Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Békésy György, békási

    biofizikus

    Békésy, Georg von


    Született: 1899. június 3. Budapest
    Meghalt: 1972. június 13. Honolulu, Hawaii

    Család

    Református nemesi családból származott, később áttértek a r. k. hitre. Sz: Békésy Sándor (1860–1923) közgazdász, diplomata, követségi tanácsos, Mazaly Paula (1877–1974). Testvére: Békésy Lola (1901–1989), Passuth László (1900–1979) író felesége és Békésy Miklós (1903–1980) gyógynövénykutató, mezőgazdasági mérnök, Kossuth-díjas.

    Iskola

    Elemi iskoláit Pécsett végezte, a zürichi gimnáziumban éretts. (16 évesen!, 1915), a berni egyetemen fizikát és kémiát tanult (1916–1920), vegyészmérnöki okl. (1920), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1923), belföldi tudományos ösztöndíjas (1929–1930), a rezgéstan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1934). Az MTA tagja (1.: 1939. máj. 12.; r.: 1946. júl. 24.; tagsága külföldre távozása miatt megszűnt: 1949?; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

    Életút

    Süss Nándor budapesti optikai gyárának alkalmazottja (1924), a Posta Kísérleti Intézet mérnöke (1924–1946); közben a Siemens és Halske-konszern berlini központi kutatólaboratóriumának kutatófizikusa (1926–1927). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a rezgéstan magántanára (1934–1941), a gyakorlati fizika ny. rk. (1941–1943), ny. r. tanára (1943–1948; 1946-tól szabadságolva), egyúttal a Gyakorlati Fizikai Intézet igazgatója (1941–1946). A stockholmi Karolinska Intézet vendégkutatója (1946–1949), a cambridge-i (Massachusetts, USA) Harvard Egyetem Pszichoakusztikai, ill. 1963-tól Pszichofizikai Kutatólaboratóriumának tud. főmunkatársa (1949–1966). A honolului egyetemen az érzékszervi tudományok professzora és az Érzékszervi Kutatólaboratórium igazgatója (1966–1972). Honoluluban hunyt el, hamvait – végakaratának megfelelően – a Csendes-óceánba szórták.

    Szabadidejében behatóan foglalkozott a közép-amerikai indián kultúrákkal, értékes gyűjteményét a Nobel-alapítványra hagyta.

    Munkássága az akusztika területén alapvető jelentőségű, a fiziológiai akusztikai kutatások elindítója. Tudományos pályafutásának kezdetén az akusztika egész problematikájával foglalkozott, érdeklődése a hallás biofizikai kérdései, ill. az érzékszervi mechanizmusok közös sajátosságainak felismerését követően az ízlelés, szaglás, bőrérzékelés és tapintás tanulmányozása felé fordult. Életművének legjelentősebb része a belső fülben lejátszódó mechanikai-fizikai folyamatok megfigyelése, valamint a hallás természetére vonatkozó új elmélet kidolgozása. Elsőként készített a belső fülhöz hasonlóan működő eszközt, s ugyancsak elsőként figyelte meg mozgásában az emberi hallócsiga alaphártyáját. Kimutatta, hogy az elektromos energiát a csigában kémiai folyamatok termelik, s azt is, hogy a nem ingerelt csigán is jelentkezik elektromos feszültség. Stockholmi tartózkodása idején megszerkesztette a róla elnevezett Békésy-féle audiométert, egy önműködő hallásvizsgáló berendezést. Későbbi kutatásai során felismerte az ún. érzékszervi válaszazonosságokat (pl. a bőr rezgésérzékelésében) és az érzékszervi megismerés fontos törvényeként határozta meg az idegi gátlások fogalmát. Magyarországon aktívan közreműködött a rádióadások megindításában, ő tervezte a Magyar Rádió stúdióinak akusztikáját is.

    Emlékezet

    Családja a diplomata édesapa miatt Münchenben (1904–1909), Konstantinápolyban élt (1909–1911), majd Svájcba költözött (1911). Hazatérése után rövid ideig Pécsett, később Budapesten, az I. kerület Fő utca 19.-ben lakott (a ház jelentős része a főváros ostromakor megsemmisült). Pécsett, az Ágoston téri Iskola falán emléktábláját helyezték el (Pál Zoltán szobrászművész alkotása, 2011. jún. 7-én). A Postakísérleti Intézet működése helyén (Ferencváros, IX. kerület Zombori utca 2.) szintén emléktábláját őrzik (Lesenyei Márta alkotása, 1979. jún. 4.). Születésének 100. évfordulóján emlékkonferenciát rendezett az MTA (1999-ben). Róla nevezték el a bp.-i Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskolát (Rákoshegy, XVII. ker. Széchenyi István utca 9–11.). Itt, az aulában látható a róla készült szobor bronz másolata. A szobor érdekessége, hogy a portré alkotója a tudós testvére, Békésy Miklós volt! A szobor másik másolata a diósdi Rádió és Televízió Múzeumban van. Nevét vette fel az MTA Békésy György Akusztikai Kutatólaboratóriuma (1975-ben; a tudományos intézetnek első vezetője a Békésy-tanítvány Tarnóczy Tamás volt, 1975–1981). Emlékét őrzi továbbá a holdon egy 96 kilométer átmérőjű, gyűrű alakú kráter (1979-től). Tiszteletére az MTESZ Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület (OPAKFI) és a MATÁV Postakísérleti Intézete Békésy György-emlékérmet (1975 és 1980), a Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete Békésy György-díjat alapított (1985). Emlékét őrzi továbbá a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj (2001-től) és a középiskolások számára évenként megrendezett Békésy György Fizikai Tanulmányverseny.

    Elismertség

    Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (1954), az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagja (1956).

    Elismerés

    A Münsteri (1955), a Berni (1960), a Padovai (1962), a Pennsylvania (1965), a Buenos Aires-i (1968), a Córdobai (1968), a Hawaii Egyetem díszdoktora (1969), ill. a BOTE t. doktora (1969). A Német Fülorvos Társaság Denker-díja (1931), a Porosz Tudományos Akadémia Loibniz-érme (1937), a Groningeni Egyetem Guyot-díja (1939), az MTA Marcibányi-mellékjutalma (1946), Shambaugn-díj (1950), Howard Crosby Warren-érem (1955), a Deafness Kutatási Alap Aranyérme (1961), Orvosi Nobel-díj (a csigán belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéséért, 1961), az Amerikai Akusztikai Társaság Aranyérme (1961), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2002).

    Főbb művei

    F. m.: Folyadékok diffuziós állandóságának mérése az interferenciális refraktorral. Egy. doktori értek. (Bp., 1923)
    Zur Theorie des Hörens. (Leipzig, 1929)
    Über das Fechnersche Gesetz… (Leipzig, 1930)
    Bemerkungen zur Theorie der günstigsten Nachhalldauer von Räumen. (Leipzig, 1931)
    Über den Einfluss der durch den Kopf und den Gehörgang bewirkten Schallfeldverzerrungen auf die Hörschwelle. (Leipzig, 1932)
    Zur Theorie des Hörens bei Schallaufnahme durch Knochenleitung. (Leipzig, 1932)
    Über die Herstellung und Messung langsamer sinusförmiger Luftdruckschwankungen. (Leipzig, 1936)
    Über die Vibrationsemfindung. (Akustische Zeitschrift, 1939)
    Über die mechanisch–akustischen Vorgänge beim Hören. (Acta Oto-Laryngologica, 1939)
    The Neutral Terminations Responding to Stimulation of Pressure and Vibration. (Journal of Experimental Psychology, 1940)
    A rezgésérzés technikai jelentősége és mérése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1940. febr. 19.)
    Über das Hören der eigenen Stimme. (Wien, 1941)
    Über die Elastizität der Schneckentrennwand des Ohrens. (Akustische Zeitschrift, 1941)
    Über die Messung der Schwingungsamplitude der Gehörknöchelchen mittels einer kapazitiven Sonde. (Akustische Zeitschrift, 1941)
    Über die Resonanzkurve und die Abklingzeit der verschiedenen Stellen der Schneckentrennwand. (Akustische Zeitschrift, 1943)
    Über die Frequenzauflösung in der menschlichen Schnecke. (Acta Oto-Laryngologica, 1944)
    Experiments in Hearing. Ford., sajtó alá rend. Weawer, E. G. (New York–Toronto–London, 1960)
    Sensory Inhibition. Monográfia. Sajtó alá rend. Weawer, E. G. (Princeton, 1967)
    Önéletrajzi jegyzetek. (Fizikai Szemle, 1978)
    Művészet a kutatásban és kutatás a művészetben. (Fizikai Szemle, 1979)
    My Experiences in Different Laboratories. (Fizikai Szemle, 1999. 5.)
    A megfigyelés öröméről és a belső fül mechanikájáról. (Fizikai Szemle, 1999. 10.)
    Tudomány és művészet. (Természet Világa, 1999).

    Irodalom

    Irod.: A Posta Mérnöki Szolgálat 50 éve. 1887–1937. Szerk. Rimótzy Mihály. (Bp., 1937)
    László Zoltán: B. Gy. (Gyógyszerészet, 1962)
    Tarnóczy Tamás: B. Gy. halláskutatásai. (Fizikai Szemle, 1962)
    Halálhír. (Népszabadság, 1972. jún. 16.)
    Halm Tibor: In memoriam B. Gy. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1972)
    Tarnóczy Tamás: B. Gy. (Fizikai Szemle, 1973)
    The Georg von Békésy Collection. Sajtó alá rend. Wirgin, Jan. (Malmö, 1974)
    B. Gy.: Önéletrajzi jegyzetek. (Fizikai Szemle, 1978)
    Kunfalvy Rezső: B. Gy. (Természet Világa, 1980)
    Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. (Bp., 1986)
    Halm Tibor: A tanítvány szemével. B. Gy. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1987. 46.)
    Dániel József: B. Gy. (Bp., 1990)
    Tarnóczy Tamás: Kiegészítések B. Gy. életrajzához. (Fizikai Szemle, 1992)
    Ozogány Ernő: A hallás titkainak kutatója – B. Gy. (A magyar tudomány évszázadai. Pozsony, 1994)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Ribár Béla: Híres magyar tudósok. (Újvidék, 1997)
    Kovács László: A sokarcú Békésy. (Magyar Tudomány, 1999)
    Szabó Árpád: B. Gy. (A fizika tanítása, 1999)
    Radnai Gyula: A megfigyelés öröme. B. Gy. születésének 100. évfordulójára. 1–2. (Természet Világa, 1999)
    Lajtha György: B. Gy. a Posta Kísérleti Állomáson. Marx György: B. Gy. kulturális gyökerei. (Fizikai Szemle, 1999. 10.)
    100 éve született B. Gy. – Az orvosi Nobel-díjas fizikus B. Gy. (Firka, 1999–2000)
    Marx György: A marslakók érkezése. Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét. (Bp., 2000)
    Kovács László: B. Gy., az orvosi Nobel-díjas kísérleti fizikus. (Szombathely, 2001)
    Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003)
    Tarnóczy Tamás: Kiegészítések B. Gy. életrajzához. (Ponticulus Hungaricus, 2003)
    Vincze János: B. Gy. Nobel-díjas fizikus kolozsvári gyökerei. (Firka, 2007)
    Dura Béla: B. Gy. emlékezete. (Hallássérültek, 2007).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu