Kiss Ibolya
Kiss Ibolya

2024. április 26. Péntek

Kiss Ibolya

biológus, növénynemesítő

Névváltozatok

Simon Józsefné 

Születési adatok

1929. május 24.

Röszke, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

2015. január 30.

Orosháza, Békés megye

Temetési adatok

2015. február 10.

Röszke

Csongrád megye


Család

Szülei földművesek voltak. Sz: Dunai Julianna. F: 1956-tól Simon József mezőgazdasági mérnök. 

Iskola

Elemi és középiskoláit Röszkén és Szegeden végezte, a Szegedi Boldog Gizella Ipari Leányközépiskolában éretts. (1947), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Keszthelyi Osztályán (1947–1949), az átszervezések után Budapesten (1949–1951), majd Gödöllőn tanult (1951–1952), mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1952), a mezőgazdaság-tudományok kandidátusa (1962). 

Életút

Az ATE Mezőgazdaság-tudományi Kar Növénytermesztés-tani Tanszéke tanársegéde (1952–1955), az MTA–TMB-n Somorjai Ferenc aspiránsa (a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben, 1955–1958). A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet (ÖRKI) kopáncsi rizskísérleti telepének tud. segédmunkatársa (1958–1959), tud. munkatársa (1959–1962), az ÖRKI tud. munkatársa és a Rizstermesztési Osztály tud. osztályvezetője (1962–1969), a rizságazat fejlesztéséért felelős tud. főmunkatársa (1969–1998). A Szent István Egyetem c. egy. tanára. A Felsőfokú Öntözéses Technikum előadója (1967–1970), az átszervezés után c. főisk. tanár (1970-től). A Krasznodari Rizskutató Intézet (1963 és 1966), az indiai Cuttacki Rizskutató Központ vendégkutatója (1967), majd Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton (1970). 

A magyarországi rizstermesztés fejlesztésével, a rizs kultúrnövény talajművelési és műtrágyázási kérdéseivel, különböző termesztett rizsfajták gyökérzetének összehasonlító vizsgálatával, rizsbetegségek és különböző rizstermesztési módszerek összefüggéseivel foglalkozott. A magyarországi rizstermesztők közül elsőként alkalmazott biotechnológiai módszereket (a Dáma volt az első, biotechnológiai úton előállított rizsfajta, Heszky Lászlóval, 1992). Tizenkét államilag elismert és köztermesztésbe vont rizsfajtát állított elő. Különleges mutáns kollekciót hozott létre a Dunghan Shali fajtából (Mutashali néven), ill. a biotermesztésre is alkalmas Bioryza H fajtája korszakot nyitó genotípus lett, ezzel indult meg Magyarországon a biorizstermesztés. Kidolgozta és szabadalmaztatta az árasztás nélküli, esőztető berendezéssel öntözött rizstermesztési technológiát. Nevéhez fűződik továbbá a hosszú szemű rizsfajták bevezetése a hazai rizstermesztésbe. Írásai Simonné Kiss Ibolya néven jelentek meg. 

Elismertség

A Magyar Növénynemesítők Egyesülete alapító vezetőségi tagja (1989-től). A Gabonakutató Tudományos Tanács tagja. 

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1968).

 

Eötvös Loránd-díj (1985), Fleischmann Rudolf-emlékplakett (1993), Akadémiai Díj (1986), Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj (1999), Életfa Díj (2009), a Magyar Növénynemesítők Egyesülete kerámia emlékplakettje (2014). 

Főbb művei

F. m.: Összefüggés a Dunghan Shali és a Linia 45 rizsfajták gyökérzete és a bruzone megbetegedés között. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Adatok a rizs biológiájához és agrotechnikájához. Kand. értek. (Szarvas, 1961)
A szántás ideje és az időjárás hatása néhány rizsfajta terméselemeire. (Öntözéses Gazdálkodás, 1964)
A rizs nitrogén- és foszfortrágyázásáról. (Növénytermelés, 1965)
A rizs foszfor- és nitrogéntrágyázásának tanulmányozása P-32 foszfor és N-15 nitrogénizotóppal. (Öntözéses Gazdálkodás, 1965)
A 32-PO4 felvétele és beépülése a rizslevél foszfátfrakcióiba különböző nitrogéndózisok hatására. Szepes Júliával. (Növénytermelés, 1967)
A rizs fajtái, trágyázása, betakarítása és tárolása. (Az öntözés kézikönyve. Bp., 1968)
Rizstermesztés és -kutatás Indiában. – A nitrogén-műtrágyázás hatásának vizsgálata a rizstermesztésben. (Öntözéses Gazdálkodás, 1968)
Rizstermesztési útmutató. Összeáll. Lajtos Jánossal és Szilvássy Lászlóval. (A Gabona Tröszt kiadványa. Bp., 1969)
Adatok néhány rizsfajta nitrogén-fejtrágyázásához. (Öntözéses Gazdálkodás, 1969)
Effect of Low Doses of Fast Neutrons and Gamma Rays on the Hungarian Rice Variety Dunghan Shali. (Acta Agronomica, 1971)
Hazai rizstermesztési kutatások. Irodalmi ismertető. 1950–1970. Szerk. Kócs Dezsőnével. (Az Öntözési Kutató Intézet kiadványa. Bp., 1973)
A rizstermesztés fejlesztésének indokai és feltételei. (Agrártudományi Közlemények, 1975)
Rizstermesztés és tereprendezés az Amerikai Egyesült Államokban. (Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató. 117. Bp., 1979)
Rizsnemesítés szövettenyésztéssel. Heszky Lászlóval és Pauk Jánossal. (Agrártudományi Közlemények, 1982)
A rizs termesztése. Monográfia. Szerk. (Bp., 1983)
Rizstermesztési tudományos tanácskozás. A Szarvason, 1984. aug. 29–30. között rendezett A rizstermesztés új eredményei és fejlesztési lehetőségei c. tudományos konferencia előadásai és hozzászólásai. Szerk. Oláh Istvánnal. (Bp., 1985)
A Dáma, az első, biotech növényfajta. Heszky Lászlóval. – Áttekintés a rizs [Oryza sativa L.] árasztás nélküli termesztésének történetéről és lehetőségeiről. Ipsits Csaba Miklóssal. (Növénytermelés, 1992)
Kísérletek rizsföldi halnevelési technológiák kidolgozásához. Többekkel. (Halászat, 1996)
Tanulmány búza- és rizsnövények nitrogénkötő baktériumokkal való együttéléséről. Többekkel. (Növénytermelés, 2000)
Rizsnemesítési kutatások Szarvason. (Gyakorlati agrofórum, 2005). 

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Simonné Kiss Ibolya. (Magyar Mezőgazdaság, 2015)
Pauk János: In memoriam Simonné Kiss Ibolya. (www.plantbreeders.hu 2015). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője