Kalmár I. György
Kalmár I. György

2024. április 18. Csütörtök

Kalmár I. György

történész

Névváltozatok

Kalmár Imre György 

Születési adatok

1925. január 28.

Kunmadaras, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

2000. június 6.

Budapest


Család

Sz: Kalmár Béla szabósegéd, majd szabómester, Ungár Piroska. Édesanyja és öccse a holokauszt áldozata. F: 1949-től Eichler Irén, a Divatcsarnok áruforgalmi osztályvezetője. Fia: Kalmár László. 

Iskola

Elemi iskoláit Kunmadarason, a gimnázium négy osztályát Karcagon végezte (1931–1939), félbeszakította tanulmányait, szabósegédi képesítést szerzett (1942). A II. világháború után öthónapos pártiskolát végzett (1952), majd az ELTE Lenin Intézetben marxizmus-leninizmus szakos (1957), az ELTE BTK kiegészítő szakán történelem szakos középiskolai tanári okl. (1960), a történelemtudományok kandidátusa (1970). 

Életút

Budapesten szabóinas (Rosenzweig Jenőnél [Sütő utca 2.] és Márkus Sándornál [Erzsébet körút 38.], 1939–1942), Kunmadarason és Budapesten szabósegéd (1942–1949); közben, a II. világháború végén munkaszolgálatos (1944. máj.–1945. ápr.). a Harisnya- és Kötöttáruértékesítő Vállalat (HARIKÖT) tisztviselője (1949). A Belkereskedelmi Minisztérium Oktatási Osztályának előadója (1949–1951), a Gazdasági és Műszaki Akadémia Marxizmus-Leninizmus Tanszéke főisk. adjunktusa (1952–1955). A Szegedi Tudományegyetem Marxizmus-Leninizmus Tanszéke egy. adjunktusa (1955–1957), az MKKE Tudományos Szocializmus Tanszéke egy. adjunktusa (1957–1970), egy. docense (1970–1985). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1964). 

19–20. századi magyar történelemmel, munkásmozgalom-történettel, eszmetörténettel, elsősorban a dualizmuskori nacionalizmus eszmetörténetével, ill. a korai munkáspártok nemzetiségi politikájának és programjának vizsgálatával foglalkozott. 

Főbb művei

F. m.: A tudományos szocializmus oktatásának tapasztalataiból. (Tájékoztató, 1960)
A nemzeti demokratikus állam néhány kérdése. (Tájékoztató, 1961)
A forradalmi munkásmozgalom és a nemzeti kérdés Marx, Engels és Lenin korában. – A nemzeti kérdés, mint a politikai hatalom megszerzéséért folyó harc egyik lényeges eleme. (Tudományos szocializmus. Bp., 1963)
Szociáldemokrácia és nemzetiségi kérdés a század eleji Magyarországon, 1914-ig. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1969)
Szociáldemokrácia, nemzeti és nemzetiségi kérdés Magyarországon. (Bp., 1976). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője