Kádár József
Kádár József

2024. március 28. Csütörtök

Kádár József, várfalvi

történész

Születési adatok

1850. január 28.

Várfalva, Torda-Aranyos vármegye

Halálozási adatok

1939. február 12.

Dés


Család

Régi unitárius nemesi családból származott. Sz: Kádár András, Barla Judit. F: 1893-tól Magyari Amália. 

Iskola

Középiskoláit a tordai unitárius gimnáziumban végezte, a kolozsvári Unitárius Teológiai Akadémián tanult tovább (1871–1873), a budapesti polgári iskolai tanítóképzőben magyar nyelv és irodalom és történelem szakos polgári iskolai tanítói képesítést szerzett (1876). 

Életút

A tordai gimnáziumban a latin nyelv és az irodalom rk. tanára (1873–1876), a dési polgári iskola r. tanára (1876–1902), egyúttal a dési községi elemi iskola igazgatója (1883–1884). A szamosújvári polgári leányiskola igazgatója (1902–1904), a dési állami polgári leányiskola, egyúttal mindkét dési községi iskola és óvoda igazgatója is (1904–1918). 

Szamosújvár, Dés és a környéke kisebb településeinek történetével, ipar-, irodalom-, kultúr-, művelődés- és neveléstörténeti hagyományainak feltárásával, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc emlékeivel, helyi legendáival foglalkozott. Munkásságából kiemelkedik az általa írt, szerkesztett és saját költségén kiadott (!) Szolnok-Doboka vármegye monographiája (1900–1905) c. hétkötetes munka, amely a magyarországi helytörténetírás kimagasló, klasszikus teljesítménye. A könyvészetileg is felbecsülhetetlen értékű, összesen 3854 oldalas kötetek, az akkori vármegye mind a 405 településének történetét igen részletesen, közérthető formában mutatják be, kiegészítve a középkori és kora újkori erdélyi falutípusok kialakulásával, jogállásuk fejlődésével. Kádár József közel tíz év alatt, az 1890-es évek végétől, faluról falura járta végig a vármegye összes települését, kivonatolta a helyi levéltárakban és plébániákban őrzött okleveleket, egyéb okmányokat, örökítette meg a műemlékeket, gyűjtötte a környék legendáit, hiedelmeit. Végül legendává vált maga is: a Szamosok Orbán Balázsának hívta őt az erdélyi történeti emlékezet. Nagymonográfiája részeként összeállította még a Szolnok-Doboka vármegyében működő írók életrajzait és munkásságát is, ez a műve azonban kéziratban maradt. Néhány írása Siculus és Várfalvi álneveken jelent meg. 

Szolnok-Doboka vármegye vezetősége, a Magyar Történelmi Társulat ajánlására, 1888-ban, a megyei monográfia megírására szerződést kötött Réthy László (1851–1914) történésszel. A munka szervezése közben Réthy rádöbbent a helyi viszonyokban való tájékozódása korlátaira, ezért egy szerkesztőséget hozott létre, a munka felgyorsítására, amely Kádár Józsefen kívül Pokoly József (1866–1933) református teológiai tanárból és Tagányi Károly (1858–1924) levéltárosból állt. Kádár József – munkatársai adatait felhasználva, de személyes tapasztalatai alapján kiegészítve – a II–VII. kötetet (A vármegye községeinek részletes története) írta és szerkesztette. 

Emlékezet

Désett és Szamosújvárott élt és tevékenykedett, Désen hunyt el. Emlékét őrzi a dési Kádár József Művelődési Társaság (1991?-től), amely tiszteletére, Désen emléktáblát állított (2002-ben). Munkássága évtizedeken át szinte teljesen feledésbe merült, az 1990-es évektől Désen elkezdték életművét feldolgozni és részben újra kiadni. Kiss Ferenc monográfiát írt életéről (Kádár József, Dés városának és a Szamosok vidékének krónikása címmel, 2013-ban). 

Elismertség

A Magyar Védő Egyesület választmányi tagja (1909–1918). 

Szerkesztés

A dési Iparügyi Közlöny (1881–1882), a Deés és Vidéke szerkesztője (1881–1882), a dési Tanügyi Tanácskozó felelős szerkesztője (1893–1902), a Dési polgári leányiskola értesítője szerkesztője (1904–1918). A Magyar Hírlap (1890–1902) és a Történelmi Lapok állandó munkatársa (1892-től), a Dési Hírlap belső munkatársa (1918). 

Főbb művei

F. m.: Karácson eredete. (Szolnok-Doboka [folyóirat], 1878)
A deési polgári iskola önképzőköre. (Szolnok-Doboka [folyóirat], 1879)
A deési evangélikus református egyházközség története, kapcsolatban a város kiválóbb eseményeivel. (A Dési Református Egyházközség kiadványa. Dés, 1882)
A deési Rudolf Kórház (Deés és Vidéke, 1882)
Pórlázadás megyénkben Zsigmond király alatt. (Szolnok-Doboka [folyóirat], 1884)
A Szolnok-Doboka megyei Gazdasági Egylet által 1887-ben Deésen rendezett termény-, állat- és iparkiállítás emlékére. Emlékkönyv. – A vármegye történeti, földrajzi, közgazdasági viszonyai. Szerk. Szemmáry Józseffel. 31 fénynyomatú képpel. Kiadói egészvászonkötésben. (Dés, 1887)
Gazdasági adatok a vármegye történetéhez. (A Szolnok-Doboka vármegyei Gazdasági Egyesület Évkönyve, 1887)
Belső-Szolnok- és Doboka vármegye története 1848–1849-ben. (Dés, 1890)
Az iparos-nevelésügyről. (A dési polgári iskola értesítője, 1892/93)
Szolnok-Doboka vármegye története. (Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben. Bp., 1893)
A vízaknai csatában sebesültek. (Történeti Lapok, 1893)
Szék város nagyközség története. Bővített lenyomat a Szolnok-Doboka vármegye történetének VI. kötetéből. (Dés, 1894)
Szolnok-Doboka vármegye népoktatásügyi történetének vázlata. (A dési polgári iskola értesítője, 1895/96)
Szolnok-Doboka vármegye nevelés- és oktatásügyének története. 1800–1896. Monográfia. K. J. arcképével és önéletrajzi adataival. (Dés, 1896)
A Deési Kaszinó története. Monográfia. (Dés, 1897)
Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I–VII. köt. Az I. kötetet írta Pokoly József, Réthy László és Tagányi Károly. A II–VII. kötetet írta és szerk. K. J. Kiadói félbőrkötésben, díszkiadásban. (Dés, 1900–1905)
Szolnok-Doboka vármegye múzeuma és régiségtára. (Szolnok-Doboka [folyóirat], 1901)
Adatok Dés vármegye történetéhez. (A Szolnok-Doboka vármegyei Irodalmi, Történeti és Néprajzi Társaság Évkönyve, 1902)
Az erdélyi főurak szokásairól a fejedelmek alatt. (Szolnok-Doboka [folyóirat], 1902)
Szamosújvár szabad királyi város, a vár és az uradalom története. (Dés, 1903)
II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának története Szolnok-Doboka vármegyében. (A Szolnok-Doboka vármegyei Irodalmi, Történeti és Néprajzi Társaság Évkönyve, 1903)
Emlékbeszéd Erzsébet királynéról. (A dési polgári iskola értesítője, 1904/05)
Visszapillantás a polgári leányiskola 40 éves múltjára. (A dési polgári iskola értesítője, 1912/13)
A dési állami r. k. leányiskola 40 éves története. (A dési polgári leányiskola értesítője, 1913)
Karácsonyi szokások Lábfalván. (Dési Hírlap, 1918)
A várfalvi iskola a múlt század ötvenes éveiben. (Keresztény Magvető, 1928)
Népi csodás történetek és hiedelmek Dés környékén és Aranyos vidékén. (Művelődés, 1992)
Népi csodás történetek, hiedelmek és szokások. (Szamosújvár, 2000). 

Irodalom

Irod.: Lukinich Imre: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. (Századok, 1908)
Kiss Ferenc: K. J. (Korunk, 1980)
Beke György: Szolnok-Doboka megye helytörténésze. (Honismeret, 1981)
Kiss Ferenc: K. J., mint néprajzi gyűjtő. (Művelődés, 1992)
Unitárius kislexikon. (Bp., 1999)
Kiss Ferenc: Kádár József, Dés városának és a Szamosok vidékének krónikása. (Dés, 2013)
Lukács Éva: Krónikás a krónikásról. Kiss Ferenc: K. J., Dés városának és a Szamosok vidékének krónikása. (Erdélyi Örmény Gyökerek, 2013). 

Megjegyzések

Szinnyei nyomán valamennyi lexikon téves születési adata: 1851. jan. 24.! A pontos adat Kiss Ferenc újabb kutatásainak köszönhető, ő korábban az 1850. jan. 23-i dátumot közölte. Az Unitárius kislexikon szerint viszont 1850. jan. 28-án született! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője