Komját Irén
Komját Irén

2024. április 16. Kedd

Komját Irén

történész, újságíró, szerkesztő

Névváltozatok

Komját Aladárné Róna Irén 

Születési adatok

1895. december 12.

Temesvár

Halálozási adatok

1982. április 22.

Budapest


Család

F: Komját Aladár (1891–1937) író. 

Iskola

A budapesti tudományegyetemen középiskolai tanári okl. szerzett (1918). 

Életút

Egyetemi tanulmányai alatt a Galilei Kör tagja, a Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság előadója (1919), a bukás után emigrált. Bolognában, Bécsben, Berlinben, Zürichben, Bázelben (1919–1938), majd Párizsban élt (1938–1946). Franciaország megszállása után részt vett a francia nemzeti ellenállási mozgalomban, Párizs felszabadulása után a L’Humanité munkatársa. A két világháború között az Inprekorr (Internationale Presse Korrespondenz), a Rundschau és a Die Welt állandó munkatársa.

 

A II. világháború után hazatért, a Magyar Távirati Iroda (MTI) munkatársa és a Magyar Központi Híradó pártszervezetének titkára (1946–1949), az MKP Külügyi Osztályának vezetője (1949–1950), a Szabad Nép külpolitikai rovatvezetője (1950–1955). A MÚOSZ Újságíró Iskola igazgatója (1951–1952), és a MÚOSZ alelnöke. Az MDP KB Pártfőiskola Nemzetközi Kérdések Tanszéke tanszékvezető tanára (1952–1953), a Külügyi Főiskola tanszékvezető főisk. tanára (1953–1954). A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese (1956– 1957), a Társadalmi Szemle felelős szerkesztője (1957–1961). C. egy. tanár. 

Történeti dolgozatokat írt, kiterjedt politikai, lapszerkesztői, publicisztikai, ill. sajtó-pedagógusi tevékenységet folytatott. Történészként munkásmozgalom-történettel, az emigráns magyar kommunista mozgalom történetével, a népfrontpolitika elemzésével foglalkozott, feldolgozta a KommunistaInternacionálé tájékoztató lapjának (Inprekorr) történetét. Írásait a kornak megfelelő aktuálpolitikai szemlélet, valamint proletár internacionalizmus és pártosság jellemezte. Igen jelentős újságírói szervezői munkát végzett: Bázelben megszervezte az első nemzetközi kommunista újságíró-tanfolyamot (1938), majd az első magyar újságíró-iskola igazgatójaként jelentős szerepet vállalt a szocialista magyarországi újságírás-tanítás tematikájának kidolgozásában. 

Emlékezet

Férje, Komját Aladár irodalmi hagyatékának gondozója. Írásai kezdetben Róna Irén néven jelentek meg, majd férje emlékére, 1950-től Komját Irén néven működött. Budapesten élt és tevékenykedett, a Mező Imre úti Munkásmozgalmi Pantheonban (= Kerepesi úti Temetőben) nyugszik. 

Elismertség

A Magyar ENSZ Társaság alapító tagja, az ENSZ Társaságok Világszövetségének tb. elnöke. 

Elismerés

Rózsa Ferenc-díj (1972), MÚOSZ Aranytoll, Julius Fucik-díj, Vorovszkij-díj. 

Főbb művei

F. m.: Gramsci, Antonio: Levelek a börtönből. Palmiro Togliatti bevezető tanulmányával. Ford. Róna Irén néven. (Bp., 1949). A Francia Kommunista Párt harci programja. Az FKP 12. kongresszusa. (Nemzetközi kérdések. 21. Bp., 1950)
Az értelmiség legjobbjai a békéért harcolnak. Összeáll. (Nemzetközi kérdések. 29. Bp., 1950
szlovákul: Bratislava, 1951)
Európa munkássága Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. ((Nemzetközi kérdések. 69. Bp., 1952)
Az olasz kommunisták harca a szabadságért, a békéért és a szocializmusért. Az Olasz Kommunista Párt 4. országos konferenciája. 1955. jan. 9–14. (Nemzetközi kérdések. Új sorozat. 1. Bp., 1955)
Irodalom, forradalom. 1917–1919. Az orosz és a magyar forradalmak egykorú irodalmak tükrében. Szerk. Remete László. A bevezetést írta K. I. (Bp., 1956)
K. A. összegyűjtött művei. Összeáll., sajtó alá rend. Hegedűs Éva. Művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Hegedűs Éva, a bevezetést írta K. I., az idegennyelvi szöveget ford. Gábor György. 6 táblával. (Bp., 1957)
Der Kampf der Ungarischen Sozialistischen Arbeiterpartei gegen Revisionismus und Dogmatismus. (Internationale Reihe. Berlin, 1959)
K. A. válogatott művei. Sajtó alá rend. K. I. A bevezető tanulmányt Király István írta. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1962)
Az Inprekorr szerkesztőségében. (Párttörténeti Közlemények, 1963)
Az idők sodrában. Visszaemlékezések. (Bp., 1964)
Az elméleti cikk. (A MÚOSZ kiadványa. Bp., 1966)
Életre köszöntő. Vál. versek. Vál., a szöveget gondozta K. I. (Bp., 1966
2. kiad. 1987). Népfrontpolitika az európai munkásmozgalomban. Monográfia. (Bp., 1967)
Mező Imre. Életrajz. A bevezetőt írta Kádár János. 6 táblával. (Bp., 1968)
Tanítóim és barátaim. Írások. (Bp., 1971)
Antonio Gramsci. Bibliográfia. Összeáll. Ecsedy Andorné és Gáliczky Éva. A bevezetést írta K. I. (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadványa. Bp., 1971)
A szabadság vándorai. Magyar antifasiszták Franciaországban. 1934–1944. Pécsi Annával. (Bp., 1973)
Gramsci, Antonio: Levelek a börtönből. Vál., a bevezető tanulmányt írta K. I. Ford. Gábor György és Zsámboki Zoltán. (Bp., 1974)
A kommunista mozgalom világlapja. Az Inprekorr története. (Bp., 1977
oroszul: Moszkva, 1981
németül: Die Geschichte der Inprekorr. Zeitung der Kommunistischen Internationale. Frankfurt am Main, 1982)
Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete. Az utószót Sőtér István írta. (Bp., 1981)

 

írásai a Társadalmi Szemlében Róna Irén néven: A Francia Szocialista Párt kongresszusa. – Az európai munkásmozgalom fejlődése a második világháború után. – Az Olasz Kommunista Párt politikája. (1946)
A Franco-rendszer válsága és a spanyol kommunisták harca. – A Román Kommunista Párt a demokrácia szolgálatában. – Az Olasz Kommunista Párt harca a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért. – Válságos Franciaország. (1947)
A munkásosztály harca a kettészakadt világban. – Andrej Alekszandrovics Zsdanov. (1948)
A béke szolgálatában. A Német Szocialista Egységpárt értekezlete. (1949)

 

Komját Irén néven: A háborús erők tömörülése Londonban – a békeerők tömörülése az egész világon. – A Francia Kommunista Párt XII. kongresszusa. – A munkásosztály harca az árulók ellen. – A Német Szocialista Egységpárt III. kongresszusa. – A német nép nincs egyedül. A koreai nép szabadságáért harcol. (1950)
A Francia Kommunista Párt történetének harminc éve. – A San Franciscói Szerződés és a Szovjetunió harca a Távol-Kelet békéjéért. – Az Atlanti Szövetség és a népek harca a békéért. (1951)
Franciaország amerikai megszállás alatt. A Démocratie Nouvelle különkiadása. – A francia nép harca a békéért. – A Német Szocialista Egységpárt fejlődésének új szakasza. (1952)
Kibékíthetetlen imperialista ellentétek az „európai hadsereg” kérdésében. – A béketábor győzelme Olaszországban. – A Pella-kormány bukása és a kommunista párt harca az olasz nemzet jövőjéért. (1953)
Az olasz és a francia nép harca az „európai védelmi közösség” ellen. – Új Anschluss fenyegeti Ausztriát. – A német kérdés és az európai népek biztonsága. – A londoni és párizsi megállapodások. Új lépés a német militarizmus feltámasztása felé. (1954)
Az olaszországi kormányválság és „megoldása.” – Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. – A lefegyverzés kérdéséről. – Harmincötéves a Francia Kommunista Párt. (1955)
A Német Szocialista Egységpárt III. országos értekezlete. – A Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusa. – Németország Kommunista Pártjának betiltása veszélyezteti a békét. László Tivadarral. (1956)
Az olaszországi kormányválság. – Nyugat-Németország választások előtt. (1957)
Nyugat-Németország választások után. – A Német Szocialista Egységpárt V. kongresszusa és az európai béke. – Olaszország választások előtt. (1958)
Az olaszországi válság. – A Kommunista Internacionálé történelmi jelentősége. – Franciaország felelőssége a békéért és az FKP XV. kongresszusa. (1959)
1959: fordulat a nemzetközi kapcsolatok történetében. (1960)
Antonio Gramsci és a kommunizmus Olaszországban. – A munkásegység kérdése az Olasz Kommunista Párt kongresszusán. (1961)
Forradalom és állam Kubában. (1962)
Az olasz nép balra tart. (1963)
Az olasz munkásmozgalom mai problémái. (1964)
A népfrontpolitika kezdetei és fejlődése. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának évfordulójára. (1965)
Az egység jegyében. Az Olasz Kommunista Párt XI. kongresszusa. (1966)
A diákok és a munkásosztály szövetsége Nyugat-Európában. (1968)
Magyar szemtanúk a Párizsi Kommünről. (1971)
A nemzetközi fasizmus és az antifasiszta harc. (1974). 

Irodalom

Irod.: Szabó Ágnes: K. I.: Az idők sodrában. Visszaemlékezések. (Párttörténeti Közlemények, 1965)
Nógrádi Sándor: K. I.: Az idők sodrában. Visszaemlékezések. (Társadalmi Szemle, 1965)
Balázs György: K. I.: Népfrontpolitika az európai munkásmozgalomban. (Társadalmi Szemle, 1967)
Nógrádi Sándor: K. I.: Mező Imre. Életrajz. (Társadalmi Szemle, 1968)
Sallai József: K. I.: Mező Imre. Életrajz. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1969)
Kálmán Endre: K. I.: Tanítóim és barátaim. (Társadalmi Szemle, 1972)
Ráth Károly: K. I.–Pécsi Anna: A szabadság vándorai. Magyar antifasiszták Franciaországban. 1934–1944. (Társadalmi Szemle, 1973)
Godó Ágnes: K. I.–Pécsi Anna: A szabadság vándorai. Magyar antifasiszták Franciaországban. 1934–1944. (Századok, 1974)
Fábián Ferenc: K. I.: A kommunista mozgalom világlapja. Az Inprekorr története. (Társadalmi Szemle, 1977)
Harsányi Iván: K. I.: A kommunista mozgalom világlapja. Az Inprekorr története. (Párttörténeti Közlemények, 1978)
B. Juhász Erzsébet: K. I.: A kommunista mozgalom világlapja. Az Inprekorr története. (Magyar Könyvszemle, 1978)
Kovács József: K. I.: Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
Tamás Aladár: K. I. Világító emlékezések. (T. A.: Írók, könyvek, vallomások. Bp., 1984)
Láng György: A történelem hullámverésében. K. I. születésének 90. évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1985)
Emlékezés K. I.-re. (Magyar Hírlap, 1985. dec. 13.)
Láng György: A történelem hullámverésében. K. I. születésének 90. évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1985)
Vadász Ferenc: Újságíró-nemzedékek nevelője volt. Kilencven éve született K. I. (Népszabadság, 1985. dec. 12.)
Vida Sándor: K. I. (Pártélet, 1985)
Máté György: K. I. emlékezete. (Magyar Sajtó, 1986)
A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerk. Liptai Ervin. (Bp., 1987). 

Megjegyzések

MÉL IV.: téves születési hely: Budapest! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője