Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aba-Novák Vilmos
    Abafi Lajos
    Abaffy László
    Báthy Anna
    Szép Ernő

    Kende Sándor

    író

    1936–1946: Sásdi Sándor Pál; 1936-ig Windisch Sándor, ifj. 


    Született: 1918. május 27. Budapest
    Meghalt: 1992. november 16. Budapest

    Család

    Sz: Windisch Sándor id. (1888–1927), a Magyar Leszámoló és Pénzváltó Bank tisztviselője, Ács Etel (1893–1973). Anyja divatos kalapüzletet vezetett a Váci utcában. 1948-ban újra férjhez ment egy olasz képkereskedőhöz, Rómában telepedett le. Testvére: Kende István (1927–1944). Háromszor elvált. F: 1. Szendrey Ilona (1918–1989) színésznő, a Pécsi Nemzeti Színház primadonnája. Egy gyermeke született. 4. 1962-től Regényi Ildikó író, középiskolai tanár. 

    Iskola

    A budapesti Rökk Szilárd utcai elemi iskolában (1924–1928), a gödöllői premontrei gimnáziumban (1928–1930), a budapesti evangélikus gimnáziumban (1930–1932), a budapesti Vas utcai Felsőkereskedelmi Iskolában tanult (1932–1936; Sásdi Sándor néven uo. éretts. 1936). A középiskolában tanára volt Szerb Antal (1901–1945). A Rosenthal Béla és neje cégnél angol-nőiszabói képesítést szerzett (1938), Párizsban női szabó, miközben a Sorbonne-on is tanult (1938–1940), majd a II. világháború után a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója (1947–1948), tanulmányait nem fejezte be; az egyetemen Füst Milánt (1888–1967) vallotta mesterének. 

    Életút

    Budapesten nőiszabó-segéd (1936–1938), hazatérése után frontszolgálatot teljesített (1940–1944: megszakításokkal), a II. világháború végén, az ukrán fronton súlyosan megsebesült, budapesti hadikórházban lábadozott, majd lábadozóként a kórházból megszökött és az ostrom alatt, mint katonaszökevény bujkált (1944). A budapesti Halász Könyvkiadó szerkesztője (1945), a Magyar Téka Irodalmi Könyvkiadó terjesztési osztályvezetője (1946–1949). Pécsett telepedett le, az Állami Könyvterjesztő Vállalat (ÁKV) pécsi boltvezetője, majd Baranya, Somogy és Tolna megyei területi irányítója (1950–1955), a Magyar Írók Könyvesboltjának pécsi boltvezetője (1956–1966), a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat területi instruktora (a Dél-Dunántúlon és Szegeden, 1966–1974). Szabadfoglalkozású író (1974-től). Visszaköltözött Budapestre (1980–1982), Budaörsön telepedett le és haláláig ott élt (1982–1992). 



    Költőként indult, majd első prózai művét (Három Lázár, 1943) a Horthy-ügyészség háborúellenesség miatt betiltotta, utóbbi két műve (Egymásra ítélve, 1946; Lilith fiai, 1947) a II. világháború után került indexre. Az 1950-es években nem publikálhatott, Pécsett könyvesbolti eladóként és terjesztőként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a pécsi Magyar Írók Könyvesboltja megszervezése (a korábbi orosz könyvesboltból, a Horizontból, 1956-ban). A könyvesboltban és a Libresszó könyves presszóban tkp. irodalmi olvasókört szervezett, ahol a helyi irodalmi eseményeket és az új könyveket beszélték meg az olvasók, s az egyre ismertebbé váló olvasókör révén Kende Sándor is visszatért lassan az irodalomhoz. Riportjait, kisebb írásait a Dunántúl és a Jelenkor közölte (1957-től), Regényeiben viszontagságos ifjúságát és a vidéki értelmiség életét örökítette meg. Élete végén több népszerű ifjúsági regényt írt (különösen népszerűek voltak a Lusta Emmi-történetek: Lusta Emmi és az Indián, 1979; Lusta Emmit tetten érik, 1981; Lusta Emmi és a szerelem, 1983); Visszaemlékezése fontos kordokumentum (Sorsom a könyv, 1986). Szerelmetes barátaim c. regényéből készült színművét a Katona József Színház mutatta be (1973-ban). 

    Emlékezet

    Budapesten született, tevékenysége Pécshez és Budaörshöz kötődik, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Pécsett, a Magyar Írók Könyvesboltja a Kossuth Lajos utca 5-ben működött, a Nádor Kávéházban és a Jelenkor Széchenyi téri szerkesztőségében dolgozott. Budaörsi lakóházán (Ifjúság utca 40.) emléktábláját helyezték el. Első írásai Sásdi Sándor Pál néven jelentek meg (1936-tól 1946-ig), Sásdi Sándor (1898–1992) határozott kérésére 1946-ban vette fel a Kende Sándor nevet. 

    Elismertség

    A Krúdy Gyula Irodalmi Kör alapító tagja (1982-től). Az Írók Szakszervezetének alapító elnökségi tagja (1987-től). Az Írók Alapítványa és a Széphalom Könyvműhely alapító tagja (1990-től). 

    Elismerés

    Munka Érdemrend (ezüst, 1978).

     

    Krúdy Gyula-emlékérem. (1989). 

    Szerkesztés

    A pécsi Jelenkor c. lap alkotói körének tagja és a folyóirat munkatársa (1957-től). A Budaörsi Napló szépirodalmi rovatvezetője (1991–1992). 

    Főbb művei

    F. m.: Ember nem hallotta. Versek. Sásdi Sándor Pál néven. (A Magyar Irodalmi Tábor kiadványa. Bp., 1940)
    Gyárban és őrhelyen. Versek. Fehér Tibor Dezsővel. Sásdi Sándor Pál néven. (Bp., 1942)
    Magam vetkőztetem… Versgyűjtemény. Összeáll. Fehér Tibor Dezsővel. Sásdi Sándor Pál néven. (Bp., 1941)
    Három Lázár. Regény. Sásdi Sándor Pál néven. (Bp., 1943)
    Egymásra ítélve. Regény. (Bp., 1946)
    Lilith fiai. I–II. köt. Regény. A két kötet egy kiadásban. (Bp., 1947)
    Közel a mennybolt. Regény. (A Jelenkor kiadványa. Pécs, 1960)
    Testvérek. Kisregény. Gyulai Líviusz rajzaival. (Bp., 1962)
    Elárult élet. Regény. (Pécs–Bp., 1965)
    Fekete vakáció. Regény. Ill. Galambos Tamás. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1968)
    Felmentő ítélet. Regény. (Bp., 1968)
    Szerelmetes barátaim. Regény. (Bp., 1970)
    A Szajna lány. Novellák, karcolatok. (Bp., 1972)
    Furcsa lány. Regény. (Pécs, 1975)
    Szembenézni. Regény. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1978)
    Lusta Emmi és az Indián. Ifjúsági regény. Benkő Sándor rajzaival. (Delfin Könyvek. Bp., 1979)
    Mondani valamit. Elbeszélések. (Bp., 1979)
    Száguldó nyugtalanság. Regény. (Bp., 1980)
    Lusta Emmit tetten érik. Ifjúsági regény. Benkő Sándor rajzaival. (Delfin Könyvek. Bp., 1981)
    Lusta Emmi és a szerelem. Ifjúsági regény. Benkő Sándor rajzaival. (Delfin Könyvek. Bp., 1983)
    Fekete rapszódia. Kisregények, elbeszélések, karcolatok. (Bp., 1984)
    Sorsom a könyv. Visszaemlékezések. (Bp., 1986)
    Hadova papa és a Mozdony galeri. Ifjúsági regény. Benkő Sándor rajzaival. (Delfin Könyvek. Bp., 1986)
    Lilith fiai. Regény. (A Krúdy Gyula Irodalmi Kör kiadványa. 2. kiad. Bp., 1987)
    Őszes Ádám lánya. Kisregények, elbeszélések. (Bp., 1989)
    Szerelmetes barátaim. Regény. (2. kiad. Bp., 1989)
    Lusta Emmi és az Indián. Ifjúsági regény. Zsoldos Vera rajzaival. (2. kiad. 1990)
    Lusta Emmit tetten érik. Ifjúsági regény. Zsoldos Vera rajzaival. (2. kiad. 1991)
    Pistám szerelmei. Regény. Adorján Endre rajzaival. (Pátria Könyvek. Bp., 1992)
    Itt felejtett engem az Isten. Dévay Camilla színésznő regénye. (Pátria Könyvek. Bp., 1993)
    Szólni még egyszer. (Pannónia Könyvek. Pécs, 2007)

     

    színműve: Szerelmetes barátaim. (Bem.: Nemzeti Színház Katona József Színháza, 1973. nov. 10.). 

    Irodalom

    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Csányi László: K. S. (Jelenkor, 1970)
    Tüskés Tibor: K. S. (Életünk, 1970)
    Marx József: Négyből tizenkettő: marad egy. (Élet és Irodalom, 1973. 10.)
    Tamási Orosz János: Sorsa a könyv. K. S. (Élet és Irodalom, 1987. 23.)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1945–1997. Szerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
    Ki kicsoda a mai gyermekirodalomban? (Bp., 1991)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (25), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (959), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (182), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (214), műgyűjtő (19), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (64), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu