Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Gerő Ernő
    Meznerics Ilona
    Meznerics Iván
    Pozsgay Imre
    Révai József

    Csák Ibolya

    Egy olimpiai bajnok szakosztály nélkül

    Különös egyesület volt a Nemzeti Torna Egylet. Az 1863-ban alakult NTE, kis jóindulattal az első sportegyletnek is tekinthető, s mint az első ilyen „vállalat” sokáig féltékenyen őrizte vezető szerepét a magyarországi sportalakulatok között. Az NTE vezetői sokáig mereven elzárkóztak a szabadtéri sportok, elsősorban az angolszász eredetű atlétikai gyakorlatok elől. Az egylet tagjainak egy időben megtiltotta még a szabadtéri versenyek látogatását is, így azonban elősegítette az egyesületből kiváló új atlétikai klubok – többek között – az MTK megalakulását. Ugyanakkor az NTE, amelynek sohasem alakult meg az atlétikai szakosztálya, egyetlen olimpiai bajnokot tud felmutatni, a magasugró Csák Ibolyát…

     

    Női atlétikával Magyarországon először 1923-ban a Budapesti Középiskolai Atlétikai Clubban (BKAC) foglalkoztak, az első háziversenyt azonban a TF-en rendezték a főiskola hallgatói számára. Az NTE viszont az első nyílt versenyt rendezte meg 1927. április 10-én, Szentkirályi utcai tornacsarnokában. Az első magyar atlétanők természetesen még tornásznők voltak, maga Csák Ibolya is 14 évesen, 1929-ben a tornával ismerkedett meg először. A 1,67 méteres magasságú, ideális súlyú – 57–58 kg – „tornásznő” első magasugróversenyére 1933. március 25-én került sor, szintén a Szentkirályi utcai csarnokban. Új magasugró-csillag született, írta róla a korabeli sportlap, talán túlzott (?) derűlátással, első 1,35 méteres eredménye után. Első nyílt versenyén már 1,44 méterig jutott, erre már többen is felfigyeltek. Következő győzelme, már egyúttal a magyar bajnoki címet is jelentette számára, s még ebben az 1933-as évben, egészen pontosan szeptember 17-én, Debrecenben, első országos csúcsjavítására is sor került, Vértessy Katalin 1,48 méteres rekordját 1,49 méterre „helyesbítette.”

     

    Milyen stílusban ugrott az első magyar atlétikai olimpiai bajnoknő? Természetesen először ő is az ún. óangol lépő technikával próbálkozott, bár már 1934-ben, a nem túl éles szemű szurkolóknak, is feltűnt különös ollózó stílusa. A magasugrás két lényeges fázisába, a felugrásba és a légmunkába új elemeket vezetett be. A felugró mozgás javítására ő alkalmazta először a lendületes nekifutásból végrehajtott fékező kitámasztást. A légmunka javítására ő használta először a léc felett a mozgás síkjára merőleges ollót, amely a csípőjáték kifejezett emelését, és a súlypont igen kedvező mozgását tette lehetővé. S ne felejtsük el, hogy az új stílus kialakításában igen nagy szerepet játszott Balogh Lajos, aki ekkor már évek óta foglalkozott a különböző mozgásfázisok elemzésével, modellezésével.

     

    Az új stílus hatására Csák Ibolya bíztató eredményei „ugrásszerűen” javultak. Kis túlzással versenyről versenyre javította az országos csúcsot, 1934-ben 1,54 méterre, 1,55 méterre, 1935-ben 1,56 méterre, „növelte”, s ez utóbbi eredményével az évet a világranglista 5. helyével zárta. 1936 júniusában 1,61 méteres újabb csúcsával, már a berlini olimpia esélyesévé lépett elő. 1936. augusztus 9-ére, a női magasugrás döntőjére, a magyar éremremények szépen leapadtak. A magyar atlétika két első Európa-bajnoka, Kovács József és Szabó Miklós nagy csalódásra nem ért el helyezést, s a férfiak mindössze két 6. hellyel vették ki a részüket, az olimpiai éremtermésből. A Nemzeti Sport olimpiai tudósítása így számolt be a versenyről:

    Öten jutnak el a 1,60 méter küszöbére. A német Kaun elsőre veri, az angol Odam átjut rajta. A szintén német Ratjen és a francia Nicolas veri. A magasság Csáknak sem sikerül elsőre, másodikra azonban átjut rajta. Kaun harmadikra jut tovább, Ratjen és Nicolas kiesik. Az 1,62 métert valamennyien leverik. A szabályok szerint a holtversenyt újabb ugrás dönti el. A német és az angol leveri, Csák tisztán, magasan ugorja az 1,62m-t.”

     

    Ezzel megszerezte Bauer Rudolf után a második magyar atlétikai olimpiai bajnoki címet. A tudósításban szerepelt, s végül is a 4. helyen végzett német Dora Ratjen volt az egyetlen, aki sportpályafutása alatt legyőzte Csák Ibolyát. Illetve ő sem…

     

    Bécsben, 1938-ban rendezték az első női atlétikai Európa-bajnokságot. Csák Ibolya ekkor már, ha lehet mondani abszolút esélyes. 1933-tól 1938-ig – sőt még később, 1939-ben is – minden évben megnyerte a magyar magasugró bajnokságot, 1937-ben és 1939-ben távolugrásban sem talált legyőzőre. Az országos csúcsot 1,64 méterig javította, épp az Európa-bajnokság második napján, amikor a női magasugrást rendezték. Ezzel a szenzációs eredménnyel szerezte meg a második helyet Dora Ratjen mögött, aki 1,70 méteres fantasztikus világcsúccsal győzött. A fiús mozgású, nyurga bariton ekkor már évek óta egy nővel élt együtt. Nemsokára kiderült, hogy nem egy furcsa kapcsolatról van szó, hanem Dora férfi! Így a Nemzetközi Atlétikai Szövetség megfosztotta bajnoki címétől és világcsúcsától, s győztesnek a második helyezett Csák Ibolyát nyilvánította.

     

    Különös egyesület volt a Nemzeti Torna Egylet. A kis jóindulattal első sportegyesületnek tekinthető NTE sokáig mereven elzárkózott a szabadtéri sportoktól, mindenek előtt az atlétikától. Az NTE tornásznői ugyanakkor a magyar női atlétika úttörői, a TF hallgatók mellett első versenyzői voltak. Közülük is kiemelkedik a sportág első olimpiai és Európa-bajnoknője, Kádárné Csák Ibolya, akinek 1,64 méteres országos csúcsát huszonhárom év múlva, 1961-ben Beke Klára még mindig csak beállítani tudta.

     

    Az NTE 1990-ben újjáalakult, tiszteletbeli elnökét ugye kitalálják, hogy hívják? 

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Pályakép

    Megjelenés: Atlétika, 1993

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (47), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (34), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (71), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (947), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (311), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (182), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (686), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (210), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu