Ádám Emil
Ádám Emil

2024. március 29. Péntek

Ádám Emil

énektanár, karnagy, zeneszerző

Névváltozatok

1945-ig Rothmann Emil

Születési adatok

1905. február 20.

Debrecen

Halálozási adatok

1987. február 10.

Budapest


Család

Sz: Rothmann Sámuel (†1925) nagykereskedő.

Iskola

A Debreceni Zenedében tanult (1930–1934), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Ádám Jenő, Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence tanítványaként ének-zene szakos tanári okl. szerzett (1948).

Életút

A Debreceni Izraelita Gimnázium énektanára (1923–1944), a bp.-i Szent Domonkos u.-i Izraelita Gimnázium (1947–1950), a bp.-i Irányi u.-i gyakorló iskola (1950–1954), a bp.-i ELTE Apáczai Csere János Gimnázium énektanára (1954–1969), az Országos Rabbiképző Intézetben a kántorképzés vezetője (1969–1987). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a karvezetés tanára. A Debreceni Izraelita Ifjak Dalköre vezetőjeként (1923–1944) számos kórusversenyt nyert (1930-as évek), a debreceni zsinagóga kórusának vezetője, a Hánoar Hácioni cionista mozgalmi kórus karnagya (1945–1948), a Textil Kiszöv Központ kórusának, majd az MKKE Kórusának vezetője (1949–1969). A II. vh. utáni egyetlen zsidó kórusnak, az Országos Rabbiképző Intézet Goldmark Kórusának alapító tagja és vezetője (Ádám-kórus, 1945–1969). Különösen jelentős népzenei tevékenysége. Az 1920-as és az 1930-as években gyűjtőmunkát végzett a kárpátaljai zsidóság körében. Az ekkor rögzített zenei anyag képezte zeneszerzői munkásságának alapjait. Kórusműveket írt saját dalárdája számára, dalmű formájában megzenésítette Rasin Eszter c. színdarabját.

Főbb művei

F. m.: lemezei: Szombati és nagyünnepi héber dallamok (maga vezényelte is, 1974)
„Eljött az ének ideje…” (1992)
„És felnyitod az emlékezés könyvét…” (1996).

Irodalom

Irod.: Ádám Mária: Á. E. tanár-karnagy-zeneszerző élete. (Korszakformáló személyiségek a magyarországi zsidóság liturgikus zenéjében. Előadás. 2001. nov. 18. = www.or-zse.hu/resp/adam/adam).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője