlan maradt. A leggyakrabban szereplő szókapcsolatok a bőséggel és a vígsággal (jókedvvel) függtek össze: a bor és a nektár, a búza és a kalász; a bőség, az élet alapvető attribútumai. A jókedv, a víg kedv ‘örömteli, megelégedett kedélyállapotot‘, ‘serénységet, szorgalmat‘ és ‘kegyelmet, kegyeletteljes jóindulatot‘ is jelentett. A bőség („bővség“, „bővenség“) értelme viszont nemcsak a jólétre, a gazdagságra vonatkozott, hanem összességében isten áldását is kifejezte. Az év első napjai, a különböző naptárak és csíziók kezdőlapjai, valójában hasonló képekkel nyitottak. Bőséges, gazdag és vidám újévet (évkezdetet, évelőt), békét, jólétet, istenáldását kívánták, nemcsak január 1-jén, de a Vízöntő jegy első napján, Szent Vince ünnepén, január 22-én is. Szent Vince napjától „Pál apostol fordulása napjáig“ (azaz január 25-ig) eltelt négy nap, jelképezvén a négy évszakot, együttesen jelezte, hogy az új esztendőben, milyen lesz a bor, a búza és lesz-e „bővenség“?

     

    „Ha Pál fordulása ‘s

    Vincze napja fén’lik

    Bor ‘s búza bővségét

    Méltán remélhetik.“

     

     

    Kölcsey Ferenc nemzeti imánkat (Hymnus, a ‘Magyar nép zivataros századaiból) a címbe foglalt dátum szerint, 1823. január 22-én, a Vízöntő jegy első napján, Szent Vince ünnepén fejezte be, a nyolcszor nyolc sorból álló hazafias költeményt részben újévi köszöntőversnek is szánhatta. Valójában nem naptárversről van szó, ám elterjedésében, elfogadottságában közrejátszott a kalendáriumversekhez hasonló szerkezete, gondolatformái és frazeológiája. A kialakuló művelt polgári réteg, aki évről-évre kalendáriumokból is rendszeresen tájékozódott úgy fogadhatta be Kölcsey sorait, történetszemléletét, mint régi ismerőst. Talán éppen ez lehetett a nagy költő szándéka…

     

    A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írása, néhány nappal a Magyar Kultúra Napja, a Himnusz megszületése napja után, a közelmúltban elhunyt történetíró, R. Várkonyi Ágnes egy himnuszértelmezését ismertette. Kékvirág emlékének.

     

    R. Várkonyi Ágnes életrajzát az alábbi linken olvashatják http://www.nevpont.hu/view.php?id=11056 A képen Kölcsey Ferenc első síremléke látható.

    A kép forrása: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Szatmarcseke/pages/005_kolcsey_a_maga_birtokan.htm

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu