Májay Péter
Májay Péter

2024. március 19. Kedd

Májay Péter

földmérő mérnök

Születési adatok

1894. november 26.

Apáca, Brassó vármegye

Halálozási adatok

1970. május 7.

Budapest

Temetési adatok

1970. május 11.

Budapest

Farkasrét


Család

Erdélyi evangélikus családból származott, családja az összeomlás után, 1921-ben repatriált. Sz: Májay Péter (†1923) vasutas állomásfőnök, MÁV-tiszt, Májay Róza (†1928). Heten voltak testvérek. F: Özvegy. Fia: Májay Péter (1933–2007) földmérőmérnök, Májay Zsuzsanna orvos. Első felesége halála (†1947) után újranősült. 2. F: Chloupek Margit (1911–1989), a bp.-i II. kerületi Sütőipari Vállalat könyvelője.

Iskola

Elemi és középiskoláit Marosvásárhelyen végezte, uo. éretts. (1913). A bp.-i József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1922); közben az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített, mint tartalékos főhadnagy szerelt le (1918), tanulmányai befejezése után részletes felmérési (1928) és ún. háromszögelő szakvizsgát is tett (1929). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) doktori okl. szerzett (1940), a műszaki tudományok kandidátusa (1956).

Életút

Budapest székesfőváros III. Ügyosztályának ideiglenes havidíjas mérnöke (1922–1924), az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Háromszögelő Hivatala segédmérnöke (1924–1929), csoportvezető főmérnöke (1929–1939). A Győri Földmérési Felügyelőség főnöke (1939–1947), a Pénzügyminisztérium Állami Földmérési Ügyosztályának, majd az Országos Földméréstani Intézet, ill. az Állami Földmérési és Térképészeti Intézet Felsőgeodéziai Osztályának tud. főmunkatársa, csoportvezető főmérnöke (1947–1957). A Honvéd Térképészeti Intézet topográfusképző tanfolyamán (1950–1954) és a BME Hadmérnöki Kar térképész tagozatán az országos felmérés és a geodéziai számítások számológéppel c. tárgyak mb. előadó tanára (1950–1954). Fildmérőmérnökként országos felsőrendű és alsórendű, ill. elsőrendű szintezési munkákkal foglalkozott, részt vett a magyarországi első- és másodrendű háromszögelési hálózat kifejlesztésének helyszíni mérési és számítási munkáiban, majd a fővárosi háromszögelési hálózat számítási munkáinak irányítója. A II. vh. után jelentős szerepet játszott a magyar–szovjet, a magyar–román és a magyar–csehszlovák országhatárok kialakításának geodéziai munkálataiban (1948–1951). Nevéhez fűződik az országhatárokra vonatkozó műszaki utasítástervezetek elkészítése, amely tervezetek alapján nemzetközi tárgyalásokon jelölték ki a végleges országhatárokat. A magyarországi geodéziai statisztikai módszertani kutatások egyik elindítója. Kutatási területe: ikerpontok, ill. egymáshoz közelfekvő és összetartozó háromszögelési pontok kiegyenlítése, a szintezés orthométeres és dinamikai korrekcióinak számítása. Új módszert dolgozott ki a követőpont kiegyenlítésére és ennek hálózati középhibáira való levezetésére. Budapesten (II. kerület Mártírok útja 15–17.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Emlékezet

Az MTA Geodéziai és Geofizikai Főbizottság Geodéziai Albizottságának tagja. A Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE) tagja (1925–1939).

Főbb művei

F. m.: Koordináta-kiegyenlítés hosszmérés bevonásával. (Bp., 1935)
Az országos elsőrendű szintezésünk orthométeres és dinamikai javításainak számítása. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1940)
Győr sokszögelése. (Geodézia és Kartográfia, 1950)
Ikerpontok kiegyenlítése. (Bp., 1951)
Háromszögelési pontok grafikus kiegyenlítése. (Geodézia és Kartográfia, 1952)
Geodéziai jegyzet az egyéves földmérőtechnikusi tanfolyam részére. (Bp., 1952)
Országos felmérés. Egy. jegyz. (BME Hadmérnöki Kara jegyzetei. Bp., 1953)
Sokszögelések megbízhatóságának vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1956).

Irodalom

Irod.: Hazay István: M. P. (Geodézia és Kartográfia, 1970)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője