Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Mészöly Gyula
    Meznerics Ilona
    Meznerics Iván
    Mihalik József, 1914-től hernádszurdoki
    Mihalik Sándor, 1914-től hernádszurdoki

    Horváth László Gábor

    pszichológus

    Horváth L. Gábor


    Született: 1908. szeptember 10. Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1998. szeptember 23. Budapest

    Család

    Sz: Horváth Gábor betűszedő nyomdász, Koncsiczky Mária (1886–1924) kalapvarrónő. Öten voltak testvérek. F: 1931-től Pölcz Irma. Leánya: Horváth Cecília (1933–) orvos, kandidátus.

    Iskola

    Elemi és középiskoláit Vácott végezte, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen végbizonyítványt (1931), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen neveléstudományból bölcsészdoktori okl. szerzett (1939); MÁV tiszti tanfolyamot végzett (1939). A biológiai tudományok kandidátusa (1957), a pszichológiai tudomány doktora (1963).

    Életút

    Budapesten alkalmi munkákból élt (1931–1934), a MÁV betonkeverő pályamunkása (1934–1936), a Rákosrendezői, majd a Váci Pályaudvar térfelvigyázója, kocsirendezője (1936–1939), segédtisztje (1939–1942), Budapest Nyugati Pályaudvar Kereskedelmi Szolgálatának ún. vezénylő tisztje (1942–1945). A MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás, ill. Intézet megszervezője, alapító igazgatója (1945–1976), egyúttal a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium (KPM) Pályaalkalmassági Vizsgáló Intézetének alapító igazgatója is (1957–1976). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Gyakorlati Lélektani Vizsgáló Állomása (1940–1946) és az Állami Gyermeklélektani Intézet kutatópszichológusa (1942–1946). A BME-n az ergonómia, a munka- és a közlekedéspszichológia előadó tanára (1966–1986).

    Közlekedéspszichológiával foglalkozott, a magyar közlekedés-élettani és -neurofiziológiai, ill. közlekedésmeteorológiai (= meteoro-farmakopszichofiziológiai) kutatások elindítója és iskolateremtő egyénisége. Nevéhez fűződnek a magyarországi közlekedésalkalmassági vizsgálatok (pl. színlátás, egyensúlyérzék-vizsgálat, időreakció-képesség stb.) kidolgozása, amelyekhez számos nemzetközileg is elfogadott készüléket szerkesztett (pl. Horváth–Szakál-féle reaktométer, tremométer, Horváth–Valent-féle cselekvésiidő-mérő készülék stb.). Kiemelkedő eredményeket ért el a közlekedési foglalkozási hatások és ártalmak vizsgálata terén. További kutatási területei: a közlekedő ember idegtevékenysége; a közlekedési foglalkozási mozgások hatása a személyiségre; vasúti és közlekedési balesetek pszichológiai vizsgálata; az időjárás-változások hatása a közlekedési tevékenységekre; a színlátás közlekedés-élettani jelentősége; a fáradtság és az alkoholfogyasztás közlekedéspszichológiai és neurológiai összefüggései stb.

    A Magyar Pszichológiai Társaság (1961) és a Magyar Biofizikai Társaság alapító tagja (1981).

    Emlékezet

    Kiváló Újító (1955), Akadémiai Díj (1966).

    Főbb művei

    F. m.: A konzervativizmus és a modern szellem harca az angol középiskolában. Egy. doktori értek. is. (Közlemények a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Lélektani Intézetéből. 39. Szeged, 1939)
    A közlekedés egyéniségalakító hatása. Monográfia. (Bp., 1942)
    Emberi sorsok és lélektani törvényszerűségek az egyéniség kialakulásában. Monográfia. 40 táblázattal. (Bp., 1943)
    A vasúti alkalmazottak pályaalkalmassági vizsgálatairól. – Vasúti pályalkalmassági vizsgálatok Európában. – Az Államvasutak Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomása. (Közlekedési Közlöny, 1946)
    A közlekedés társadalmának lélekrajza. – Típusok a közlekedő társadalom lélekrajzáról. (Közlekedési Közlöny, 1948)
    A pszichotechnikai vizsgálatok jelentősége a vasúti baleseteknél. (Közlekedési Közlöny, 1949)
    Milyen szerepet tölt be a közlekedés a marxi-lenini társadalomelméletben? – A közlekedés mint a társadalom egyik funkcionális tényezője. – A közlekedés kultúrafejlesztő tényező a szocialista gépkultúrában. (A Vasutasok Szakszervezete kiadványai. Bp., 1950)
    A közlekedő társadalom típusai. – A foglalkozási mozgás hatása a szellemi és idegéletre. – Közlekedés a nagyvárosokban. – A szocialista társadalom lélekrajza. – Regionális közlekedés. (A Vasutasok Szakszervezete kiadványai. Bp., 1951)
    A pályaártalmak elleni küzdelem. A pályaalkalmassági vizsgálatok szerepe és célja a közlekedés fejlesztésében. (A Vasutasok Szakszervezete kiadványai. Bp., 1951)
    A vasuti nevelés és vezetés lélektana. (A Vasutasok Szakszervezete kiadványai. Bp., 1951)
    Új ittasságvizsgáló eljárás és annak gyakorlati értékelése. Páter Jánossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1953)
    A rendszeresen alkoholt fogyasztók színlátása. Páter Jánossal, Várkonyi Dezsővel. (Szemészet, 1953)
    Az alkohol hatása a látásra és az azzal összefüggő munkateljesítményekre. Gyöngyösi Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1953)
    A fáradtság és az alkoholfogyasztás hatásainak kísérletes vizsgálata. 1–3. – Az időjárási tényezők hatása a közlekedő ember központi idegtevékenységére és munkamódjára. (Közlekedéstudományi Szemle, 1954)
    Az időjárás-változás hatása a központi idegtevékenységre, tekintettel a közlekedési balesetekre. (Közlekedéstudományi Szemle, 1955)
    A fáradtság hatása a közlekedési munkára. (Népegészségügy, 1955)
    A frontátvonulások hatása a közlekedő ember idegtevékenységére. (Az Időjárás, 1955)
    Reakció-időmérésen alapuló fárasztási kísérletek, a fáradás, a fáradékonyság és az állóképesség tanulmányozására. Csinády Jenővel. (Testneveléstudomány, 1955 és külön: Bp., 1955)
    Az időjárás-változások és az ipari balesetek. (Az Időjárás, 1956)
    A meteorológiai viszonyok hatása a közlekedési munkára. (Népegészségügy, 1956)
    A fáradtság, az alkoholfogyasztás és az időjárás-változások komplex hatásainak kísérletes vizsgálatai. – A MÁV Pályalkalmassági Vizsgáló Állomás. (Közlekedéstudományi Szemle, 1956)
    A közlekedésélettan problémái és törvényszerűségei. Kand. értek. (Bp., 1957)
    Az időjárás-változás hatása a központi idegtevékenység időviszonyaira. – A különböző légtestek és dinamikájuk szerepe a balesetekben. (Az Időjárás, 1957)
    A közúti közlekedési balesetek okairól. – A mozdonyszolgálat hatása a színlátásra. (Közlekedéstudományi Szemle, 1957)
    MÁV-üzemek komplex munkaegészségügyi vizsgálata. Többekkel. (Népegészségügy, 1957)
    Az időjárás szerepe a vasúti balesetekben. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958)
    Közlekedésbiztonság és homálybanlátás. (Közlekedéstudományi Szemle, 1959)
    A közlekedésbiztonság mikroklímás, meteorobiológiai és egyéni tényezőinek vizsgálata. (A MÁV Egészségügyi Intézményeinek Tudományos Közleményei, 1959)
    A gondolkodási séma és a személyiség befolyásolhatóságának kísérletes vizsgálata. (Pszichológiai Tanulmányok. II. Bp., 1959)
    Pszichológiai módszer a gondolkodási séma vizsgálatára. (Bp., 1959)
    A közlekedéspszichológia problémái. – Vizsgálati módszerek a MÁV Pályalkalmassági Vizsgáló Állomáson. (Pszichológiai Szemle, 1960)
    Közlekedésbiztonság és hypertonia. (Közlekedéstudományi Szemle, 1960)
    Alkalmasság és beválás az autóközlekedésben. A közlekedés-élettan gyakorlati problémái. (Bp., 1960)
    Szenzomotorikus reakciók centrális időtartamainak összefüggése az emocionális személyiségi tényezőkkel. – Ataraktikumok és trankvillánsok hatása az érzékelésre és a mozgásosságra. (Pszichológiai Tanulmányok. III. Bp., 1961)
    A pszichoszomatikus tényezők szerepe a hypertonia megbetegedésben. Monográfia. 1 táblával. (Bp., 1961)
    Die Auswirkung meteorologischer Verhältnisse auf die Arbeit im Verkehrswesen. (Verkehrsmedizin und ihre Grenzgebiete, 1961)
    A pszichológiai vizsgálatok fontossága a közlekedésre való alkalmasság elbírálásánál. (Közlekedéstudományi Szemle, 1961)
    Izgató- és nyugtatószerek közlekedésbiztonságot befolyásoló neuropszichikus hatásának kísérletes vizsgálata. – A rakodási és szállítási munkavégzés fáradtsági vizsgálata gépkocsivezetőknél, figyelemmel a szállítási munka termelékenységére. Kovács Lászlóval. (Közlekedéstudományi Szemle, 1962)
    A pszichomotoros teljesítőképességre tett placebohatások kísérletes vizsgálata. – A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium autóközlekedési alkalmasságvizsgáló mozgólaboratóriuma. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
    Néhány centrális stimuláns hatása a gondolkodási és állásfoglalási séma verbálreakcióiban. (Pszichológiai Tanulmányok. IV. Bp., 1962)
    Gyógyszerek és élvezeti cikkek neuropszichikus hatása az érzékelésre, a mozgásosságra és a szociális reakciómódokra. Doktori értek. (Bp., 1962; és kivonatosan: Magyar Pszichológiai Szemle, 1963)
    A meteoropszichológiai tényezők szerepe az ipari, vasúti és az autóközlekedési balesetekben. Monográfia. (Bp., 1963)
    Szenzoros és motoros teljesítőképesség fáradtság hatására létrejött elváltozásának kísérletes összehasonlító vizsgálata. – Az emocionális állapotok fáradtság hatására létrejött elváltozásának kísérletes összehasonlító vizsgálata. (Pszichológiai Tanulmányok. V. Bp., 1963)
    Munkalélektan. – Új színlátást vizsgáló műszerünk: a pigment anomaloszkóp. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1964)
    A beválás mint a tervszerű munkaerő-gazdálkodás pszichológiai feltétele. (A gépipar fejlesztésének pszichológiai feltételei. Bp., 1963)
    Közúti közlekedésünk aktuális kérdései. (Belügyi Szemle, 1964)
    Az időjárási egyéni érzékenység és a farmakopszichikus hatások. A közlekedés-meteoropszichofarmakológia tényei és törvényszerűségei. Monográfia. (Bp., 1964)
    Adatok a közlekedési munka okozta fáradtság pszichológiájához. Kovács Lászlóval. (Pszichológiai Tanulmányok. VIII. Bp., 1965)
    A munkapszichológia helyzete, eredményei és feladata hazánkban. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1965)
    A gyógyszerek és az alkoholfogyasztás jelentősége a közlekedésbiztonságot befolyásoló élettani tényezők komplex hatásában. (Közlekedéstudományi Szemle, 1965)
    Az ember, a motor és az autó. (Bp., 1965)
    Vasúti és közúti közlekedéspszichológiai kutatások. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1966)
    A „személyi tényezők” szerepe a forgalombiztonságban. (Pszichológiai Tanulmányok. IX. Bp., 1966)
    A görcsoldó gyógyszer – Halidor – fogyasztásának hatásai gépjárművezetésnél. (Közlekedéstudományi Szemle, 1967)
    Új módszer a személyiség megismerésére. 60 darab kártyamelléklettel; a mellékletek külön műanyag védődobozban. (Bp., 1967; 2. kiad. 1971)
    Közlekedéspszichológiai ismeretek. (A BME Továbbképző Intézete kiadványai. Bp., 1967; Új kiad. 1975)
    A közlekedési munkateljesítményeket befolyásoló tényezők vizsgálatának módszertani problémái. (Közlekedéstudományi Szemle, 1968)
    Munkapszichológia. Tankönyv. (Bp., 1968; 2. kiad. 1969; 4. kiad. 1971)
    Ergonómiai alapismeretek. (A BME Továbbképző Intézete kiadványai. Bp., 1969; 3. utánnyomás 1973; 5. utánnyomás 1979–1983)
    A közlekedési jelek és jelzőtáblák ismerete és a közlekedési balesetek. (Belügyi Szemle, 1971)
    A munkavédelem tudománya a közlekedés szolgálatában. (Felsőoktatási Munkavédelmi Közlemények, 1972)
    A tudatos és az ösztönös gépjárművezetés balesettani vizsgálata. (Közlekedéstudományi Szemle, 1972)
    A közlekedési munka pszichológiája. Egy. jegyz. (Bp., 1973; Új kiad. 1977)
    Közlekedési balesetek megelőzése mint társadalmi és tudományos feladat. 1–2. (Felsőoktatási Munkavédelmi Közlemények, 1974)
    Újszerű eredmények a közlekedési balesettani kutatásokban. (Belügyi Szemle, 1974)
    Munkapszichológia. Egy. jegyz. (Bp., 1977)
    A gépjárművezetésre alkalmasság és a beválás elvi és módszertani kérdései. (Harcjármű és az ember. Tanulmány- és cikkgyűjtemény. Szerk. Vizi János. Bp., 1979)
    Ergonómia. (A BME Közlekedésmérnöki Kara kiadványa. Bp., 1979)
    Közlekedési ergonómiai ismeretek. Egy. jegyz. (Bp., 1981)
    Élethelyzetérzések pszichológiai vizsgálata a gondolkodási sémateszttel. (Bp., 1989).

    Irodalom

    Irod.: Kundt Ernő: H. L. G.: A konzervativizmus és a modern szellem harca az angol középiskolában. (Magyar Paedagogia, 1940)
    Csoma Gyula: H. L. G.: Pszichológiai módszer a gondolkodási séma vizsgálatára. (Pedagógiai Szemle, 1960)
    Geréb Tibor: H. L. G.: A pszichoszomatikus tényezők szerepe a hypertonia megbetegedésben. (Orvosi Hetilap, 1963. 18.)
    Buda Béla: H. L. G.: A meteoropszichológiai tényezők szerepe az ipari, vasúti és az autóközlekedési balesetekben. (Orvosi Hetilap, 1964. 2.)
    Magyar István: H. L. G.: A időjárási egyéni érzékenység és a farmakopszichikus hatások. (Orvosi Hetilap, 1965. 38.)
    Ozsváth Károly: H. L. G.: Új módszer a személyiség megismerésére. (Orvosi Hetilap, 1968. 16.)
    Rókusfalvy Pál: H. L. G. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1999). Megjegyzés: H. L. G. önéletrajza szerint leánya, Horváth Cecília születési adata: 1932. okt. 10. Bp.!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (103), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (35), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (71), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (948), irodalomtörténész (273), jezsuita szerzetes (11), jogász (311), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (182), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (688), meteorológus (14), mezőgazda (124), mezőgazdasági mérnök (102), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (211), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu