Huszti Dénes
Huszti Dénes

2024. április 18. Csütörtök

Huszti Dénes

politikus, történész

Születési adatok

1914. október 6.

Budapest

Halálozási adatok

1996. június 6.

Leányfalu, Pest m.


Család

Sz: Huszti József (1887–1954) történész, klasszika-filológus, az MTA tagja, Révhegyi Rózsi (Rozália) dr. (1892–1974) középiskolai tanár, irodalomtörténész, esztéta. Testvére: Huszti Judit (†1941) főiskolai hallgató és Huszti Klára, Kosáry Domokos (1913–2007) akadémikus felesége. F: 1949-től Kalis Veronika. Fia: Huszti Dénes (1950–).

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1935), történelem szakos középiskolai tanári okl. (1937), középkori gazdaságtörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1943).

Életút

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) tanársegéde (1935–1938), a Bolognai Egyetem lektora (1938–1941). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem BTK Egyetemes Történeti Tanszék magántanára (1943–1950). A II. vh. után a Selyem és Gyapjúipari Rt. cégvezetője, igazgatója (1947–1948). Az FKgP tagja, polgári tagozatának alapító tagja (1943-tól). Az ország megszállás után a nemzeti ellenállás tagja, Stollár Bélával és Szakasits D. Györggyel együtt az ún. Klotild-csoporttal működött együtt. Hamis katonai és polgári okmányok terjesztése miatt a nyilas hatóságok letartóztatták, a Margit körúti fogházba került (1945. jan. 13-án sikerült megszöknie). Az FKgP országgyűlési képviselője (Országos lista, 1947–1953). A Tájékoztatási Minisztérium osztályvezetője (1947–1948), az FKgP Budapesti Központ Szervezési Főosztályán a vállalati üzemszervezés irányítója (1948), majd a párt Országos Központ Személyzeti Osztályának vezetője (1948–1949), néhány hónapig a Miniszterelnökség munkatársa (1949), leváltása után az Országos Dokumentációs Központ előadója (1949. dec.–1950. okt.), ezt követően alkalmi munkákból élt (1950–1955). A Külkereskedelmi Minisztérium előadója, csoportvezetője, osztályvezetője, gazdasági tanácsadója és az Artex Külkereskedelmi Vállalat üzletkötőjeként tevékenykedett (1955–1974). A Világgazdasági Tudományos Tanács tagja. Politikusként, az FKgP-n belül, az Ortutay Gyula és Mihályfi Ernő vezette, a kommunistákkal szorosan együttműködő csoporthoz tartozott. A Tájékoztatási Minisztériumban feladata az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc centenáriumával kapcsolatos megemlékezések voltak. A Rajk-per idején, a Szalai Andráshoz és Szőnyi Tiborhoz fűződő baráti viszonya miatt leváltották tisztségeiről; később, olasz nyelvtudása és kapcsolatai miatt gazdasági pozíciókat töltött be. Történészként középkori gazdaságtörténettel, elsősorban a középkori és kora újkori itáliaimagyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok történetével foglalkozott. Műfordítóként néhány kortárs olasz lektűrt tolmácsolt.

Főbb művei

F. m.: Írásbeliség és társadalmi fejlődés Firenzében a középkor és újkor határán. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1935)
A szabad földbirtok kérdéséhez az Árpádkorban. (Domanovszky Emlékkönyv. Bp., 1937
és külön: Bp., 1937)
Kazinczy és Berzeviczy vitája a jobbágykérdésről. (Katholikus Szemle, 1938)
IV. Béla olaszországi vásárlásai. (Közgazdasági Szemle, 1938)
Mercanti italiani in Ungheria nel medioevo. (Corvina, 1940)
Olasz–magyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban. Relazioni commerciali tra l’Italia e l’Ungheria nel medioevo. Monográfia. (A Római Magyar Történeti Intézet kiadványai. 3. Bp., 1941)
Centenárium. H. D. beszéde az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepén. (Fórum, 1948
és külön: Bp., 1948)
A magyar ifjúság és a centenárium. (Negyvennyolctól negyvennyolcig. Szerk. Lukácsy Sándor, Patai Endre, Szabó Endre. Bp., 1948)
ford.: Niccodemi, Dario: A szerelmes Scampolo. Ford. (Hungária Pöttyös Könyvek. Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Madzsar Imre: H. D.: Olasz–magyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban. (Századok, 1941)
V. I.–V. V.: H. D. (Az 1947. évi Országgyűlés almanachja. Bp., 2005).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője