Kiss Ferenc
Kiss Ferenc

2024. május 1. Szerda

Kiss Ferenc

református lelkész, teológus

Születési adatok

1862. december 7.

Kenderes, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1948. április 9.

Debrecen


Család

Sz: Kiss Ferenc református tanító, majd szövetkezetigazgató Mezőtúron, Tóth Rozália. 

Iskola

Elemi és középiskoláit Mezőtúron és Késmárkon végezte, a Debrecen Református Teológiai Akadémián (1880–1885), majd Bécsben tanult tovább (1886–1887). Református lelkészi vizsgát tett (I.: 1885; II.: 1887). 

Életút

Mezőtúron segédlelkész és ideiglenes tanító (1884–1886), Karcagon h. tanár (1888–1889), Debrecenben segédlelkész és hitoktató (1889–1891), a kisújszállási (1891–1892), a földesi (1893–1899), a püspökladányi gyülekezet lelkipásztora (1899–1913). Az Alsószabolcs-Hajdúvidéki Református Egyházmegye esperese (1911–1933), egyúttal a Debreceni Református Teológiai Akadémia Belmisszió és Lelkipásztorkodás-tan Tanszék r. tanára (1913–1933) és a debreceni tudományegyetem, ill. a debreceni Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Kar Gyakorlati Teológia és Lelkipásztorkodás-tan Tanszék ny. r. tanára (1914–1933). A Tisza István Tudományegyetem első rektora (1914–1915) és a Kar dékánja (1928–1929). Nyugdíjazása után Budapesten élt (1933–1945), majd visszaköltözött Debrecenbe (1945). Kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselő (1920–1922). 

A református diakónia egyik legjelentősebb magyarországi szervezője, a lelkész- és tanítóárvák taníttatására és nevelésére szolgáló hajdúböszörményi fiú (1914) és nyíregyházi leány Kálvineum (1922), majd az Országos Református Szeretetszövetség megalapítója (1931). Részt vett a budapesti második, harmadik és negyedik zsinaton (1904, 1917, 1928). Hetvenegy éves korában visszavonult és az Országos Református Szövetség keretén belül kizárólag karitatív tevékenységgel foglalkozott: árvaházakat, idősotthonokat, napközi otthonokat és fogyatékos intézeteket szervezett: 1944-ig összesen 23 árvaházat, 19 aggmenházat, több üdülőtelepet alapított és számos egyéb, családvédelmi akciót irányított. Teológiai munkássága, a lelkigondozás és a belmisszió szervezési kérdései mellett, néhány irodalomtörténeti és Mezőtúrral kapcsolatos helytörténeti dolgozatot is írt. Számos egyházi művet, elsősorban emlékbeszédet adott ki és szerkesztett. 

Elismerés

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Kar tb. doktora (1929). 

Főbb művei

F. m.: A Biblia epikai feldolgozásának történetéből. (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892)
A kuruc költészet protestáns szempontból. (Protestáns Szemle, 1894)
Az egyetem és a lelkészképzés. (Debreceni Teológiai Akadémia Évkönyve, 1914)
Női és férfierők az egyházépítés szolgálatában. (Értekezések a teológia köréből. Debrecen, 1917)
Bevezetés a lelkigondozás és belmisszió elméletében (Debrecen, 1917)
A lelki fegyverkezésről. (Kolozsvár, 1918)
A lelkipásztori látogatásról (Theologiai Szemle, 1925)
A mezőtúri református gimnázium lelkiarca. (Mezőtúr, 1930)

 

egyházi beszédei: Adár hónap tizenötödike. K. F. egyházi beszéde 1891. márcz. 15-én a debreceni nagytemplomban. (Debreczen, 1891)
K. F. beköszöntő egyházi beszéde Földesen, 1893. máj. 7-én. (Debrecen, 1893)
Kossuth Lajos. Imádság és búcsúszó. K. F. emlékbeszéde Földesen, 1894. ápr. 1-jén. (Hajdúszoboszló, 1894)
Tisza Gizella emlékezete. Halotti imádság és sírbeszéd, melyet a temetésen K. F. lelkész mondott, 1898. júl. 22-én. (Debreczen, 1899)
K. F. kibúcsúzó egyházi beszéde Földesen, 1899. nov. 12-én. (Debreczen, 1899)
Halotti beszéd és imádság S. Tóth Sándor felett. Írt és elmondta K. F., püspökladányi lelkipásztor Mező-Túron, 1901. febr. 16-án. (Mező-Túr, 1901)
Csordás Lajosné Kiss Piroska emlékbeszéde. Síri beszéd. Írta, s Földesen, 1905. ápr. 16-án, virágvasárnapon a sírnál elmondotta K. F., püspökladányi lelkipásztor. (Debrecen, 1905)
Vincze József emlékezete. Írták, s 1906. jún. 13-án elmondták K. F. és Papp Imre református lelkipásztorok. (Debrecen, 1906)
Dr. Lengyel Kálmán emlékezete. Síri beszéd. Írta, s Földesen, 1909. máj. 20-án, a sírnál elmondta K. F. lelkipásztor. Síri beszéd. (Debrecen, 1906)
K. F. református lelkipásztor esperesi székfoglalója. (Debrecen, 1911)
K. F. rektori megnyitó beszéde a debreceni magyar kir. tudományegyetem közgyűlésén, 1914. okt. 1-jén. (Debrecen, 1914). 

Irodalom

Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja. 1932. Szerk. Benyovszky Pál és Szalacsy Rácz Imre. (Debrecen, 1931)
Tóth Endre: K. F. (Debreceni Protestáns Lap, 1948)
Tóth Endre: Száz éve született K. F. (Református Egyház, 1962)
Gonda Ferenc: Az Országos Református Szeretetszövetség megalakulása és intézményei. (Bp. 1978)
Ötvös László: Szeretetszövetség és szeretetszolgálat. K. F. és Juhász Zsófia munkássága. (Református Diakónia. 1. Karcag, 1994)
Szeretetszolgálati örökségünk és lehetőségeink. (Karcag, 1996)
Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. (Mezőtúr, 1999)
Fekete Károly, ifj.: K. F. professzor életműve. (Theologiai Szemle, 2007)
Fekete Károly, ifj.: A debreceni egyetem első rektora: K. F. (Kié az oktatás? Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára. Szerk. Pusztai Gabriella és Rébay Magdolna. Debrecen, 2009)
Virágos Márta: A debreceni m. kir. tudományegyetem első rektora. (Gerundium. Debreceni Egyetemtörténeti Közlemények, 2010)
K. F. életműve. Szerk. Ifj. Fekete Károly. (Diakóniai Könyvtár. 1. A Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Iroda kiadványa. Bp., 2012). 

Megjegyzések

MÉL téves halálozási hely: Pesterzsébet! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője