Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barabás Tibor
    Krúdy Gyula emlékének
    Krúdy Gyula, széchénykovácsi
    Várkonyi Zoltán
    Végh György

    Lauschmann Gyula

    orvos, történetíró


    Született: 1861. szeptember 23. Székesfehérvár
    Meghalt: 1918. október 8. Székesfehérvár
    Temetés: 1918. október 10. Székesfehérvár
    Temetési hely: Szentháromság Temető

    Család

    Sz: Lauschmann József takarékpénztári titkár, Feld Jozefa. F: Dubovszky Olga. Fia: Lauschmann László, Lauschmann Géza, Lauschmann Dénes; leánya: Lauschmann Márta.

    Iskola

    A ciszterci rend székesfehérvári főgimnáziumában éretts. (1880), a budapesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1884).

    Életút

    A budapesti tudományegyetem Élettani Intézetének gyakornoka (1884–1885). A Fővárosi Szent Rókus Kórház és az Üllői út Új Kórház (= Szent István Kórház) alorvosa (1885–1888). Székesfehérvárott telepedett le, a Megyei Közkórház alorvosa (1889–1891), Fejér vármegye tb. főorvosa (1891–1900), a székesfehérvári Szent György Kórház osztályvezető főorvosa (1900-től).

    Orvosként a gümőkór nem hagyományos eseteinek vizsgálatával, a tbc és a bőr- és gyomorbetegségek összefüggéseivel foglalkozott. Különösen értékesek Székesfehérvár és Fejér vármegye történetével, a helyi ciszterci rend múltjával, művelődéstörténetével kapcsolatos dolgozatai. Kapcsolatba került a pályakezdő Szekfű Gyulával, aki Bécsből segítette tervezett nagy művének, Székesfehérvár történetének megírásában. Szekfű megküldte Lauschmann-nak a bécsi levéltárakban található, Székesfehérvárra vonatkozó 1763–1799 közötti iratok jegyzékét, valamint a Székesfehérvár 1544. évi elestére vonatkozó adatokat.

    Székesfehérvárott (Szent István tér 10.) élt és tevékenykedett, a helyi Szentháromság Temetőben nyugszik. Székesfehérvár történetét feldolgozó monográfiája halála után jelent meg (1993–1996-ban). Szülőházát emléktáblával jelölték meg (2007-ben). Nevét vette fel a székesfehérvári Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola.

    Főbb művei

    F. m.: orvosi írásai: A gümőkór fellépésének egy ritka módja. – Az ichthyol mint a csúzos ízlobok gyógyszere. – Gyógyeljárásaink egyes bőrbántalmaknál. – Meningitis cerebrospinalis egy esete. (Gyógyászat, 1886)
    Agaricin és a tüdővészesek izzadása. – A phosphormérgezésrl kóresetek kapcsán. (Gyógyászat, 1887)
    Az agyburok gümős lobja és a gyomorlágyulás. (Gyógyászat, 1888)
    történeti dolgozatai: A magyarországi ciszterci apátságok vázlatos története. (Székesfehérvári Hírlap, 1893)
    Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára. (Székesfehérvár, 1898)
    A székesfehérvári színészet múltja. (Székesfehérvár, 1899)
    Vörösmarty költészetének viszonya az orvostudományhoz. (Székesfehérvár, 1901)
    Arany János balladái és az elmekórtan. (Székesfehérvár, 1903)
    A szív valósága és költészete. (Székesfehérvár, 1904)
    Vörösmarty és Petőfi. – Virág Benedek és Ányos Pál viszonya Székesfehérvárhoz. (Székesfehérvár, 1905)
    Kreskay Imre pálos költő. (Katholikus Szemle, 1905)
    Mozart emléke. (Székesfehérvár, 1906)
    A székesfehérvári műkiállítás tanulságai. (Székesfehérvár, 1906)
    A Vörösmarty Kör negyven éve. (Székesfehérvár, 1907)
    Fanta Adolf emléke. (Székesfehérvár, 1907)
    Székesfehérvár feliratos kövei. (Székesfehérvár, 1910)
    Képek Székesfehérvár régi életéből. (Székesfehérvár Naptára, 1910)
    Lórodi Eduárd. (Székesfehérvár, 1912)
    A Székesfehérvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület negyven éve. (Székesfehérvár, 1913)
    Gr. Széchenyi Lajos és felesége levelezése. (Budapesti Hírlap, 1913)
    1848. márc. 15. Székesfehérvárott. (Székesfehérvár Naptára, 1913)
    A Szózat, a Himnusz és a Rákóczi induló. (Székesfehérvár, 1916)
    Székesfehérvár régi képei és első mappái. (Székesfehérvár Naptára, 1917)
    A székesfehérvári vértes-vitéz szobrának emlékkönyve. Szerk. Vértes Józseffel, Wertheim Pállal. (Székesfehérvár, 1917)
    Székesfehérvár két háborús éve a XVII. század kezdetén. (Székesfehérvár, 1918)
    Székesfehérvár története. I–IV. köt. A bevezetőt Prohászka Ottokár írta. (Közlemények Székesfehérvár történetéből. Székesfehérvár Város Levéltára kiadványa. Székesfehérvár, 1993–1996; 2. kiad. két kötetben 1998; 3. jav. kiad. DVD-Rom 2011).

    Irodalom

    Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Magony Imre: Székesfehérvári olvasókönyv. (Székesfehérvár, 2002)
    Csurgai Horváth József: Szekfű és Székesfehérvár. (A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor. Bp., 2011). *Szinnyei, UMÉL: eltérő születési adat: szept. 28

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (78), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (26), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (929), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (177), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (683), meteorológus (14), mezőgazda (121), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (206), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu