Kálmán György
Kálmán György

2024. április 19. Péntek

Kálmán György

bányamérnök

Születési adatok

1914. január 14.

Szolnok

Halálozási adatok

1969. június 10.

Budapest

Temetési adatok

1969. június 16.

Budapest

Farkasrét, hamvasztás


Iskola

A József Műegyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán bányamérnöki okl. szerzett (1930). 

Életút

A Gyöngyösi Lignitbányák mérnöke (1930–1949), a bányák államosításának miniszteri biztosa (1949), a gyöngyösoroszi ércbányaüzem üzemvezető főmérnöke (1949–1950). Az Észak-magyarországi Építőkőfejtő Vállalat főmérnöke (1950–1951), a Mátrai Ásványbánya Vállalat (1951–1955), a Pestvidéki Ásványbánya Vállalat (1955–1962), az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Műveinek (= Dunántúli Művek) főmérnöke (1962–1969). A Heves Megyei Földhivatal mb. mérnöke (1945–1948), a Nehézipari Minisztérium (NIM) Érc- és Ásványbányászati Főosztály Ásványbányászati Műszaki Osztályának osztályvezetője (1960–1961). 

Jelentős szerepet játszott az ásványbányászat új iparággá fejlődésében. Nevéhez fűződik a korszerű pilisvörösvári, zebegényi és nemesgulácsi őrlőművek, ill. a hidromechanizált fehérvárcsurgói bánya- és előkészítő-üzem létesítése.

Elismertség

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) választmányi tagja. 

Főbb művei

F. m.: Bányászati szabványok. I–III. köt. (Bp., 1961).

Irodalom

Irod.: K. Gy. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1969). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője