Balogh Lajos
Balogh Lajos

2024. április 16. Kedd

Balogh Lajos

A mérnök-edző


Az első magyar női atlétikai olimpiai bajnoki cím részese volt Balogh Lajos, is a sokoldalú sportember, a négyszeres magyar távolugró bajnok. Balogh Lajos már a harmincas évek elején tanulmányozta az emberi mozgások biomechanikáját, s ő sietett Csák Ibolya segítségére, amikor úgy tűnt, hogy a rokonszenves tisztviselőnő eredményei megtorpanni látszottak, sehogyan sem sikerül túljutnia az akkor „bűvösnek” számított 1,50 méteren. Úgy vélem, érdemes megismerkedni ezzel az érdekes életúttal, amely kicsiben talán ennek a századnak a lenyomata.

 

Vitéz Balogh Lajos 1903. máj. 10-én született Budapesten. Édesapja honvéd ezredes volt, 1935-ben posztumusz vitézzé avatták. Édesanyja Mátékovits Kornélia, 1953-ban hunyt el. 1931-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, s előbb a Műegyetemen, majd 1945-ig az Óbudai Hídtervező Vállalatnál, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nél végül a Budapesti Elektromos Műveknél helyezkedett el. 1922-ben már a MAFC atlétája, elsősorban távolugró, de rövidtávon, és tízpróbában is gyakran elindul. 1924-ben először szerepel a magyar válogatott csapatban, s a címeres mezt 1933-ig összesen tizenkétszer veheti fel. Pályafutása ekkor töretlennek tűnik, 1928-ban első országos távolugró bajnoki címét szerzi 7,15 méterrel, s ebben az évben indul élete egyetlen olimpiáján is. Sajnos épp az olimpián betegedik le, s ezért szereplését – a Nemzeti Sport szavaival élve – „a feledés jótékony homálya fedje.” Ám nem volt mindig ilyen kegyes hozzá a sportsajtó. Épp 1928-ban történt, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) kifejezett utasítása ellenére nem vett részt a Berlin–Budapest atlétikai versenyen, helyette a párizsi főiskolai világbajnokságon indult. Jóllehet a franciaországi versenyen távolugrásban a 3., ötpróbában az 5., s a 4x 100 méteres váltó tagjaként a 6. helyen végzett, a szövetség hosszabb időre eltiltotta a versenyzéstől. Klubja, a MAFC azzal válaszolt, hogy a műegyetemistákat nem indította az év hátralévő atlétikai versenyein. A „renitens” Balogh visszatérése jobban nem is sikerülhetett volna, 1929-ben élete első országos csúcsát állította fel 7,43 méterrel, természetesen távolugrásban. Egy évvel később szinte valamennyi versenyén győzni tudott, az országos bajnokságon 7,34 méterrel, a Budapest bajnokságban 7,45 méterrel (!), a finnek elleni válogatott mérkőzésen 7,31 méterrel, a franciák ellen, Párizsban 7,16 méterrel; s ezúttal részt vett a berlini versenyen is, ahol a német távolugrók sem tudták megszakítani győzelmi sorozatát. Egyetlen vereségét a darmstadti főiskolai világbajnokságon 7,26 méterrel szenvedte el, viszont ugyanitt tagja volt a 3. helyezett 4x 100 méteres váltónak. Pályafutása a harmincas évek elején teljesedett ki, eredményeit lehetetlen lenne részleteiben felsorolni; 1931-ben újra győz a magyar távolugró bajnokságon, ezúttal 7,23 méterrel, 1933-ban sportkarrierje csúcsévében megnyeri az angol bajnokságot 706,75 méterrel, „szokásos” magyar bajnokságát ezúttal 7,46 méterrel s végül, de nem utolsósorban 7,49 méterrel új országos csúcsot is felállít. 1936-ban átlép a MAC-ba, s az egyesület feloszlatásáig ott versenyzett, bár 1936-tól már csak bajnokcsapatok tagjaiként szerez újabb győzelmeket. Így 1937-ben, 1941-ben és 1942-ben a magyar távolugró, 1942-ben és 1944-ben a magyar kalapácsvető (!) bajnokcsapat győzelmének örülhetett. Sportéletútja 1946-ban éri el tetőpontját, ekkor választják meg a MASZ elnökének.

 

Civil pályafutásában szintén 1946-ban került az Iparügyi Minisztérium Energiagazdasági Osztályára osztályvezető-helyettesnek. S aztán 1947-ben belépett a Független Kisgazda és Polgári Pártba… 1947-ben, mint a párt tagja, a Nagy Ferenc-féle összeesküvés koholt vádjával letartóztatták, s a „köztársaság-ellenes összeesküvés” részvevőjeként tíz havi börtönbüntetést szenvedett. Minisztériumi karrierje ezzel természetesen lezárult, 1948-tól 1956-ig tervező mérnökként, sportlétesítmények építésével és tervezésével foglalkozott. Olyan sporttelepek viselik kezenyomát, mint az 1952-ben átadott Vasas népligeti stadionja, az 1953-ban elkészült Budapesti Honvéd Dózsa György úti pályája, vagy az 1954-ben megnyitott Népstadion edzőpályái. Balogh Lajos vezette még többek között a Budapesti Vörös Lobogó és a Budapesti Dózsa sporttelepek átépítését és kibővítését.

 

Tervező mérnöki „száműzetése” 1956-tal ért véget. Viharos év viharos hónapjában, 1956. október 9-én lett a TF Atlétika Tanszékének munkatársa, s újra visszatérhetett arra a kedvenc kutatási témájára, amelynek eredményességét Csák Ibolya berlini olimpiai bajnoki címe igazolta.

 

Balogh Lajos azon kevesek közé tartozik, aki nemcsak sportolóként, de polgári életében –mérnökként és kutatóként – is teljes életet élt, 1986. okt. 9-én hunyt el Csákvárott.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: Atlétika, 1993

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője