Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Fehér Lajos
    Medgyessy Pál
    Medzihradszky Kálmán

    Hoffmann Géza, 1908-tól nagysötétági

    diplomata


    Született: 1885. július 31. Nagyvárad
    Meghalt: 1921. július 3. Budapest
    Temetés: 1921. július 5. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Sz: Hoffmann Hugó (1851–1923) honvéd tábornok, altábornagy, közös külügyminiszteri csoportfőnök, bylandfeldi Troján Paulina (1859–). Testvére: Hoffmann Sándor (1893–). F: 1911-től erzsébetvárosi Lukács Paula (1892–1945) újságíró, Lukács Béla (1847–1901) politikus, kereskedelmi miniszter leánya. Fia: Hoffmann Géza (1912–1945), Hoffmann Pál (1918–2000) közgazdász, történész és Hoffmann Hugó (1921–1990) gépészmérnök, egyetemi tanár. Gyermekei a nagysötétági nemesi előnév meghagyásával Macskásyra magyarosítottak (1937-ben).

    Iskola

    Bécsi konzuli akadémiát végzett (1908).

    Életút

    A New York-i főkonzulátus attaséja, alkonzulja (1908–1910), majd Washingtonban, Charlestonban, Chicagóban, ill. ismét Charlestonban szolgált (mint alkonzul, 1910–1916, konzul, 1916–1917), áthelyezték Berlinbe (konzul, 1917–1918). Az Országos Hadigondozó Hivatal munkatársa, ismét a Külügyminisztériumhoz berendelt konzul (1918–1921).

    Népesedéspolitikával, az amerikai gazdaság és elsősorban az amerikai magyarság sajátos kérdéseivel, a bevándorlás és a munkanélküliség összefüggéseivel foglalkozott. Tudományos dolgozataiban, kezdetben az amerikai munkásság és a bevándorlók életmódját, szociológiai környezetét vizsgálta. Az amerikai népesség tanulmányozása során azonban megismerkedett a genetika modern eredményeivel, amely ekkor lényegében a darwini elveknek a továbbfejlesztése volt az átöröklés, a kiválasztás és a születésszabályozás figyelembe vételével. Magyarországon az elsők között népszerűsítette az eugenikát: a fogalom alatt ő elsősorban fajegészségtant és fajnemesítést értett. A fajegészségtan – véleménye szerint – az alkalmasok kiválasztásával és az alkalmatlanok selejtezésével foglalkozik. Megállapította, hogy a kultúra magasabb fokán álló népeknél a születési arányszám csökken, továbbá, hogy a népességen belül a legalacsonyabb a szaporodás a legműveltebb, legjobban boldoguló osztályokban. Ily viszonyok között néhány emberöltő alatt a legkevésbé boldoguló, ugyanakkor igen szapora néprétegek ivadékai kiszorítják az „értékesebb” elemeket. A gyermektelenség, ill. a gyermekek számának korlátozása épp a legértékesebb néprétegeknél jelentkezik, a műveletlen rétegeknél viszont „túlszaporodást” állapított meg. Ezen az alapon élesen ellenezte a női emancipációt is, amelynek szerinte az a célja, hogy a nőt a gyermekszüléstől elvonja (természetesen ez a probléma is csak ezeknél az ún. műveltebb rétegeknél jelentkezhet). Hoffmann Géza célja – amerikai mintára – egy Fajegészségügyi Adattár felállítása volt, amely tkp. egy magyar családtörténeti adatbank lett volna, valamennyi magyar ember élettörténetének, testi-lelki betegségének leírásával, rokoni kapcsolatainak, s ez által az öröklődő kórképeknek az összegyűjtésével. Szorgalmazta a házasság fajegészségügyi szabályozását a kötelező orvosi vizsgálatot bizonyos betegségek célzott kiszűrésével; kezdeményezte a családi életre nevelés bevezetésének szükségességét. Az alkalmatlanok kiselejtezése azonban nem azonos azok megsemmisítésével, viszont javasolta a faj szempontjából káros egyéneknél (pl. bűnözők, aszociálisak, nemi betegek stb.) az egészségre ártalmatlan magtalanító műtét (vasectomia) elvégzését. A kívánatos egyének szaporodását állami szerepvállalással próbálta előmozdítani. Javasolta a sok gyermeket nevelő családok adóelengedését, a családfő gyors hivatali előmenetelét, rendkívüli pénzügyi támogatások bevezetését, egyúttal felvetette az agglegények és a gyermektelen családok megadóztatását.

    Miután hosszú éveket töltött az Egyesült Államokban, Németországban élt, hazatérése után Budapesten tevékenykedett. A Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Angol és német nyelvű írásai a század eleji eugenikai irodalom klasszikusai. Írásai az 1910-es években – ahogy erre a magyar eugenika történetét megíró Marius Turda felhívta a figyelmet – Magyarországon elsősorban a baloldali gondolkodókra (pl. Madzsar József) hatottak, akik az ideális társadalom működését faji alapon, egyfajta biológiai nemzetmodellben képzelték el. Az összeomlás után, a világháborús vereség részben átértelmezte fajegészségi dolgozatait, váratlan halála viszont egész munkásságát feledésre ítélte. Az azonban megállapítható, hogy Hoffmann Géza nemzetféltő eugenikai kutatásai a magyar nemzedékek folytonosságára törekedtek, ellentétben a későbbi korok fajbiológusaival elutasított mindenféle genocídiumot, szélsőséges rasszizmust és antiszemitizmust.

    Emlékezet

    A fajegészségtani kutatások megindítására alakult első magyarországi szervezet, a Magyar Társadalomtudományi Egyesület Fajegészségügyi Szakosztálya (1914–1917), ill. az ennek utódjaként létrejött Magyar Fajegészségtani és Népesedéspolitikai Társaság alapító tagja (1917–1921).

    Főbb művei

    F. m.: Amerikai munkástörvények. (New York, 1910)
    Az amerikai magyarság. (Közgazdasági Szemle, 1910 és külön: Bp., 1910)
    Csonka munkásosztály. Az amerikai magyarság. Kihajtható szövegközi képekkel, 1 táblával. (A Magyar Közgazdasági Társaság kiadványa. Bp., 1911)
    A munkanélküliség és a munkásvándorlások. Ferenczi Imrével, Illés Imrével. (A Munkanélküliség Elleni Magyarországi Egyesület kiadványai. 2. Bp., 1913)
    Akkulturation unter der Magyaren in Amerika. (Zeitschrift für Sozialwissenschaft, 1913)
    Ausschüsse für Rassenhygiene in Ungarn. (Archiv für Rassen- und Gesellschaftsbiologie, 1913)
    Die Rassenhygiene in der Vereinigten Staaten von Nordamerika. Monográfia. (München, 1913)
    Eugénika. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1914 és külön. Bp., 1914)
    A fajegészségtan – eugenika – és a nő. (A Nő, 1914)
    A népesség csökkenő szaporodása és a fajegészségügy. (Közgazdasági és Közigazgatási Szemle, 1914)
    Fajegészségtan és eugenika. – Fajegészségtan és népesedési politika. (Természettudományi Közlöny, 1916)
    Eugenics in Hungary. (Journal of Heredity, 1916)
    A magyar nép elpóriasodása. (Természettudományi Közlöny, 1917)
    Gyakorlati fajegészségügyi intézkedések. (Pozsony, 1918)
    Egészséges magyar családnak soha magva ne szakadjon! (A Társadalmi Múzeum kiadványai. 40. Bp., 1918)
    A sokgyermekű család közvetlen gazdasági támogatása fajegészségügyi szempontból. (Közgazdasági és Közigazgatási Szemle, 1918)
    Fajegészségtan és erkölcs. (Magyar Kultúra, 1918)
    Miért van szükség sok gyermek születésére? (Huszadik Század, 1919)
    A születések differenciális arányszáma. (Darwin [folyóirat], 1919)
    H. G. előadása a fajegészségtan és népesedés politikájáról. (Néptanítók Lapja, 1920 és külön: A Szabad lyceum kiadványai. 15. Az 1919. nov. 9–15-én rendezett tanfolyam előadásai. 6. Bp., 1920 és: Védelmi Tanfolyam. Bp., 1920)
    Eugenics in the Central Empires Since 1914. (Social Hygiene, 1921).

    Irodalom

    Irod.: Apáthy István: H. G.: Rassenhygiene in der Vereinigten Staaten von Nordamerika. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1914)
    Blood and Homeland. Eugenics and Ratial Nacionalism in Central and Southeast Europe. 1900–1940. Szerk. Turda, Marius és Weindling, J. Paul. (Bp., 2006)
    Szilágyi-Gál Mihály: A vér politikái. (Beszélő, 2009)
    Barotányi Zoltán: A gének mérnökei. (Magyar Narancs, 2012. 5.)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (18), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (29), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (64), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (936), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (309), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu