Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Burchard-Bélaváry Erzsébet

    pedagógus

    (Székesfehérvár, 1897. november 9. – Budapest, 1987. augusztus 17. Bp.)

    Burchard-Bélaváry Erzsébet régi evangélikus családból származott, apja Burchard Rezső minisztériumi tanácsos volt, anyja Török Mária. Erzsébet nagyapja Burchard-Bélaváry Konrád (1837–1916) a 20. század eleji közélet egyik ismert szereplője, az Országos Magyar Malom Egyesület igazgatója, a Főrendiház tagja volt.

    Erzsébet a budapesti Csalogány utcai tanítóképző intézetben 1916-ben tanítói oklevelet szerzett, majd két évig Budapesten tanítóként helyezkedett el. Az 1910-es évek végén (a visszaemlékezései szerint azonban 1921-ben) kapta kézhez Maria Montessori egyik művét (Selbsttätige Erziehung im frühen Kindesalter), amelynek hatására Bécsbe utazott az olasz pedagógus elvei alapján akkor már működő Montessori-iskolák megtekintésére.

    A Montessori pedagógia alapja a gyermekbe vetett bizalom: a gyermekben ugyanis megvan a cselekvésnek és a világ megismerésének vágya, s Montessori mély meggyőződése volt, hogy a gyermek csak saját tevékenysége, saját tapasztalatai által tanul. Másképpen: a gyermekek nem a büntetéstől való félelmükben vagy a dicséretek jutalmáért dolgoznak az iskolában, hanem a megszerezhető tudás öröméért. A Montessori-iskolákban és -óvodákban a gyermekek a gyakorlatban sajátították el az együttélés, az egészséges életmód, a környezet védelmének szabályait, a rend szeretetét. A gyermekek megszokták, hogy ne zavarják egymást, segítsenek társaiknak: megtanulták a problémák békés megoldását, egymás másságának és különbözőségének megértését, értékeinek megbecsülését, esetleges gyengeségeik elfogadását. A pedagógus minden egyes gyermek teljesítményét saját, előző teljesítményéhez mérte és értékelte. Ugyanakkor nem az eredmény volt a fontos, hanem az igyekezet, a tevékenység maga – így a gyermekeknek sem lett kudarcélményük.

    Erzsébet 1923/24-ben végezte el Maria Montessori egyik amszterdami tanfolyamát, majd a frissen megszerzett tapasztalatokkal még néhány évig Hollandiában maradt, hogy tudását a gyakorlatban is kipróbálja. 1926-ban tért haza Budapestre, ahol Montessori elvei alapján működő magánóvodát és népiskolát is nyitott (Az óvoda 1927-től 1944-ig, az iskola 1928-tól 1941-ig állt fenn!). Néhány évvel később, 1930-ban Rómában járt, ahol elvégzett egy nemzetközi Montessori-tanfolyamot is, és személyesen is megismerkedett a nagy olasz pedagógussal. Megismerkedésük évében lefordította Montessori nagy jelentőségű, pedagógiai elvét és hitvallását ismertető művét (Módszerem kézikönyve), illetve elsősorban Burchard-Bélaváry Erzsébet érdeme, hogy Maria Montessori 1930-ban és 1932-ben Magyarországra látogatott. Első alkalommal könyve magyar nyelvű bemutatójára, másodszor a Magyarországi Montessori Egyesület megalakulására érkezett. Az 1930-as–1940-es években Erzsébet igen élénk szakírói tevékenységet fejtett ki: sorra-másra jelentette meg írásait a Montessori-módszerről, óvodája és iskolája tapasztalatairól, a budapesti óvónőképző intézetekben továbbképző tanfolyamokat szervezett és gyakorlati bemutatókat is tartott.

    A II. világháború után aktívan bekapcsolódott az óvodák újjászervezésébe, 1945-ben kinevezték a Népjóléti Minisztérium kisdedóvási osztályvezetőjévé. Osztályvezetőként vezető szerepet játszott az 1946. évi kisdedóvási törvénytervezet kidolgozásában, majd az óvodák államosításában is (aminek következtében ő maga sem indíthatta újra saját magánóvodáját!). Minisztériumi távozása után 1948–1956-ban a budapesti Huba utcai pedagógiai gimnázium igazgatónőjeként tevékenykedett, majd visszatért a minisztériumba.

    Magyarországon korábban az óvónők (óvók) középfokú képesítéssel, azaz az érettségi vagy a tanítói oklevél megszerzése után helyezkedhettek el. Az óvóképzés felsőfokúvá alakítása elsősorban Burchard-Bélaváry Erzsébet érdeme. Részt vett 1956–1957-ben az Oktatásügyi Minisztériumnak a felsőfokú óvó(nő)képzés koncepciójának kidolgozásában, azaz igencsak fontos szerepet vállalt abban, hogy Magyarországon – a világon először! – felsőfokú intézményben tanulhattak a jövő óvónői (1959. szeptember 8-ától, Kecskeméten, Szarvason és Sopronban). Érdemeit a minisztériumban is elismerték: Erzsébetet nevezték ki a Kecskeméti Óvónőképző Intézet első igazgatójának (1962-ben innen ment nyugdíjba). Nyugdíjba vonulása után azonban még továbbra is dolgozott: elsősorban az óvodai matematikaoktatás lehetőségeit vizsgálta, majd részt vett az 1972-ben bevezetett új, óvodai nevelési program kidolgozásában. Utolsó cikkét 90 évesen jegyezte: a Pedagógiai Szemle közölte visszaemlékezéseit a Montessori-rendszerű magánóvodájára. A szaklap ugyanebben a számban megindító nekrológgal köszönt el az egyik legnagyobb magyar óvodapedagógustól…

    Fontosabb művei: A Montessori-féle kisdedóvintézet. Kisdednevelés, 1926;

    A gyermek társasélete az óvodában. Kisdednevelés, 1930;

    Montessori Mária Budapesten. Kisdednevelés, 1931;

    Az írás szerepe a 6–10 éves gyermek életében. A Gyermek, 1933;

    A Montessori-mozgalom vázlatos története. Az Új Nevelés magyar földön. 1925–1935. Budapest, 1935;

    Tanítsuk a gyermekeket öltözködni. Gyermeknevelés, 1936;

    Montessori módszer és tanmenet. Pedagógiai Szeminárium, 1936;

    Gyakorlati gyermekvédelem. Óvodák és napközi otthonok munkaterve. Budapest, 1945;

    Óvodai matematikai foglalkozások. Útmutató óvónők számára. Budapest, 1970;

    3. kiadás 1975;

    Hangari ho-ikunen ni okeru kyoju. Taiiku-kankyo ninshiki-kazu. Szabadi Ilonával. Tokyo, 1983;

    Visszaemlékezéseim a Montessori-módszerű magánóvodámra és a magán „népiskolámra”. Pedagógiai Szemle, 1987;

    A mentális higiénia követelményei az óvodában. Thalassa, 1995;

    fordításai: Montessori Mária: Módszerem kézikönyve. Budapest, 1930;

    Montessori Mária előadásai az új nevelésről. Budapest, 1932;

    Az ember nevelése. Ford. Mayerné Bartal Andreával. Az utószót Földes Éva, a kísérő tanulmányt Vág Ottó írta. Pedagógiai források. Budapest, 1978.

    Irodalom: Szabadi Ilona: Burchard Erzsébet. Óvodai Nevelés, 1987;

    Tomor Lajosné: Burchard Erzsébet. Pedagógiai Szemle, 1987;

    Háló Magdolna: B. B. E. emlékezetére. Óvodai Nevelés, 1992.

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Pályakép

    Megjelenés: nevpont.hu 2013.

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu